Vegyszermaradványok a csapvízben – a magyar települések ötöde érintett
2025. május 8. | VGF&HKL online | 1349 |
Glifozát, egy valószínűsíthetően rákkeltő nővényvédőszer jelenétét mutatta ki egy 2023-as vizsgálat 124 magyarországi település ivóvizéből vett mintában. Hogy pontosan mely településekről van szó, azt csak azért tudjuk, mert az Átlátszó közérdekű adatigényléssel kikérte az erről szóló adatokat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyébként a hazai települések ötödében kimutatható az ivóvízből valamilyen vegyszer vagy annak maradványa.
Peszticidek – a szaknyelvben így hívják azokat a növényvédő szereket és maradványaikat, amelyek célja a növények és a mezőgazdasági termények védelme, illetve az ezeket károsító élőlények ritkítása, szaporodásának megakadályozása, elpusztítása. Bekerülhetnek az élelmiszerláncba, az a talajba és a vizekbe, akár az ivóvízbe is.
A hazai ivóvizek vizsgálata a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) feladata. Az NNGYK legutóbbi, 2023-as vizsgálata és jelentése Magyarország ivóvizének minőségéről nyilvános ugyan, s az is kiderült belőle, hogy „Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó rendszerben jelentkezik peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is”, ám abban a települési adatokra csak egyesével lehet keresni, így gyakorlati használhatósága nehézkes. Az Átlátszó ugyanakkor olvasói segítséggel szerkeszthetővé tette az adatbázist, így abban már jóval felhasználóbarátabb módon lehet kikeresni, hogy melyek azok a települések, amelyek vizében a vizsgálat valamilyen peszticid jelentlétét mutatta ki.
Egyébként a 2023-ban vett minták ötöde tartalmazott valamilyen mezőgazdasági vegyszert. Határérték feletti mennyiséget Akasztón, Vasvár-Nagymákfa településrészen, Dunafalván és Küngösön észleltek. A jelentés szerint „Bogádmindszenten a hálózaton megfelelő vízminőség csak a határérték feletti peszticid tartalmú kút vizének hígításával biztosítható”.
A glifozátra külön kellett rákérdezni
Amint arról mi is beszámoltunk, az oknyomozó portál korábban közérdekű adatigénylés nyomán hozta nyilvánosságra az NNGYK azon vizsgálatának eredményét, amely a hazai természetes vizekben és a talajvizekben lévő glifozát jelenlétének gyakoriságát tárta fel. Ebből kiderült, hogy a felszíni vizek háromnegyedében, illetve a felszín alatti vizek negyedében találtak kisebb-nagyobb mennyiséget ebből a gyomirtásra használt vegyszerből. Az Átlátszó ugyanakkor arra is kíváncsi volt, hogy mely településeken van jelen a glifozát az ivóvízben is, ám mivel az NNGYK jelentéséből erre nem derült fény, újfent a közérdekű adatigénylés eszközével éltek. Ennek nyomán kiderült, hogy 124 település ivóvízmintájában mutattak ki glifozátot a 2023-as felmérésben. Határérték feletti koncentrációt csak Vasváron mértek, a helyi vízművek szerint azért, mert egy olyan közkútról történt a mintavétel, amelynek közelében korábban gyomirtást végeztek.
Káros? Nem káros?
Tudományos és laikus körökben régóta élénk vita folyik arról, hogy a glifozát mennyire van káros hatással az emberi egészsége. A WHO mindenesetre a valószínűsíthetően rákkeltő anyagok körébe sorolta, és van olyan ország, pont a szomszédunk, Ausztria, amely be is tiltotta a használatát, annak ellenére is, hogy az Európai Unió 2023-ban újabb tíz évre engedélyezte a szer használatát.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
