A felszíni vizek háromnegyedében, a felszín alatti vizek egynegyedében mutatta ki egy mezőgazdaságban használatos gyomirtó, a glifozát jelenlétét egy átfogó, összesen majdnem háromezer mintavételen alapuló kutatás. A kutatók megdöbbentek, mert a határérték feletti többszörös mennyiséget tudtak kimutatni néhány vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kút vizében is.
Öt évvel ezelőtt, 2019-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felmérette a magyarországi vizek glifozát-szennyezettségét. A Wikipédia szócikke szerint glifozát gyenge szerves sav, színtelen kristályos, szilárd vegyület, vízben jól oldódik. Világszerte elterjedt gyomirtószer gyümölcsök, zöldségek, szántóföldi növények termesztése során, vízi és szárazföldi termesztésben. 2015 márciusában a WHO szakirányú szervezete az IARC az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta a glifozátot – amiből a már említett vizsgálat szerint jócskán található határérték feletti mennyiségben is a hazai felszíni és felszín alatti vizekben is.
Mindez csak azért derült azonban ki ennyi év után, mert az Átlátszó közérdekű adatigényléssel élve kikérte, majd közzé is tette a felmérés eredményét. Mint írják, „az OVF által megbízott kutatók a felszíni vizekből összesen 1700, a felszín alatti vizekből pedig 1200 darab mintát vettek országszerte. Az eredmények szerint a vizsgált talajvízminták 14 százalékában volt jelen a glifozát és bomlásterméke (amino-metil-foszforsav, AMPA). A minta 2,5 százaléka határérték feletti koncentrációban tartalmazta a gyomirtó szert.” (Mivel kifejezetten a glifozátra egyelőre nem állapítottak meg egészségügyi határértéket, ezért a kutatók a növényvédőszerekre általánosan vonatkozó határértéket vették alapul.)
Az FVM térképe a mintavételi helyek glifozáttal való kitettségétől. A T betűvel jelzett mintavételi pontok vízművek kútjait jelölik
A fenti térkép tanúsága szerint a kutatók szerte az országban találtak glifozáttal vagy bomlástermékével szennyezett vizet. Az Átlátszó kiemelése szerint a Balaton-felvidéken mezőgazdasági területeken kívül eső részen, forrásvizekben is mértek a határérték kétszeresénél nagyobb koncentrációt.
A kutatók megfogalmazása szerint „megdöbbentő tény”, hogy a határérték többszörösét tapasztalták a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutak esetében is.
Bár a WHO a valószínűsíthetően rákkeltő anyagok körébe sorolta a glifozátot, Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2017. május 9-i ülésén a bizottsági tagok többsége elutasította a glifozát felhasznásának korlátozására tett javaslatokat.
A Wikipédia összefoglalója szerint 2015 végén a pármai EFSA is értékelte a glifozátot, de ellentétes eredményre jutottak, mivel az „EFSA csak a glifozát karcinogén kockázatát elemezte, az IARC pedig a vegyületet és a vegyületet tartalmazó különféle termékeket egyaránt górcső alá vette”,[5] valamint eltérően vették figyelembe a gyomirtó szer gyártói által finanszírozott kutatásokat is.
2019-ben az Európai Unióban elsőként Ausztria betiltotta a szer használatát.
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alkalommal jelenik meg. A lap cikkei a fűtéstechnika, gázellátás, vízkezelés területei mellett a hűtés-, klíma- és légtechnika témaköreit tárgyalja. A VGF elsődlegesen az épületgépészeti kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, társasházkezelők, beruházók, ingatlantulajdonosok és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, problémái és megoldásai iránt.
A VGF&HKL előfizetési díja egy évre 13 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így közel 26 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
