VGF szaklap

Kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon

2018. április 19. | Kósa Krisztina |  791 | |

Kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon

Magyarországi középkori kályhacsempéket bemutató kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában. A reprezentatív tárlaton az ábrázolások típusai szerint mutatják be a 14-16. század közötti időszakból származó kályhacsempéket. A majd’ 500 darabot számláló, harminc gyűjteményből származó anyag szinte mindegyike ásatások során került elő.

Végh András, a BTM Vármúzeum igazgatója, a tárlat főkurátorának elmondása szerint a kiállított anyag időbeli és országos áttekintést nyújt a történelmi Magyarország kályhaépítészetéről. A kollekciót a múzeum anyaga mellett 20 hazai és 10 külföldi intézmény műtárgyai alkotják. A kályhacsempék a régészeti ásatások egyik legmegbecsültebb leletei, hiszen anyaguk, a kerámia, sikeresen dacol az idővel, és többnyire még a mázukat sem vesztik el a föld alatt.

A kályha 12. századi feltalálása óta nem csupán fűtésre szolgált, hanem mintái, díszítései révén sokszor reprezentatív igényeket is kielégített. A középkor képszegény időszakában a kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok úm. behozták a képeket az otthonokba. A csempéken keresztül pedig jól nyomon követhető a kor stílusa, divatja, az ábrázolások a középkori ember gondolkodását is segítenek megérteni. A csempék mellett láthatóak a kályhákat ábrázoló festmények, grafikák, és a kályhákhoz kapcsolódó egyéb berendezési és használati tárgyak is.

Az első kályhák Magyarországon a 14. század közepén, Nagy Lajos uralkodásának első időszakában jelentek meg

A magyar királyi udvar volt az első Közép-Európában, ahol felfedezik a kályhák lakáskultúrában betöltött szerepét. Az olcsó agyagból előállított kályhacsempék felülete ugyanis alkalmassá vált arra, hogy különböző ábrázolásokkal díszítsék azokat, és így jelenhettek meg a csempéken püspöksüveges sárkányok vagy mesebeli nyulak. 

Az udvari nemesség után a gazdag polgárság körében is egyre inkább elterjedt a kályhaépítés: a legelső kályhák egyszerű korongolt szemekből készültek, amelyeket sokszor udvari jelenetekkel, címerekkel díszítettek. A későbbiek során a gótikus kályhák – a 15. század közepétől – osztrák műhelyekből érkeztek hazánkba.

A század második felére a fülkék és a színes csempék megjelenésével megváltozott a kályhadivat, a 16-17. századra pedig annyira elterjedtté vált a kályhaépítés, hogy már a falusi műhelyekben is el tudták készíteni a kályhákat. Épségben sajnos egyetlen középkori kályha sem maradt fenn az egykori magyar királyság területéről, ám a kályhacsempék az egykori királyi központok feltárásánál nagy számban kerültek elő. 

KályhaKiállításTörténelem