VGF&HKL szaklap

Műanyagok az épületgépészetben

anno 1963

2019. október 29. | Papp Tibor |  250 | |

Műanyagok az épületgépészetben

Érdekes kordokumentum olvasható a műanyagok térhódításáról az Építőipari Tudományos Egyesület lapja, az ÉPÜLETGÉPÉSZET 1963. júniusi számában. A szerző, Kegyes Ferenc részletesen ismerteti a műanyagcsövek, szerelvények, berendezési tárgyak, egészségügyi blokkok, térelemek alkalmazásának helyzetét Magyarországon.

Szemelvények a meglehetősen érdekes cikkből:

Műanyagcsövek

„A műanyagcsövek PVC-ből, polietilénből, poliakrilátumból, polipropilénből, üvegszálas poliészterből, poliamidból polikarbonádból stb. készülnek. Nálunk Magyarországon a lakóház építkezéseknél a PVC csövek terjedtek el. Kis mértékben polietilén csöveket is használtak fel kerti vezetéknek. A többi csövekből csak ipari vezetékek készültek. A PVC csöveket MSZ 8000 és MSZ 13 580 számú szabvány szerint gyártják, P1, P2 és P3 jelű nyomásfokozatban. P1-es lefolyócsövek 25–110 mm, Pres 6 légkörös nyomócsövek 50–160 mm, P3-as 10 légkörös nyomócsövek 12–40 mm névleges külső átmérővel készülnek. (...) A PVC lefolyócső vezetékeket a Vízvezeték és Fűtésszerelési Vállalat hegesztett idomaival és a Hungária Műanyaggyár 50 és 63 mm-es fröccsöntött ágaival, ragasztással készítik. (...) Jelenleg a 32, 40, 50 és 63 mm méretű 45°-os és 87°-os könyökök, a 40, 50 és 63 mm-es 45°-os ág, 50/40 mm-es szűkített ág, 50 és 63 mm-es tisztítóidom és kettős ág fröccsöntött lefolyócsőidomok készülnek”

A cikkből kiderül, sok alkalmazás kísérleti stádiumban van

„Az ÉTI kísérletképpen, a Dávid Ferenc utcai három emeletes irodai épületében az ejtőcsöveket (3 db NÁ110 mm és 1 db NÁ63 mm) P1-es PVC csőből készítette. További kísérletképp az ÉM két emeletes balatonkenesei moteljében, 9 db NÁ50 mm-es és 4 db NÁ110 mm-es ejtőcsövet P1-es PVC csőből gumigyűrűs kötéssel az ÉTI készítette el. (...) Kísérletképpen az elektromos hőtároló melegvizének levezetésére az ÉTI Dávid Ferenc utcai irodaépületében a melegvizet szállító vízszintes lefolyócsövet kék színű Pres PVC csőből készítettük. (...) Az elektromos hőtároló melegvizét levezető két ejtőcsövet leágazásokkal együtt a balatonkenesei motelnél is Pres PVC csőből készítettük. A leágazásokat kék színű csőből hegesztéssel készített idomokkal összeragasztottuk. (...) PVC nyomócsöveket épületen belül csak kísérletként szereltek néhány helyen Magyarországon, így többek között a Budapest, III. Orbán Balázs utcában 2 db egy emeletes lakóházban. Ezekben a lakóházakban alkalmazott csövek régi szabvány szerinti vastag falúak, az idomok hegesztéssel készültek. (...) Polietilén nyomócsövet kísérletképpen külső vezetéknek a XIV. ker. Álmos vezér utcai kísérleti lakóházak kerti vezetékeként szereltünk 1958-ban, valamint egy felvonulási épülethez víz vezetésére az ÉTI területén. A PE csövek kötésére elektromos fűtésű hegesztőidomokat, sárgaréz vagy műanyag kúpos szorító csavarokat, és Singer-féle cápafogas idomokat használnak.”

Szerelvények

„Vízvezetéki és csatornázási szerelvények Magyarországon teljesen műanyagból csak kis mértékben készülnek, ilyenek a műanyag pisztolyszelepek, fejzuhany, mosdó állószelep, kézi zuhany, mosdó buraszifon, lefolyószelep. Jobban elterjedtek a szerelvény alkatrészek pl. tömszelence tömítés, csillag, korona és váltófogantyú, hosszú szárú szeleptányér, ellenanya, kupakok, takarótárcsák, csatlakozó anya, togószelepülés, pisztoly szelepkúp, tisztítócsavar, kád túlfolyótárcsa, radiátorkerék, jelzőgyűrűk, WC huzó, szeleptányér tömítés, kézi zuhanytartóvilla, tömlővégek stb.”

Két érdekes megállapítás: „A nyomás alatti szerelvények elterjedését a bizalmatlanság is gátolja, pedig vannak, pl. mosdó állószelepek, amelyek 1958 óta üzemben vannak meghibásodás nélkül. (...) Az új anyagokból készített komplett szerelvényeket, ha azok a tartós igénybevételnek megfelelnek, széles körben kötelezően el kellene terjeszteni.”

Műanyag berendezési tárgyak

„Üvegszál erősítésű poliészter gyantából eddig kb. 20 db 170 cm hosszú beépíthető fürdőkád készült. Egy db súlya kb. 12 kg. Ezek közül néhányat 1961-ben beépítettek üzemi használatra a Széchenyi, Császár és Kürt utcai fürdőkbe. Van már olyan kád, amelyben fél év alatt 1700-nál többször is fürödtek és meghibásodás nem volt. 1700 fürdés lakásban kb. 20 évi használatnak felel meg. (...) PVC-ből 1959-ben a Műanyagipari KTSZ készített néhány WC tartályt préslégformázással, hagyományos belső szerkezettel. Ezek közül egy az ÉTI-ben fel van szerelve, azóta is jól működik. 1962-ben további 4 db PVC WC tartályt szereltünk fel. Most van kialakulóban a PVC WC tartály nagyüzemű gyártása nálunk. WC ülésdeszkát a Kábelgyár fenoplasztból már régebben készített, amely azonban magas ára miatt nem tudott elterjedni. A Műanyagipari KTSZ PVC lemezből vákuumformázással gyárt WC ülőkét Panama-csészére.”

Ismét egy megállapítás: „A jövő tendenciája az, hogy minél több berendezési tárgyat készítsünk műanyagból, mivel azok olcsóbbak, könnyebben gyárthatók, jobbak és tartósabbak, mint a hagyományos berendezési tárgyak.”

Majd a végkövetkeztetés: „Az elmondottakból látható, hogy előnyei folytán nagy lehetőség van a műanyagok alkalmazására az épületgépészet területén. A műanyagipar fejlődésével mind jobb és jobb minőségű műanyagok kerülnek forgalomba, így a műanyag fokozottabb elterjedésére az épületgépészet területén is lehet számítani.”

ÉpületgépészetMűanyagSzakmatörténet