VGF&HKL szaklap

Paksnyi áram kell majd a biodómnak?

2019. december 18. | Erdősi Csaba |  2024 | |

Paksnyi áram kell majd a biodómnak?

Elképesztő adatok repkednek a sajtóban a Fővárosi Állat- és Növénykert területén épülő biodóm éves áramfogyasztása kapcsán. Az MTI Persányi Miklós igazgató szavait idézve azt írta, az épület 10-12 ezer GWh (gigawattóra) áramot fogyaszt majd évente. A számot több helyen is átvették, pedig nyilvánvaló képtelenség. A 10-12 ezer GWh ugyanis vetekszik a Paksi Atomerőmű éves áramtermelésével.

Látványos kommunikációs csata zajlik a szemünk előtt az épülő biodóm kapcsán. A Népszava robbantotta a bombát, amikor megírta, még 20 milliárd forint hiányzik az eddig már 43 milliárd forintot felemésztő épület befejezéséhez, s megfejelte azzal, hogy az 1,7 hektáros fedett monstrum üzemeltetése sem lesz éppen olcsó: egy kisebb fővárosi kerületével vetekszik majd az áramfogyasztása, úgyhogy vélhetően hálózatfejlesztésre is szükség lesz.

Az állatkert közleményben igyekezett cáfolni a napilap értesüléseit. Azt elismerték ugyan, hogy valóban hiányzik még 20 milliárd forint – csak zárójelben jegyeznénk meg, de az első tervek szerint alig több mint 15 milliárdos beruházásról lett volna szó –, ennek ellenére az építkezés befejezését semmi nem veszélyezteti. A várható energiafogyasztásról pedig azt mondták, a biodóm energiaigénye kisebb lesz, mint egy átlagos budapesti bevásárlóközponté, szóval ezzel sem okoz majd problémát.

A kommunikációs defenzívából ezután Persányi Miklós próbált kitörni egy december 17-i sajtóbejárás keretében. Sok mindent mondott a költségek alakulásáról és a még hiányzó pénzről is, mi itt most a biodóm várható villamosenergia-fogyasztásánál ragadnánk le. Az MTI híradása szerint a létesítmény évente 10–12 ezer GWh áramot fogyaszt majd. Nem tudjuk, pontosan mi hangzott el a sajtótájékoztatón, de nyilvánvaló, hogy ennyit nem fogyaszthat az épület. Másképpen: egyetlen épület sem fogyaszthat ennyi áramot (legfeljebb a Star Wars Halálcsillaga). Gondoljunk csak bele! A paksi atomerőmű 4, egyenként 500 megawatt kapacitású blokkal üzemel. Együtt ez 2 gigawattos termelőkapacitást jelent. Elméletileg tehát egy nap 48 gigawattórányi áramot termelhet az erőmű. Egy évre 48×365, azaz 17 520 GWh termelés jönne ki, ha mind a négy blokk folyamatosan üzemelne. A folyamatos üzem azonban karbantartások, kisebb üzemzavarok miatt természetesen nem elképzelhető. Tavaly így az atomerőmű összesen 15 732,2 GWh villamos energiát termelt, vagyis ha igazak lennének a biodóm fogyasztásáról megjelent adatok, durván három blokknyi termelést vinne el csak ennek az épületnek az áramfogyasztása.

Igyekeztünk más forrásokból is tájékozódni arról, mi hangzott el pontosan a sajtóbejárásom, de nem igazán tisztult a kép. A HVG.hu például azt írja, hogy Persányi Miklós Kispest fogyasztásával állította párhuzamba a biodóm tervezett áramigényét. „Míg a XIX. kerület energiafogyasztása éves szinten 830 ezer gigawatt, addig a biodóm a teljes üzemévben 10-15 ezer gigawatt energiát használna fel. Ez kevesebb egy plázáénál is. Ebből következően az áramhálózatot sem kell fejleszteni.” Ez így még nyilvánvalóbb képtelenség, mint az eddigiek. A Watt ugyanis a teljesítmény mértékegysége. De akkor mennyi áramra lesz szüksége a biodómnak valójában?

A VGF&HKL szaklap régóta szeretne cikket írni a tervezett épület gépészeti rendszereiről, de a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtóosztálya elhárította a megkeresésünket. A sajtóbejárásra sem kaptunk meghívót. Mivel informális csatornákon keresztül tett tapogatózásaink sem vittek közelebb az épület gépészeti rendszeréhez, csak abból tudunk kiindulni, ami a tervekből eddig napvilágot látott. Az épület felé a fűtés, a hűtés, a légkezelés, a vízkezelés és a világítás támaszthat áramigényt. A ledlámpák korában a világítás energiaigénye annyira alacsony, hogy egy ilyen durva számításból bátran kihagyhatjuk.

Az épület betervezett fűtési teljesítménye 5 MW (megawatt). A rendszer két hőforrásra támaszkodik, egyrészt a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt. által szolgáltatott termálvíz hulladékhőjének hasznosítására, másrészt távfűtésre. Ez azt jelenti, hogy a fűtés áramigénye csekély, jószerivel csak a keringtető szivattyúk üzemeltetésére korlátozódik.

A fűtésnél nagyságrendekkel több villamos energiát igényel ugyanakkor a hűtés. Ezt a rendszert 8 MW kapacitásúra tervezték. Az épület hűtési teljesítményigényét 6 darab kompakt kivitelű, léghűtéses, kompresszoros folyadékhűtővel fedezik majd. A hűtőgépek közül 2 darab inverteres, egyenként 1381 kW teljesítményű, 4 darab nem inverteres berendezés, egyenként 1376 kW teljesítménnyel.

Ugyancsak komoly fogyasztással kell számolnunk a szellőztető rendszer üzemeltetése kapcsán. A kezelt levegő mennyiségét több mint 700 ezer m³/órára tervezik, ezt pedig 33 légkezelő berendezés biztosítja majd. A vízkezelés, vízforgatás energiaigényéről semmilyen adattal nem rendelkezünk, de nyilvánvalóan ez is komoly teljesítményigényt feltételez.

Előrebocsátva, hogy az általunk megismert adatokból tényleg csak egy rendkívül durva számításra, inkább csak becslésre futja, azt mondhatjuk, hogy a biodóm 10-12 ezer helyett legfeljebb 10-12 GWh áramot igényel majd évente. Persze ez sem csekélység, ha kilowattóránként bruttó 50 forintjával számoljuk, a 10 GWh éves fogyasztás éppen félmilliárd forintot tesz ki.

(Képünk forrása: zoobudapest.com)

Épületgépészet

Kapcsolódó

Az új Néprajzi Múzeum épületgépészete