A kútfúrás jogi szabályozása
2008/4. lapszám | VGF&HKL online | 19 461 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Aki ma, Magyarországon kútfúrásra adja a fejét, az hatósági engedély nélkül nem teheti meg. Amennyiben csak saját használatra kívánja a kutat fúratni, és nem akar több talajvizet vételezni, mint 500 m³/év, akkor elegendő az illetékes önkormányzattól beszerezni a vízjogi engedélyt. Azonban ha ezeknek a kritériumoknak nem felel meg, vagy más felszín alatti vízfajtát akar igénybe venni (karsztvíz, rétegvíz, parti szűrésű víz), az engedélyeztetési eljárással kapcsolatban a Zöldhatóságot kell megkeres- nie. Az engedélyezésre és a kútfúrásra vonatkozó szabályozások megtalálhatók az 1996. évi 72-es kormányrendeletben, az 1996. évi 18-as KHVM miniszteri rendeletben és a 2007. évi 101-es miniszteri rendeletben és mellékleteiben.
Vízimunka – és ebbe tartozik egy kút lefúrása – elvégzéséhez az építtető köteles hatósági engedélyt beszerezni, méghozzá a ma már Zöldhatóság néven ismert területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Vízjogi engedélyezésben jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni a másodfokú hatósághoz, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez.
Vízjog-engedély
A létesítési engedélyre irányuló eljárás megkezdése előtt lehetőség van elvi vízjog-engedély kérésére, amely azonban vízimunka elvégzésére nem jogosít fel. A létesítési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az engedélyes megnevezését, címét; az engedélyezési tervek nyolc példányát; amennyiben a vízi létesítmény közműveket érint, a közmű üzemeltetőjének hozzájárulását; a telepítésre kiszemelt ingatlan tulajdonjog-igazolását, amely közirat nem lehet három hónapnál régebbi, és a tervdokumentációt. Amennyiben védőidom, védőterület vagy védősáv létrehozására szükség van, az ezzel kapcsolatos dokumentációt is be kell nyújtani.
A vízi létesítmény használatához (pl. az elkészült kútból való víztermeléshez) vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A kérelemnek tartalmaznia kell az engedélyes adatait (l. fent); a vízjogi létesítési engedélyre történő utalást, és ha a tulajdonos nem azonos az üzemeltetővel, az e kettő közötti szerződést. Ha a vízjogi létesítési engedélytől a kivitelezés során eltértek, be kell nyújtani a tényleges állapotot tartalmazó adatokat rögzítő tervdokumentáció nyolc példányát. Ha a létesítési engedéllyel megegyezett a kivitelezés, az erre vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni. Mellékelni kell továbbá:
- a próbaüzemeltetés eredményét rögzítő adatokat;
- a műszaki átadás-átvételre vonatkozó jegyzőkönyvet;
- a vízhasználat gyakorlására vonatkozó adatokat és a vízelvezetés üzemeltetési szabályzatát.
Ha a felszín alatti vízre épült vízi létesítményről van szó, be kell adni a műszaki dokumentációt, a kataszteri számmal ellátott vízföldtani naplót fúrt kutak esetén a következő esetekben: ha a feltárt vízkészlet réteg-, karszt- és hasadékvíz, valamint a tervezett vízhasználat meghaladja az 1,5 m³/napot; a feltárt vízkészlet talajvíz, és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat esetén annak értéke eléri a 10 m³/napot; a feltárt vízkészlet parti szűrésű víz, és emberi fogyasztásra szánt vízhasználat estén annak értéke eléri a 10 m³/napot.
„A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmény megszüntetésére (elbontására) irányuló hatósági intézkedés esetén a hatósági előírás teljesítésének igazolására csatolni kell mindazokat a terveket vagy egyéb műszaki dokumentumokat, amelyekből a jogellenes és káros állapotnak – a határozatban megállapított általános műszaki megoldással összhangban álló, a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő – megszüntetése megállapítható.” (1996. évi 18-as KHVM miniszteri rendelet 9. §.)
Zöldhatósághoz beadott tervek
Az engedélyezési eljárásban a Zöldhatóságnak a kérelemhez csatolni kell a jogszabályok szerint szükséges tervet, tervdokumentációt, és közölni kell az egyéb lényegesnek ítélt körülményekre vonatkozó adatokat.
A Zöldhatósághoz beadott tervnek az 1996. évi 18-as rendelet 4. melléklete szerint tartalmaznia kell a műszaki leírást (amelyben megtalálható a felszín alatti vízhasználat, a vízigénybevétel, a vízbesajtolást szolgáló vízi létesítmény típusa, a vízhasználat minősítése, a célja, a felszín alatti víz típusa, hőmérséklete és helye. Továbbá a vízhasználat tervezett kapacitása, az üzemi jellemzők, a létesítmény részletes műszaki leírása, a vízbázis védettsége (védőidom, védőterületek, védősáv), a vízföldtani modellek ismertetése (így a rétegek, rétegcsoportok meghatározott vízföldtani paraméterei; a felszín alatti vízkészletek jellemző adatai; a víz minőségi jellemzése; a szennyezőforrások ismertetése; a biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések bemutatása.
A műszaki leírásban csatolni kell még a megfigyelő-hálózat kialakításának rendjét, a vízelvezetés rendezését; a szennyezés veszélyével járó létesítményekre vonatkozó tiltásokat és szabályozásokat, szükség szerint a vízelvezetés módját és az elvezetett víz befogadóját. Kutak ese-tében a kapacitás, a vízhasználat módja, a kapcsolódó műtárgyak és azok paraméterei, vízmérési és mintavételi megoldások, illetve egyéb jellemző műszaki adatok, méretek és metszetek. Mellékelni kell továbbá egy átnézetes helyszínrajzot 1:10 000 méretarányban, és egy részletes helyszínrajzot 1:1000-1:4000 méretarányban. Ez utóbbin jelezni kell a vízi létesítmény közvetlen környezetének eredeti és tervezett állapotát a szükséges méretekkel; a terület helyszínrajzi számát és határoló vonalát; a vízelvezetés nyomvonalát és befogadóját. Be kell nyújtani még a vízbeszerzési létesítmény és csatlakozó létesítményeinek általános tervét, a rendkívüli szennyezés elkerülését szolgáló kárelhárítási létesítmények és intézkedések tervét, illetve a mélyfúrási kutak esetén a vízföldtani tervet.
101/2007. KvVM rendelet
A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekben történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről rendelkezik a „felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízlétesítményekről”. A rendeletben megfogalmazottak érvényesek a tervezőre, a kivitelezőre, az építtetőre és a műszaki ellenőrre. 2008. január 1-jén lépett hatályba.)
A kút helyét a tervező helyszíni vizsgálat során köteles meghatározni, melléfúrásos felújítás esetén vízjogi engedélyt kell kérni. Amikor a „környezet földtani kora, a képződmény mélységbeli határa bizonytalan vagy ismeretlen, magmintavétel tervezése is szükséges” (2007. évi 101-es miniszteri rendelet 3. §).
A kivitelezőnek a fúrás megkezdése előtt legalább nyolc nappal értesítenie kell a hatóságot. Minden harminc méternél mélyebb kút esetében a vízjogi engedélyes köteles geofizikai, kútszerkezeti és hidrodinamikai méréseket végezni, kivéve, ha a tervező igazolja, hogy elegendő adat áll rendelkezésre az adott területről, illetve korábbi kútfúrásokból értékelhető geofizikai szelvény áll rendelkezésre. Hatósági előírásra földtani laboratóriumi vizsgálatokat is végezni kell. A kutak helyét mindig meg kell határozni az egységes országos vetületi rendszerben (EVO), amelyet a vízszintes koordináták (X, Y) és a Balti-tenger szintje feletti magassági értékek határoznak meg. A kivitelezőnek vízföldtani naplót kell készítenie, majd azt hat példányban elküldeni a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.-nak (VITUKI), amely országos nyilvántartásba veszi a kutat, és megadja a kútkataszteri számot.
A működtetésre is számos intézkedés vonatkozik, amelyeket az üzemeltetési szabályzatban találhatunk meg. Ez a következőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza:
- vízhozam szabályozása,
- üzemeltetési napló,
- kút védelme és fenntartása,
- a rendszeres és időszakos üzemi mérések és értékelésük,
- a mérőeszközök rendszeres ellenőrzése, kalibrálása, üzemvitel,
- munkaköri és biztonsági követelmények.
Szezonális üzemeltetés esetén félévenként, időszakos üzemel- tetés esetén az üzemeltetés kezdetekekor és annak végén mérni kell a nyugalmi kútfejnyomást a kútnak az üzemeltetési szabályzatban előírt időtartamú lezárásával.
Időszakos vizsgálat
Időszakos vizsgálatoknál el kell végezni a 2007. évi 101-es rendelet alapján a talpmélység ellenőrzését, kútszerkezetre vonatkozó ellenőrző méréseket, ha azok hiányosak vagy feltételezhetően változás történt; kapacitásmérést, homokolás vizsgálatát, áramlásmérést, folyamatos hőmérsékletmérést, nyomásemelkedés-mérést a felszínen és a megnyitott szakasz felett, gázos kutaknál nyomásgradiens-mérést, a kifolyó víz hőmérsékletének mérését hozamlépcsőnként, illetve mélységi hőmérsékletmérést, felszíni és mélységi vízmintavételt és -elemzést, gázos kutaknál pedig gázkapacitás- mérést és gázmintavétel-elemzést. Ezen vizsgálatok rendjét az üzemeltetési szabályzatban rögzíteni kell, a kapott eredményeket és az értékelést az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóságnak egy hónapon belül meg kell küldeni.
Ivóvíz esetén
Ivóvíz esetén a 101/2007. KvVM rendelet 5. § értelmében el kell végezni a víz minőségi vizsgálatát. Vízföldtani naplót kell készíteni, többek között amennyiben az emberi fogyasztásra szánt víz használata meghaladja a 10 m³/napot. A naplóhoz minden esetben a kút és környezetének területhasználatát mutató fotót is kell mellékelni. Az ásvány- és gyógyvíz minősítésű kutak üzemeltetésénél a vizsgálatoknak – a fent felsoroltakon kívül – a minősítés megalapozásához meghatározott komponensekre és azok ellenőrzésének gyakoriságára is ki kell térni.
Mint a KvVM munkatársa, Havasné Szilágyi Eszter elmondta, ivóvíz minőségű lehet a karsztvíz, a parti szűrésű víz, a rétegvíz és a talajvíz is, amennyiben nem tartalmaz az egészségre ártalmas szenynyeződéseket, vagy ilyen természetes eredetű komponenseket. Cél, hogy az ivóvízszabványnak megfelelő minőségű ivóvíz előállításához minél kevesebb vízkezelési technológiát kelljen alkalmazni.
További jogszabályok
Az ivóvíz minőségű víz vételezésére és felhasználására további rendelkezések is vonatkoznak. Ezek a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről; a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, valamint a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről.
A hévíz- és geotermikus energiahasznosítást szolgáló vízlétesítményekkel kapcsolatos rendelkezések előírják, hogy üzemeltetési szabályzat szükséges. A műszaki átadás-átvétel során felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következő adatokat: kút hozama, kifolyó víz hőmérséklete, kútkörnyék állapota, kút szerkezete, dinamikus és termikus paraméterek, termelt víz kémiai összetétele és a kútfej-kiképzés biztonsági követelményeinek betartására vonatkozó adatok.
Legalább havonta vízszint- és kútfejnyomás-méréseket kell folytatni, amennyiben a szabályzat mást nem ír elő. Hévízkutak esetén havonta meg kell határozni az üzemelési napokat az üzemmód megjelölésével, a kitermelt vízmennyiséget, a kútfejnyomást, illetve az üzemi vízszintet, a kifolyó víz hőmérsékletét, javítási munkák időpontját. Visszatápláló kutak estén ezeket az adatokat rendszeresen fel kell jegyezni, a mérések gyakoriságát az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni. Amennyiben nem várt változás áll be, az értékelést soron kívül el kell végezni. Ha kútfelújítás történik, és a műszaki adatok megváltoznak, azokat egy új vízföldtani naplóban kell rögzíteni.
Kút kivitelezését, felújítását és javítását az végezheti, aki vízkútfúró, mélyfúró, mélyfúró technikus szakképesítéssel rendelkezik, illetve mélyfúrási, illetve vízkútfúrási szakvizsgával és az ezzel összefüggő biztonságtechnikai, munkavédelmi ismereteket bizonyító vizsgával rendelkezik. A kútfúró lehet alkalmazott, családtag vagy vállalkozó, de a 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút kivitelezése csak geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, geológusmérnök, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök alkalmazásával lehetséges, és ugyanők végezhetik a kapott eredmények kiértékelését, véleményezését. Vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus vagy hidrogeológus készíthet. A mérések geofizikus irányításával végezhetők.
Az 1996. évi 72-es kormányrendelet értelmében lehet elvi vízjogi engedélyt kérni, amely mintegy előkészíti az engedélyezést. Ennek kézhez vétele nem jogosítja fel a kérelmezőt kút fúrására, viszont tartalmazhatja a szabályozással, mérésekkel, a kút milyenségével kapcsolatos dokumentációt.
Ki és mikor?
Kútfúráshoz a vízjogi engedélyt az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. Ha a tulajdonos nem azonos az építtetővel, csak a tulajdonos írásos hozzájárulásával kezdhetők meg a munkálatok. A kérelemhez tervdokumentációt és a rendelet mellékletében meghatározott egyéb dokumentumokat kell beadni. Vízjogi létesítési engedély csak akkor adható ki, ha a hasznosítás során keletkezett szennyvíz, csapadékvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezelésé- ről és elhelyezéséről is gondoskodnak. A vízjogi létesítési engedély feljogosít vízi létesítmény megépítésére, de üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít. A víz-jogi létesítési engedély meghatározott ideig érvényes, bár hosszabbítható. A közműves vízellátást szolgáló vízkezelő létesítményeknél próbaüzemet kell végezni.
