VGF szaklap

Kivéreztetik a víziközmű-cégeket?

2019. október 3. | VGF&HKL online |  264 | |

Kivéreztetik a víziközmű-cégeket?

A 40 hazai víziközmű-cégből 8–10 számára már a mindennapi működés biztosítása is gondot okoz. Ezen társaságoknak azonnali segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy 2019 végéig ne váljanak fizetésképtelenné és továbbra is el tudják látni feladataikat – jelentette ki az NRG Reportnak adott interjújában Kurdi Viktor, MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Számításai szerint az ágazatnak évi 100 milliárd forintnyi plusz forrásra lenne szüksége ahhoz, hogy a szükséges fejlesztéseket, karbantartási munkákat elvégezze, na és persze elfogadható fizetést adjon a munkavállalóknak.

Nem sok jóra számíthatunk a jövőben, ha nem változik meg a víziközmű-társaságok finanszírozási helyzete. Kurdi Viktor, a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnöke az NRG Report szakportálnak adott nyilatkozatával kongatta meg a vészharangot, méghozzá elég hangosan.

Szerinte „országos szinten 1000–3000 milliárd forint közé tehető a víziközművek felújítási, pótlási igényeinek költsége. Amennyiben a kevésbé nagy összeggel számolunk, és azt mondjuk, hogy tíz év alatt kívánjuk ledolgozni a lemaradást és utólérni magunkat, akkor is évente 100 milliárd forint forrásra lenne szükség. Ez az évi 100 milliárd forint viszont az előbbi okok miatt nem termelődik ki az ágazatban, hiába szerepel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott rekonstrukciós tervekben is.”

Magyarán a közművek állapota egyre romlik, amortizálódik, és a folyamat vége a szolgáltatás összeomlása lehet egy sor településen. A szakember szerint a negatív fordulat éve 2013 volt, amikor lakossági víz- és csatornadíjakat 10 százalékkal visszavágta a kormány a rezsicsökkentés érdekében, és befagyasztotta a tarifákat. Így ma a cégeknek gyakorlatilag a 2009–2010-es árszinten kell működniük 2019-es átlagbérrel, villamosenergia-beszerzési, anyag- és technológia költséggel, amelyek már nyilvánvalóan köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Kurdi Viktor úgy látja, hogy a 40 hazai víziközmű-szolgáltatóból 8–10 nagyon komoly, akut pénzügyi problémákkal küzd, ami azt jelenti, hogy már a mindennapi működés biztosítása is gondokat okoz. „Elsősorban azért, mert a bérversenyben egyszerűen képtelenek tartani a lépést, és vagy azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert már nincs meg a megfelelő számú ember a munkák elvégzésére, vagy pedig azért, mert ugyan az emberek még megvannak az erőn felüli bérfejlesztésnek köszönhetően, azonban előbb-utóbb nem lesznek képes kifizetni a megemelt béreket. Évente összességében mintegy 8–10 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége az ágazatban a bér- és munakerőhelyzet rendezéséhez.”

Hogy a helyzet nem jó, azt a meghibásodások számának növekedése is mutatja. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt 50–60 százalékkal ugrott meg a meghibásodások, csőtörések száma. Ez persze természetes dolog, hiszen sok helyütt még mindig az ötvenes években lefektetett azbesztcsövek vannak használatban. Ezeket cserélni kellene, hiszen az élettartamuk végéhez közelednek, a cseréhez ugyanakkor nagy volumenű, tervszerű hálózatrekonstrukciós programok kellenének, csakhogy ezekre már végképp nem termel ki forrást a rezsicsökkentéssel szorongatott szektor. Így marad a toldozás-foltozás, kevés eredménnyel. Vannak olyan részei az országnak, ahol 30–35 százalékos a hálózati veszteség, vagyis irgalmatlan mennyiségű – a világban egyre értékesebb – víz megy veszendőbe a szivárgó csőillesztéseken keresztül.

Amúgy egy csőtörés kifejezetten látványos tud lenni, csak ne merészkedjünk hozzá túl közel!

Vízellátás

Kapcsolódó

A vízellátás bazilikája

Az ivóvízellátás a tét Németországban