VGF&HKL szaklap

Ne fogadjunk szót a tervezőnek?

2019. november 22. | Szilágyi László |  1677 | |

Ne fogadjunk szót a tervezőnek?

Mit tesz egy jó katona, ha olyan parancsot hajt végre, amivel nem ért egyet? Teljesíti. Ez a kötelessége. A kivitelező parancsa a terv, ami bizony néha rossz. A terv vakon teljesítése helyett ilyenkor inkább őszinte kommunikációra van szükség.

Vajon van-e joga egy fűtésszerelőnek felülbírálni a mérnök terveit? Nehéz kérdés, hiszen a beruházó a terveknek megfelelő kivitelezést követel meg, akárcsak a felelős műszaki ellenőr. De mi van akkor, ha a terv nyilvánvalóan hibás? Hiszen előfordulnak hibák, bárkivel megesik, hogy téved. Ilyenkor derül ki, hogy elengedhetetlen a jó munkakapcsolat és a kommunikáció. Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontos a szakmán belül a kommunikáció, hiszen a legtöbb „szakmai” probléma visszavezethető egy kommunikációs hibára. Nem véletlenül indítottuk idén Gépészninja rovatunkat, ahol ebben is segítünk a mestereknek. (Ha feliratkozik a hírlevelünkre, megkapja e-book formában a rovat összes cikkét ajándékba!)

Korán reggel már dolgoznak a szerelők egy kb. egy éve átadott kazánházban. Zörögnek a szerszámok, forognak a vízpumpafogók, szakad a szigetelés. Kicsit olyan érzés nézni, mint mikor a fél éve átadott aszfaltot feltörik, hogy csatornát fektessenek. Szerencsére nem új csapat dolgozott, hanem ugyan azok, akik kivitelezték a rendszert.

A kivitelezés vezetője (FMV) elmondta, azért kellett hozzányúlni a szinte új rendszerhez, mert a HMV-tartályt annak idején fordítva kötötték be, vakon követve a hibás tervet. Így a kondenzációs készülékbe a visszatérő víz túl meleg volt. Ez több problémát is okozott. Egyrészt a készülék folyton leállt. Másrészt nem kondenzált. A lehető legrosszabb üzemi eredményeket produkálta, ami nyilván a beruházó és a lakástulajdonosok, bérlők zsebére ment. Most egy nap alatt a hibát megoldják.

Elképesztő, hogy egy ilyen triviálisnak tűnő hiba milyen anyagi kárt okoz. Mind a fogyasztásban, mind az üzemeltetésben. Nem is beszélve arról, hogy újra ki kell jönni, szét kell szedni a rendszert és újra kell szerelni. Elkerülhető lett volna? Igen. Most mi történik? A felelős keresése a károk enyhítése, hibajavítás.

Mint kiderült, a tervezőirodából a rossz tervet készítő tervező már kilépett, az új tervező javította kollégája hibáját. De felmerül a kérdés, hogy ha a kivitelező már a szerelésnél is tudta, hogy hibás terv alapján dolgozik, akkor neki nincs felelőssége? Mindenért a tervező felel? Hol van ilyenkor a műszaki ellenőr, nem az ő feladata az ilyen felmerülő viták kezelése? Mi a véleményetek, a szerelőnek akkor is a terv szerint kell szerelnie, ha számára egyértelmű, hogy hibás a terv? Szerintem, nem.

Az egyik szemem sír, másik nevet. Nagyon örülök, hogy megoldódott a hiba és már ki is javítják. Másrészt fáj a szívem, hogy egy ilyen „apróság” miatt mennyi kellemetlenség és kidobott pénz keletkezett. Attól félek, ez nem egyedi eset és rendszeresen előfordul az építkezéseken. Ezek a hibák nem is derülnek ki, csak évek múltán, amikor már nincs meg se a tervező, se a kivitelező, se a beruházó. Már rég más cégben, más név alatt dolgoznak. Nekünk szerencsénk volt, mert a beruházó üzemelteti a társasházat és ő szívén viseli a ház sorsát, hiszen érdekelt benne, hogy minden jól működjön, de mi van a tömegével épülő társasházakkal, ott ki javítja ki a hibákat?

ÉpületgépészetHMV előállítás

Kapcsolódó

Eső után köpönyeg