Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Helyzetjelentés a fényképes gázszerelői igazolványokkal kapcsolatban

2000/4. lapszám | VGF&HKL online |  65 362 |

Figylem! Ez a cikk 26 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Rövid beszélgetés Dr. Csanádi Károllyal, a Pest Megyei Kézmuves Kamara közigazgatási vezetőjével.

Taba Gábor: Egy olyan szerelő, aki most váltaná ki ezt az igazolványt, milyen közigazgatási intézményekhez fordulhat, tehát hol kérvényezheti ezt az eljárást, milyen végzettséggel kell rendelkeznie, és végül, mennyibe kerül számára ennek a jogosítványnak a megszerzése?
Dr. Csanádi Károly: Fényképes gázszerelői igazolványok kiváltására a Kézműves Kamara Információs Irodáiban kerülhet sor, amelyek rendszerint az ország adott pontján lévő IPOSZ kirendeltségeken találhatók. Az itt dolgozó, ebben az ügyben illetékes alkalmazott főfoglalkozású IPOSZ munkatárs, aki mellékfoglalkozásban a hét 3 napján rendelkezésre áll a Kézműves Kamara regisztrált tagjainak, illetve azoknak a vállalkozóknak, akik a fényképes gázszerelői igazolványt ki akarják váltani. Az Információs Irodákon kívül természetesen a Központi Irodába is be lehet nyújtani a kérelmet. Egy nyomtatványt kell kitölteni hozzá, és csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Ezeket a nyomtatványokat mi adjuk, nem igényel utánajárást, a vonatkozó mellékleteket kell hoznia a vállalkozónak, ezek között legfontosabb a képzettséget igazoló okirat. Az adott vállalkozó abban az esetben kaphat fényképes gázszerelői igazolványt, ha gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsgát tett, vagy ha épületgépész mérnök, gázipari szakmérnök és egyben gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkás, 3 éves gyakorlattal, vagy ha épületgépész, ill. gázipari technikus és rendelkezik gázvezeték- és készülékszerelő bizonyítvánnyal, valamint 5 éves szakterületi gyakorlati idővel. A vonatkozó jogszabály tartalmazza az országos képzési jegyzéknek a számát, ilyen számú bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, illetve ennek másolatát kell csatolnia kérelméhez. Az egyéni vállalkozóként dolgozó iparosnak mellékelnie kell továbbá egyéni vállalkozói igazolványának másolatát is.

T.G.: A részletek tisztázása végett: egy szakmunkás iskolát végzett szerelő nem végezhet gázbekötést és más gázszerelői munkát, szükség van egy mestervizsga letételéhez.
Cs.K.: Így van.

T.G.: Engedje meg, hogy rögtön rákérdezzek: hol tudja ezt a mestervizsgát letenni a szerelő, a kamara szervez-e ilyen jellegű tanfolyamokat, általában véve, milyen információs csatornákat tud ajánlani a szerelőknek ezzel kapcsolatban?
Cs.K.: Pest megyében a Kézműves Kamara szervez mestervizsgát, a Kamara Oktatási Irodája foglalkozik ennek szervezési munkáival, illetőleg magát az oktatási tevékenységet, tehát a vizsgára való felkészítést a Kamara Közhasznú Társasága végzi. A jelentkezéseket folyamatosan fogadjuk, és amikor megfelelő számú jelentkező gyűlik össze, akkor ezek a tanfolyamok elkezdődnek.

T.G.: Közhasznú Társaságot említett az előbb. Gondolom, azért ez mégis költségtérítéses tanfolyam.
Cs.K.: Igen. 136 000 Ft-ba kerül a mestervizsga megszerzése. Ebben benne van a vizsgadíj, a gyakorlati munkák díja, az előadók díjazása, a különböző bérleti díjak, hiszen helyiséget bérelnünk kell, a Kamara a saját helyiségeiben nem tudja megtartani ezeket az oktatásokat, ehhez általában iskolákat veszünk igénybe.

T.G.: Kanyarodjunk vissza a fényképes gázszerelői igazolványok kiváltásához. Mekkora az igazolvány kiállítási költsége?
Cs.K.: 1000 Ft eljárási illetékről van szó, melyet készpénzben kell befizetni, a vállalkozó számlát kap, és a számlát el lehet számolni a vállalkozásában.

T.G.: Mennyi ideig érvényes ez az igazolvány, és az előbbiekhez képest elmondható-e valami újdonság az igazolvány meghosszabbításának vonatkozásában?
Cs.K.: Az érvényességi idő a mestervizsgával rendelkezők esetében 2 év, középfokú képesítéssel rendelkezők esetében 3 év, a felsőfokú képesítéssel rendelkezők esetében 5 év. Ez azt jelenti, hogy egy mester a mestervizsgája birtokában 2 évig érvényes gázszerelői igazolványt kap, középfokú technikus vagy gázipari technikus, aki e képzettsége mellett szakmunkás végzettséggel is rendelkezik, 3 évig használhatja ezt az igazolványt, s a felsőfokú képesítéssel rendelkezők, tehát a mérnökök, üzemmérnökök 5 évre szereznek jogosultságot az igazolványra.

T.G.: Milyen mértékű illeték terheli a meghosszabbítási eljárást?
Cs.K.: Erre még nem került sor, hiszen 1999. jan. 1-től került bevezetésre ez az igazolvány, tehát még nem jártak le ezek az elsőként kiadott okmányok sem. Egyébként maga a jogszabály 1998. október 1-jétől van hatályban, tehát felkészülési időt adott az érdekeltek számára.

T.G.: Van-e olyan részletkérdés, akár az igazolvánnyal, akár a mestervizsgával kapcsolatban, amelynek vonatkozásában fontos lenne, hogy a szerelők tájékozottak legyenek? Mi a véleménye az igazolvány körül kialakult indulatos vitáról?
Cs.K.: Az én tapasztalatom az, hogy elsősorban nem a gázvezeték- és -készülékszerelő szakmunkásoknak van problémája a fényképes gázszerelő igazolványokkal, hanem a magasabb végzettségű szakemberek részéről illeti bírálat a jogszabályt, ti. ők azt tartják sérelmesnek, hogy ha egyszer nekik magasabb végzettségük van, akkor miért írja elő a jogszabály egy szakmunkás képesítés megszerzését, amit úgy minősítenek, hogy alacsonyabb képesítést jelent. Természetesen mi itt a Közigazgatási Irodán a jogszabály rendelkezését hajtjuk végre, de nekünk is megvan róla az álláspontunk. Az én személyes álláspontom is az, hogy a felső-, illetve a középfokú végzettségű szakember nagyobb szaktudással rendelkezhet, de elméletileg az, hogy valaki szerel, vagy irányítja a szerelési folyamatot, két különböző dolog. Tehát álláspontom szerint a gázszerelői tevékenység és az ehhez kapcsolódó igazolvány a szerelők kompetenciája. Tehát annak, aki világéletében szerelő volt és az is akar maradni.

T.G.: Ha jól értelmezem a szavait, akkor Ön szerint van némi jogosultság azokban a kritikai észrevételekben, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy magasabb képzettséggel rendelkező, és nem gyakorlati feladatokat ellátó szakember nem feltétlenül lenne kötelezhető ezen igazolványok beszerzésére.
Cs.K.: Igen, ez egy jogalkotási kérdés: el lehet-e választani a műszaki vezetői feladatokat a konkrét szerelői feladatoktól. Valószínűleg egy lehetséges megoldás az, hogy a szerelési munkát az azt végző szervezet, vagy a vállalkozás műszaki vezetője átadhassa a gázműnek. Az egy más kérdés, hogy ki végzi el a szóban forgó munkát. Egy gondolattal viszszatérve a közép- és felsőfokú végzettségűek szakmai gyakorlatára, ugye itt ennek a bizonyítása jelentheti a fő vitát a gyakorlatban. Mi minősül gyakorlatnak, az, hogy egy technikusi vagy mérnöki végzettségű szakember céget vezet, intézi az ügyeket, szervez, de ez persze nem azonosítható a gázszerelői gyakorlattal. Mindazonáltal ő arra hivatkozik, hogy neki ebben a szakmában hosszú gyakorlata van.

T.G.: Van-e arról tapasztalatuk, hogy hogyan reagáltak a fogyasztók, vagy a közigazgatási szervek?
Cs.K.: A megrendelők köréből kedvező tapasztalatunk van, érdeklődnek, hogy rendelkezik-e megfelelő bejegyzéssel, végzettséggel az adott vállalkozó, tehát tájékozódnak a megbízhatósága felől.

T.G.: Ez az érdeklődés érezhető pl. egy egyszerű családi ház kivitelezésénél? A megrendelő ellenőrzi az adott szerelőt afelől, hogy rendelkezik-e igazolvánnyal?
Cs.K.: Ez nem jellemző, ez nagyobb építkezéseknél fordul elő, a rutinos állampolgár részéről, aki ismeri ennek a területnek a titkait, vagy hallott a szerelőszakmával kapcsolatos problémákról. Vállalkozók, akik műhelyeket bővítenek, emelet-ráépítéseket hoznak létre, ők érdeklődnek.

T.G.: Mi a helyzet a gázszolgáltatók részéről?
Cs.K.: Tudomásom szerint a gázszolgáltatók ezt komolyan veszik.

T.G.: Tehát mind a megrendeléseknél, mind a kivitelezéseknél ők keményen ellenőrzik az igazolványokat.
Cs.K.: Igazolni kell a jogosultságokat.

T.G.: A következő kérdésem a kamarákkal kapcsolatos változásokra vonatkozik. Márciusban egybeolvad a Kézműves Kamara és az Iparkamara. Ez milyen változásokat fog jelenti, illetve, hogyan látja a helyzetet a novemberi nagy átalakulás előtt, vagyis a kötelező kamarai tagság megszűnése előtt?
Cs.K.: Pest megyében az a helyzet, hogy a Kézműves Kamara beolvad a Kereskedelmi és Iparkamarába április elsejétől, a Kézműves Kamara önállósága ezzel megszűnik, és a beolvadt kamara fogja ellátni a gázszerelő igazolványokkal kapcsolatos regisztratív eljárást október 31-ig, ezután pedig a többi közigazgatási tevékenységgel együtt megszűnik a Kamara kompetenciája ebben az ügyben. Amit a továbbiakról tudok, az nem más, mint hogy a kamarai törvény módosításában, ami múlt év végén jelent meg, az áll, hogy a kormány terjesszen elő április 1-ig módosításokat – a kamarai törvényen kívül más törvényeket is érintő módosításokról van szó.

T.G.: Tehát Önöknek is csak a törvény megszületésekor lesznek pontos információi?
Cs.K.: Pontosan. Magam is a sajtóból tudom, hogy a fényképes gázszerelői igazolványokkal kapcsolatos rendelkezéseken is dolgoznak. A Gazdasági Minisztérium Jogi Főosztálya foglalkozik ezzel.

Köszönjük a tájékoztatást! Legközelebbi számunkban a szerelők szemszögéből vizsgáljuk meg e témakört.

Interjú