A Falfűtés általános bemutatása
2000/7-8. lapszám | Mottl Gábor | 5882 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Épülő, illetve felújításra kerülő lakóházak, irodaépületek, panziók, szállodák, iskolák, kórházak, uszodák, templomok, gépkocsilehajtók fűtési és hűtési rendszereinek kialakítása.
I. rész
A napsugárzás kellemes hatása télen is érzékelhető, amikor akár -10 °C levegő-hőmérséklet esetén süt a Nap. A kellemes hőérzet azonban pillanatok alatt megváltozik, ha a felhők eltakarják a Napot. A kellemes hatású napsugárzás lakáson belüli utánzására lehet alkalmazni a sugárzó fűtéseket (padló, fal, mennyezet), amelyek közül fűtési célra legalkalmasabb a külső falak belső felületén kialakított fűtőfelület, hiszen így az egyébként hideg felületeket meleggé téve javítjuk a hőérzetet. Az emberek számára régebben természetes volt olyan fűtőtestek – kemence, kandalló, cserépkályha – alkalmazása, amelyek többnyire sugárzással adják le a szükséges hőt. A kényelmesebb radiátoros központi fűtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket, de az utóbbi időben ismét előtérbe kerültek. A modern korban több próbálkozás történt falba épített csőkígyókkal sugárzó fűtési rendszerek megvalósítására. 1974-ben szovjet és NDK példa nyomán Dr. Dr. h.c. Macskásy Árpád – a Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti tanszékének megalapítója- kezdeményezésére az újpalotai lakótelep 8 lakásában valósult meg a házgyári panelokban elhelyezett acél csőkígyókkal kialakított falfűtési rendszer, amely a lakók legnagyobb megelégedésére azóta is kiválóan működik.
A padlófűtés elterjedése óta több tervező oldotta meg a hiányzó hő bevitelét a falra szerelt, légtelenítővel ellátott és berabicolt fűtési körökkel, amelyek padlófűtési csőből készültek. Amikor Nyugat-Európában a fűtéssel foglalkozó kutatási-fejlesztési tevékenység során a jobb komfortérzet, a takarékos energiafelhasználás, az egészségvédelem, az esztétika és a korszerű szereléstechnológia szempontjából legalkalmasabb fűtési rendszer kialakítást keresték, ismét előtérbe került a falfűtés. Ennek aktualitását az is adja, hogy az energiaárak eddigi és várható, rohamos emelkedése rákényszeríti az építtetőket az egyre jobb hőtechnikai tulajdonságú épületszerkezetek (külső fal, tetőszerkezet, padlószerkezet, külső nyílászárók) alkalmazására. A jobb hőszigetelés által lényegesen csökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű falfűtési rendszerrel. Nem elegendő külső falfelület esetén a rendelkezésre álló padló, mennyezet, tetőtéri ferde síkot és bármilyen más falfelületet számításba lehet venni a hőleadás szempontjából, ezáltal radiátorok beépítésére egyáltalán nincs szükség. Hangsúlyozni szeretném, hogy soha nem arról kell beszélni, hogy padló- vagy falfűtés, hiszen ezek az építtetői igények és a lehetőségek figyelembevételével egy rendszeren belül együtt is alkalmazhatók, természetesen pontos méretezés alapján.
A falfűtés előnyei:
- A 36–40 °C felületi hőmérsékletű, fűtött felületeknek a helyiségben tartózkodó személyekre gyakorolt, sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest – azonos hőérzet kialakulásához – a helyiség levegőjének hőmérséklete 2–3 °C-kal alacsonyabb lehet. Az alacsonyabb levegő-hőmérsékletű helyiségekben tartózkodó emberek frissebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítőképessége. Ez a szempont igen lényeges az iskolákban, munkahelyeken, de a lakásokban is.
- A nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtőfelület lényegesen egyenletesebb, helyiségen belüli hőérzet-eloszlás érhető el.
- A helyiség levegő-hőmérséklete függőleges irányban egyenletesebb, mint a konvekciós fűtéseknél.
- A jobb hőérzet által elérhető levegő-hőmérséklet-csökkenés, valamint az egyenletesebb függőleges irányú hőmérséklet-eloszlás miatt a külső tér felé jelentkező többlet hőleadás ellenére energiatakarékos üzemeltetést biztosít.
- Nincs olyan alacsony felületi hőmérséklet korlátozás a hőérzeti problémák miatt, mint a padlófűtés esetén, ezáltal a helyiség felé a fajlagos hőleadás lényegesen magasabb, akár 200–240 W/m2 is lehet. Ez azért lehetséges, mert „nem a falon járunk”, így a melegebb falfelület nem okoz egészségi problémát.
- Esztétikus, mert nem foglal el külön helyet a helyiségből.
- A tagolt felületű radiátorokon megtapadó porszennyeződés elmaradásával csökken a takarítási igény.
- Az egyenletesen alacsony hőmérsékletű fűtőfelületeken nincsenek porcsíkok.
- A konvektív hőátadás csökkenése következtében az allergiás megbetegedéseket előidéző porterhelés nagymértékben csökken.
- A korszerű, környezetbarát energiaforrások felhasználásához jól illeszthető, mivel alacsony fűtővíz- hőmérséklettel is üzemeltethető.
- Meglévő, hőtechnikailag problémás épületszerkezetek nedvesedésének, penészedésének megszüntetésére jó műszaki megoldást jelenthet.
- A nyáron felmelegedett helyiségeket a falon, illetve mennyezeten elhelyezett regiszterekben keringetett 15–18 °C-os vízzel hűteni is lehet, ezáltal a helyiségben tartózkodók hőérzetét léghuzat és porterhelés nélkül javítani lehet. Ebben az esetben még kedvezőbb a beruházási költség, hiszen nem kell külön fűtő- és hűtőrendszert kialakítani. Az energia felhasználás csökkenésének mértéke is nő, hiszen a sugárzási hőelvonás miatt az azonos hőérzet kialakulásához szükséges helyiség-hőmérséklet emelkedése nagyobb arányú megtakarítást eredményez, mint télen.
Alkalmazási területek:
Épülő, illetve felújításra kerülő lakóházak, irodaépületek, panziók, szállodák, iskolák, kórházak, uszodák, templomok, gépkocsilehajtók fűtési és hűtési rendszereinek kialakítása.
A cikk folytatásában a különböző anyagú és méretű falfűtési rendszereket, majd a szereléshez szükséges tudnivalókat fogom ismertetni.
