Víztakarékossági lehetőségek
2000/5. lapszám | Bálint Attila | 19 970 |
Figylem! Ez a cikk 26 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mai világunkban, az energiakészletek csökkenése miatt, egyre nagyobb szerepet kap az energiatakarékosság és a környezetvédelem. Ezen két területhez szorosan kapcsolódik az energiatakarékosság és az ebből adódó feladatok. A víztakarékossággal nagy mennyiségű energia takarítható meg, hiszen a háztartásokban, középületekben felhasznált vizet mechanikailag és vegyileg tisztítani kell, valamint a vízmennyiség egyharmada felmelegítve kerül felhasználásra.
Amíg hazánkban a hő- és villamosenergia-megtakarítás területén számtalan újdonságot publikálnak és mutatnak be, addig a lakossági és középületek vízfogyasztásának csökkentésére tett lépésekről alig hallani. Századunk első felében, amikor a háztartások még nem voltak gépesítve, illetve az emberek igényei nem voltak olyan magasak, mint ma, a személyenkénti vízigény 95 l/nap volt. Ebből 47%-ot, azaz 45 litert használtak a WC öblítésére. Ez az érték ma 145 l/napra, illetve 32%-ra módosult, ami azt jelenti, hogy a személyenkénti WC-öblítő víz felhasználása a teljes napi igény ⅓-át teszi ki. Ez a mennyiség önmagában sem elhanyagolható, de még nagyobb jelentőséget kap a vízdíjak ismeretének függvényében (1. ábra). A mai higiéniai igények következtében a víztakarékosság mértéke a háztartásokban a mosásnál, mosogatásnál, illetve a mosdásnál nem növelhető, de a WC-k öblítésénél még van lehetőség a megtakarításra (2. ábra). A középületek és üzemek használativíz-felhasználásának vizsgálatánál pedig azt tapasztalhatjuk, hogy a nyilvános mellékhelyiségekben égető szükség van a víztakarékos berendezések beépítésére. Az erre irányuló kutatások komoly eredményeket hoztak mind a környezetvédelem, mind a vízfelhasználás csökkentése területén. Napjainkban komplex rendszereket fejlesztettek ki a lakó- és középületek optimális vízfelhasználása érdekében.
Vízmegtakarítás WC-berendezéseknél
Hazánkban a régen beépített öblítőtartályok általában 12 l öblítővizzel dolgoztak, ma már 9 l az öblítővíz mennyisége, függetlenül attól, hogy mit öblítünk. Külföldön szabvány írja elő az öblítés megszakíthatóságát. Sajnálatos módon hazánkban ilyen előírás még nincs. Egy rövid számítással bárki beláthatja, hogy a korszerű, kétmennyiségű öblítőrendszerrel a ma általánosan elterjedt 12 literes vízmennyiséggel működő berendezésekhez viszonyítva kb. 70% vizet tudunk megtakarítani, tehát ez a befektetés a beruházó számára kb. 1–2 év alatt megtérül (1 x „nagydolog”, 4 x „kisdolog”, 4-fős család esetén / nap) (3. ábra). Ez a tény még nagyobb jelentőséget kap, ha a megtakarítást nemzetgazdasági szinten értékeljük.
Példaként vizsgáljuk meg, milyen mértékű megtakarítás érhető el csak a Magyarországon felújításra váró 508 ezer panellakásnál, kétmennyiségű öblítési rendszerrel szerelt tartályok alkalmazása esetén:
- lakások száma: 508 000 db,
- lakók száma: 3 fő/lakás,
- éves vízdíjköltség 12 l-es öblítőtartály esetén: 4380 Ft/fő, év,
- éves vízdíjköltség kétmennyiségű öblítési rendszer esetén: 1314 Ft/fő, év,
- a panellakások vízdíjköltsége 12 l-es öblítőtartállyal:
508 000 lakás × 3 fő/lakás × 4380 Ft/fő,év = 6 675 120 000 Ft, - a panellakások vízdíjköltsége kétmennyiségű (3/6 l) öblítési rendszerrel:
508 000 lakás × 2 fő/lakás × 1314 Ft/fő, év = 2 002 536 000 Ft.
Összefoglalva tehát a kétmennyiségű öblítési rendszerrel csak a panellakások felújításánál éves szinten 4,67 milliárd Ft megtakarítás érhető el. A vezető vállalatok hosszú évek óta kutatásokat végeznek a magán és közületi vízfelhasználásról, melynek eredményeit a víztakarékosság, valamint a környezetvédelem területén kamatoztatják. A ma gyártott legmodernebb öblítőtartályok kivétel nélkül a forradalmian új, kétmennyiségű öblítési rendszerrel kerülnek forgalomba. Az öblítőtartályokat két nagy csoportra oszthatjuk, falon kívüli, illetve falba építhető kivitelűre. A falon kívüli típusok elsősorban a háztartások számára ajánlottak, míg a falba építhető típusok a háztartásokban is és a nyilvános mellékhelyiségekben is használhatóak. A falba épített berendezések alkalmasak mind a hagyományos, mind a könynyűszerkezetes falakba való beépítésre (1., 2. kép). A kétmennyiségű öblítési rendszerhez már a kézi távműködtető berendezések is kifejlesztésre kerültek, így akár a mozgássérültek számára kialakított mellékhelyiségekben is megoldott a víztakarékosság. Ezek a távműködtető rendszerek szintén alkalmazhatóak a falon kívüli vagy a falon belüli beépítésre. A WC-öblítő berendezések megválasztásánál nem csak az előző szempontokat célszerű mérlegelni, hanem a zajosság sem elvetendő szempont. A gyártók gyártási programjában nagy szerepet kap az akusztikai igények kielégítése. Ez különösen szállodákban és kórházakban, de nem utolsósorban a lakásokban is nagy jelentőséget kap.
(E témákat folytatólagosan tárgyaljuk lapunk következő számaiban.)
