Ismét a számlákról...
2000/5. lapszám | Zsoldosné Serényi Csilla | 11 742 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A 2000. január 1-től megváltozott számlázási követelmények ismerete minden vállalkozó számára létfontosságú.
Sajnos ez az a terület, melyről minden számlakibocsátónak és befogadónak pontos információra van szüksége, mivel a könyvelők, adótanácsadók a mindennapok üzletmenetében nem állnak minden vásárláskor, illetve értékesítésnél a hátunk mögött, hogy ellenőrizzék a bizonylat helyességét. Így nekünk kell eldöntenünk, hogy a kezünkben tartott számla megfelel-e a törvény által előírt követelményeknek. Természetesen javításra mindig van lehetőség, de a mai rohanó világban senki nem szeret az általa rendezettnek hitt dologra ismét időt szakítani. Az év eleje óta a fenti témával kapcsolatban már számtalan cikk jelent meg, melyekben részletesen hivatkoztak a számlázással összefüggő rendeletekre, jogszabályokra. Úgy gondolom, hogy ezek ismerete elsősorban a szakemberek számára nélkülözhetetlen, ezért ezek részletezésére most nem térek ki, helyette inkább megpróbálom összegezni a mindenki számára nélkülözhetetlen tudnivalókat.
Az adóalany, vagyis a vállalkozó köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (bankkártya) történő fizetés esetén pedig kérésre egyszerűsített számlát – a köztudat szerint – „készpénzfizetési” számlát kiállítani. Természetesen készpénzfizetés esetén is kiállítható számla, azonban ekkor minden adatnak szerepelnie kell a bizonylaton, amit a törvény előír. Ebben az esetben a teljesítés ideje, a számla kibocsátásának ideje és a fizetési határidő ugyanaz a dátum lesz, illetve a fizetési mód rovatba a készpénzfizetés kerül. A számla, egyszerűsített számla csak akkor felel meg adóigazgatási azonosításra – hiteles könyvelési bizonylatnak – alkalmasnak, ha azok legalább az alább felsorolt összes adatot tartalmazzák (lásd táblázat).
Ha a számla kibocsátója adó fizetésére nem kötelezett, akkor áthárított adóösszeget nem tüntethet fel, ebben az esetben a „Mentes az adó alól” kifejezést kell ráírni a bizonylatra. Amennyiben a számla, egyszerűsített számla kiállításakor hibát követünk el, úgy azt a tévedés áthúzásával és a helyes beírással ki lehet igazítani, azonban a javítást hitelesíteni kell aláírással és bélyegzővel. Azokban az esetekben, amikor a javítás már olyan mértékű, hogy a bizonylattal szemben támasztott hitelesség, megbízhatóság, helytállóság már nem biztosítható, akkor a számlát, egyszerűsített számlát rontott példányként kell kezelni, és új bizonylatot kell kiállítani. Ha kibocsátást követően észlelünk hibát az adó összegében vagy az adó meghatározásához szükséges tételekben, akkor kötelesek vagyunk helyesbítő számlát vagy egyszerűsített számlát kibocsátani. Ilyenkor fel kell tüntetni, hogy helyesbítő számláról van szó, melynek tartalmaznia kell az eredeti számlához tartozó azonosító adatokat is. A helyesbítéshez a vevő hozzájárulása nem szükséges, mivel a számlában, egyszerűsített számlában szereplő adatok valódiságáért a számla kibocsátója felelős.
Fontos, hogy a helyesbítést a számla befogadója abban a bevallási időszakban számolhatja el, amely időszakban a helyesbítés megtörtént. A helyesbítést végző azonban csak akkor élhet ezzel a lehetőséggel, ha a helyesbítés az adó összegének csökkenését eredményezi, ellenkező esetben az eredeti számla alapján beadott bevallás önrevíziója szükséges. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtatömböket szigorú számadási nyomtatványként fajtánként külön-külön kell nyilvántartani. A nyilvántartás megoldható az általunk összeállított kimutatás alapján is, de a nyomtatványboltban kapható e célra rendszeresített nyomtatvány. A vásárlásról szóló számlán rajta kell lennie az adószámunknak, a vállalkozásunk pontos nevének, címének, a nyomtatvány megnevezésének és sorszámának (-tól… -ig). Nagyon fontos tehát, hogy mindig kérjünk számlát, amikor ezeket a nyomtatványokat megvásároljuk, hiszen ezzel tudjuk igazolni hitelességüket. A szigorú számadási nyomtatványok nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia:
- A vásárolt nyomtatvány jelét, számjelét
- A beszerzést igazoló számla számát és a feltüntetett teljesítés idejét – készpénzfizetési számla esetén a teljesítés ideje azonos a számla kiállításának idejével
- A nyomtatvány kezdő és végső sorszámát
- A használatbavétel dátumát
- Az utolsó példány felhasználásának dátumát
- A kiselejtezés dátumá
A nyomtatványokat legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig (a bevallási kötelezettség határidejétől számított 5 évig) kell megőrizni, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshetően. Természetesen a rontott példányokra is vonatkozik az őrzési kötelezettség. A számítógéppel előállított számlák esetében a gépi számlázóprogramnak biztosítania kell a példányok sorszámozását, illetve a több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli számla esetében fel kell tüntetni, hogy a számla hány példányban készült. Erre azért van szükség, hogy a számla első eredeti példánya a másolati példányoktól megkülönböztethető legyen. A fent leírtakra azért kell különösen odafigyelni, mert akár már egy rosszul kiállított számla is késlelteti az áfa kiutalási igényünk jóváírását. Remélem sikerült kielégítő segítséget nyújtanunk ebben a témakörben. Amennyiben további kérdésük merült fel, forduljanak szerkesztőségünkhöz, következő lapszámunkban igyekszünk megválaszolni azokat.
EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLA (Készpénzfizetési számla)
- Számla sorszáma
- Számla kibocsátójának neve, címe, adószáma – nem elegendő az üzlet fantázianeve
- Vevő neve, címe
- Számlakibocsátás dátuma
- Termék, szolgáltatás pontos megnevezése, besorolása (VTSZ vagy SZJ szám)
- Termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége
- Termék, szolgáltatás adóval együtt számított egységára
- Termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen. A felszámított adó százalékos mértéke 25% vagy 12%. A számla helyes kiállításakor a fent felsorolt első nyolc adaton kívül még az alábbi adatokat kell feltüntetni:
- Az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének meghatározásához szükséges százalékérték, mely 25% felszámított adó esetén 20%, 12% felszámított adó adó esetén 10,71%. (Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített számla végösszege, mely a bruttó érték, 20% vagy 10,71% adót tartalmaz, számszerűsítve például: ha egy termék nettó értéke 100 Ft és 25% felszámított adó terheli, ami 25 Ft, akkor a fizetendő érték 125 Ft lesz, vagyis csak ez a bruttó érték fog szerepelni a készpénzfizetési számlán (mivel az egyszerűsített számlánál nem kell az adó nélküli egységárat és az adó értékét külön feltüntetni). Ebből a bruttó értékből az adó úgy számítható ki, ha a 125 Ft 20%-át vesszük: 100 Ft 25%-a 25 Ft, 125 Ft 20%-a 25 Ft.
- A teljesítés időpontja
- A fizetés módja (átutalás, csekk, incasso...)
- Fizetés határideje
- A termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára
- A termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen
- Az áthárított adó összege tételenként és összesen
- A számla végösszege
