Gázkészülékek elhelyezésének szabályai
2000/5. lapszám | VGF&HKL online | 21 231 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Olvasóink levélben, illetve telefonofelvetették, hogy számukra nem egyértelműek a gázkészülékek nedves helyiségbetörténő elhelyezésének szabályai. Számos félreértés adódik abból, hogy melyik készülék szerelhető kád fölé, mellé vagy közelébe stb. Interjút készítettünk ezefélreértések tisztázásának érdekébeJánki Viktorral, a gázkészülékek terméktanúsítását végző Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft. tanúsítási vezetőjével.
Szemán Róbert: Magyarországon jelenleg milyen módon kerülhetnek forgalomba gázkészülékek?
Jánki Viktor: 1999. január 1-et követőea forgalomba kerülő gázkészülékeknek megfelelőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, melyet intézetünk ad ki. Megjegyzem, hogy 1999 előtt az Műszaki Biztonsági Főfelügyelet (Energiafelügyelet) által engedélyezett készülékek esetébelegkésőbb 2000. december 31-ig kell a tanúsítást elvégeztetni. Kereskedelmi forgalomba tehát csak az intézetünk által tanúsítvánnyal rendelkező és adattáblával ellátott készülékek kerülhetnek (kivéve az egyedi, speciális és 140 kW feletti hőterhelésű készülékeket), melyet a használati útmutatóbais közölni kell. A tanúsítvány időkorláthoz - a régi gyakorlattal ellentétbe- már nincs kötve, és eljárást csak típusmódosítás esetébekell kérni.
SZ. R.: Tapasztalatuk szerint a gyártók és az importőrök betartják-e a rendeletbeleírtakat?
J. V.: Azt mondhatom, hogy általánosságbaigen. Természeteseez érdekük is, mi ugyanis a tanúsított készülékek gyártója mellett magunkra vállaltuk az adott készülék hibájából származó anyagi károkért a felelősséget. Oly módotudjuk ezt megtenni, hogy felelősségbiztosítást kötöttünk százmillió forintos kárösszegre. Ez azt jelenti, hogy károk bekövetkezése esetéa biztosító fizet - szerencsére erre eddig még nem került sor. A tavalyi és az idei év soráeddig négyszáz tanusítvány került kiállításra, és a hatósági ellenőrzések soráa Fogyasztóvédelmi Felügyelőség például 1999. IV. negyedévébeötvenmillió forint értékű árut vont ki a forgalomból.
SZ. R.: A készülékelévő adattáblának mit kell tartalmaznia?
J. V.: Az adattáblának tartalmaznia kell a megfelelőségi jelölést, a tanúsítvány sorszámát a kiadási évvel együtt, a tanúsító szerv azonosító számát, az alkalmazható gázkategóriát (földgáz, PB), a hőterhelést, valamint az elektromos védettséget.
SZ. R.: Az elektromos védettség hogyahatározza meg az adott készülék elhelyézének lehetőségeit?
J. V.: Az MSZ 1600/3-86 sz. szabvány rendelkezik az elhelyezés szabályairól. A szabvány rendelkezéseit kell betartaniuk a szerelőknek-tevezőknek. Legújabb hírként azt kell közölnöm lapjuk olvasóival, hogy a szabvány rövideseváltozni fog és az eddig IPX4 (IP44) kategóriájú készülékek is elhelyezhetőek lesznek kád fölé. Ezzel követjük a nyugat-európai gyakorlatot, hiszeműszaki akadálya eddig sem volt ennek. A különbség csak az, hogy egyes gyártók bevizsgáltatták IPX5 (IP45) védettségre is az ugyanazoparaméterű gázkészülékeket, más gyártók pedig az EU szabványokra tekintettel az ugyanilyejellemzőjű készülékeket nem. Sok gázszerelő a gyakorlatbaeddig is ezekészülékeket a szabvány előírásait figyelmekívül hagyva helyezte el, de a szabványmódosítás utáegyértelmű ez a kérdés. Felhívom viszont a szerelők figyelmét arra, hogy az IP44-től kisebb védettségű készülékeket semmi esetre sem szabad a későbbiekbesem felszerelni az I-es zónába (pl. fürdőkád). A felszerelés előtt nézzék meg az adott készülék használati útmutatójábaaz elektromos védettséget, és csak ennek megfelelőelássanak munkához. Ellenkező esetbeaz erkölcsi és anyagi károk a felszerelést végző szakembert terhelik.
SZ. R.: Mikorra várható a szabvány módosítása?
J. V.: A Szabványosítási Bizottságomár átment a javaslat, elvileg 1998. dec. 31-ig kellett volna ennek megjelennie, de most már 95% a valószínűsége annak, hogy 1 hónapobelül ez megtörténik.
SZ. R.: Milyemódosítások várhatóak még a tanúsítvány vonatkozásában?
J. V.: Újdonság az, hogy 2000. január 1-től a gázkészülékek a hatásfok-követelmény (gazdaságosság) szempontjából - hasonlóképpea hűtőszekrényekhez - négy kategóriába kerülnek, melyeket csillaggal jelölünk. Tehát egy csillag a legszerényebb hatásfokú készüléket jelöli, négy csillag pedig a legjobb, a leggazdaságosabb készülékeket. A fogyasztóknak így nem kell a készülék műszaki paramétereit böngészniük, hanem első ránézésre különbséget tudnak tenni a gazdaságosság tekintetében. A jövő feladata az, hogy a kéményre vonatkozó adatok is belekerüljenek a tanúsítványba, és egyértelműemeg legyefogalmazva, hogy milyekéményhez milyekészülék alkalmazható.
SZ. R.: Köszönjük a friss híreket, és segítségül közöljük az adat-táblátalálható jelölések értelmezését. Elektromos védettség besorolása:
1. IP2X /IP20/: időszakosan nedves helyiségbe nem szerelhető
2. IPX 1 (IP11, IP21, IP31, IP41): csak az úgynevezett III. zónába, fürdőkádtól 3 m-re szerelhető.
3. IPX4 (IP34, IP44, IP54): az ún. II. zónába, fürdőkádtól 0,6 m-re szerelhető, "fröccsenő víz ellen védett"
A Szabványügyi közlönyben történő megjelenés után a jelenlegi IP44-es készülékek is felszerelhetőek lesznek
az I. zónába, fürdőkád fölé!
4. IPX5 (IP45): elhelyezhető az I. zónába, fürdőkád fölé, "vízsugár ellen védett"
Alkalmazható gázfajták besorolása (MSZ E 43):
1. I2S: csak földgázra használható készülék
2. I3B/P: csak Propán-Bután gázra használható készülék
3. I2S 3B/P: földgázra és PB-re is használható készülék
