Látogatás a Westend City Centerben a Nyugatinál
2000/5. lapszám | VGF&HKL online | 10 837 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Riport Felföldy Lászlónéval és Végh Péterrel az ARCADOM Részvény Társaság, mint kivitelező fővállalkozó cég épületgépész létesítmény felelőseivel. Irodájukban kerestük fel a fővállalkozó cég munkatársait, hogy feltegyünk néhány, az épülettel kapcsolatos gépészeti kérdést.
1. Milyen megoldást választottak a tervezők az épület fűtéséhez?
Az épület fűtését és hűtését 4 csöves fan-coil (hűtő-fűtő) berendezésekkel oldották meg, természetesen az épületet ellátták frisslevegő-hálózattal is. Ezen keresztül kezelt (hűtött-fűtött) levegő jut a közös sétálóterekbe, majd innen az üzlethelyiségekbe, ellátva azokat friss levegővel. Az üzletek hőigénye, illetve hűtésigénye különböző. Az épület hatalmas belső terei következtében nem annyira a hőveszteség, illetve külső hőnyereség az, ami befolyásolja a beépítésre került hűtő-fűtő berendezések nagyságát. A befolyásoló tényező inkább a benntartózkodók száma, a helyiségben világító lámpák mennyisége, a bent működő gépek, egyéb hőtermelők. Így fordulhat elő az az érdekesség, hogy egy téli, hideg decemberi napon voltak olyan helyiségek, üzletek, amelyekben hűteni kellett. Természetesen a külső homlokzathoz közeli, vagy azzal határos helyiségekben, ahol a külső tér felé van hőleadás, ott a fűtés szükségszerű. Így az épületben egyszerre jelentkezik a fűtési és hűtési igény.
2. Hogyan oldják meg a téli hűtést?
Az épületet 3 db 2200 kW-os folyadékhűtővel látták el. A folyadékhűtőkhöz csatlakoztatott, nyitott hűtőtornyok segítségével oldották meg a folyadékhűtő kondenzátorának hűtését. Sajnos, itt nem alkalmazhattak léghűtésű kondenzátoros hűtőgépeket a helyszűke miatt. Ezek nem fértek volna el a tetőn. Építészeti kialakítások és gazdasági szempontok vezérelték a tervezőket a nyitott hűtőtornyok választásakor, hiszen egy bevásárló központban a hely a legdrágább, itt minden bérbe adható terület számít. Másrészről, +10°C külső hőmérséklet alatt a hűtőtornyok ún. szabad hűtéssel a folyadékhűtők kiiktatásával biztosítják a téli hűtőenergiát. A hűtőtornyokat hálózati vízzel látták el. Téli hűtés esetén az elektromos tálcafűtések segítségével tudnak üzemelni, természetesen szigorúan ellenőrzött körülmények között.Ezen hűtőtornyok és folyadékhűtők karbantartása is érdekes téma, hiszen a nyitott tornyokban a hűtővíz érintkezik a külső levegővel, így annak porterhelésétől függően szennyeződik.A folyadékhűtők kondenzátorával közvetlenül érintkező primer víz karbantartás nélkül károsíthatja a berendezést, így a hűtőgép-torony kezelt, ellenőrzött minőségű vízzel dolgozik, és a berendezéseket időszakonként vegyi tisztítás alá kell vetni. Ezt csak szakcéggel lehet elvégeztetni.
3. Milyen gyakran kell ezt a tisztítást elvégezni?
Ezt az üzemeltető kft. tudná pontosan megmondani. Tudomásunk szerint a novemberi nyitás óta még nem kellett ezt elvégezni. A tisztítás gyakoriságát a víz szennyezettsége befolyásolja, de az idő múlásával kialakulhat egy tisztítási ciklus.
4. Beszéljünk a ház fűtéséről is. Meg tudnák mondani, hogy menynyi az épületbe beépített kazánteljesítmény?
Természetesen. Az épületbe 4500 kW össz fűtőteljesítménnyel rendelkező kazánokat építettünk be. A kazánok VIESSMANN típusúak, természetesen aláfúvásos-túlnyomásos égőkkel felszerelve. A kazánteljesítmény a fűtési hőigényt, valamint – nagyobb részben – a szellőzőlevegő fűtéséhez szükséges hőigényt fedezi.
5. Térjünk rá az üzletek gépészeti rendszerekkel történő kiszolgálására. Kérdésünkben azt szeretnénk megfogalmazni, hogy az épületben milyen alap- és gerinchálózatokat építettek ki, és mely pont után volt az üzlet bérlőjének vagy tulajdonosának dolga a további kialakítás?
Az épületben kialakításra kerültek a hűtési-fűtési főberendezések, gerincvezetékek, szellőző központok stb. Ezt követően minden üzlet kapott fűtési, illetve hűtési csatlakozási pontot, valamint levegőelszívás csatlakozási lehetőséget, természetesen a helyiség méretétől függő átmérővel. Valamennyi üzletet víz-csatorna csatlakozási lehetőséggel is ellátták. A csatlakozási pontoktól az üzlet bérlőjének vagy tulajdonosának a feladata volt a saját belső gépészeti rendszerének az elkészítése.
6. A hűtési rendszer elemei, folyadékhűtő, hűtőtornyok fan-coil berendezések milyen gyártmányúak, illetve milyen módon történt a kiválasztásuk?
Először a kiválasztás szempontjairól szeretnék beszélni. Minden főberendezést a gépész-kivitelezők és a tervezők részvételével megpályáztattunk és az árát, a műszaki adottságait figyelembe véve döntöttünk a berendezés típusa felől, így a folyadékhűtők TRANE gyártmányúak, a hűtőtornyok BALTIMORE típusúak, míg a fan-coil berendezéseket a CARRIER cég szállította.
7. Beszélnének az épület frisslevegő-ellátásáról, illetve a tűzvédelmi szellőzőberendezésekről is?
Az épületet Hungaropanol gyártmányú hővisszanyerős légkezelő berendezések látják el kezelt friss levegővel. Érdekesség, hogy a friss levegő mennyiségét a tervezők nem "főre" lebontva határozták meg, hanem a helyiségek m²-e alapján. Számításba vették a passage, a közlekedőterek m² területét is, hiszen itt igen sok ember tartózkodhat egyszerre. A tűzvédelmi rendszerek, a szellőzés és sprinklerrendszerek tervezésében és kialakításában a Fővárosi Tűzoltóság Tűzmegelőzési Főosztálya különösen nagy segítséget nyújtott. Az épület 3 tűzszakaszra osztható vízszintesen, természetesen vertikálisan az épület még további részekre tagozódik. Egy igen komoly tűzvédelmi rendszer került kiépítésre az épületben. Gyakorlatilag az egész épület sprinklerhálózattal lett ellátva. A légtechnikai rendszer úgy működik, ha valahol tűz keletkezik, akkor a tűzjelző rendszer leállítja a szellőzést. Ezzel egyidőben a tűzmátrix rendszer szerint elindítja a füstelszívást, valamint újra elindítja a szellőzőrendszert, de csak ott, ahol tüzet nem érzékel. Az emeleteken az üvegtetőben füstelvezető ablakok vannak elhelyezve, melyek tűz esetén kinyílnak. A tűzszakasz-határokon tűzcsappantyúk, tűzvédelmi füstelszívó rendszerekben motoros füstcsappantyúk helyezkednek el a megfelelő helyeken. A füstcsappantyúk-tűzcsappantyúk Hungaropanol gyártmányúak. A tűzvédelmi ventilátorokat a BSH-tól, valamint a Heliostól vásároltuk. A tűzjelző rendszert a CERBERUS Kft. készítette. Itt szeretnénk elmondani, hogy az épületben természetesen a gépészeti rendszerek működtetését egy épületfelügyeleti rendszer vezérli, úgynevezett DDC rendszer. Ezt a Johnsons Controls szállította. A DDC rendszer meghatározott pontokon kapcsolatban van az önálló tűzjelző rendszerrel. A DDC rendszert és a tűzjelsző rendszert 24 órás diszpécserszolgálat figyeli és kezeli.
8. A vízesés kérdése: Magyarországon ilyet még nem csináltak, ez nem egyszerű műszaki feladat. Első pillanatban egyszerűnek tűnne a dolog, de melyek azok a néhány pontban összefoglalható nehézségek, műszaki problémák, amikre oda kell figyelni, amire esetleg az ember nem is gondol?
A vízesésnél nagyon kell vigyázni a nyomásviszonyokra. A szivattyúkat úgy kell vezérelni, hogy amikor a víz felér a tálcákra, akkor onnan gravitációsan folyjék le, vékony vízfilmet képezve a sziklafalon. Nem ez a helyzet a vízesés fő ágánál, itt az szükséges, hogy a víznek nyomása legyen. Mivel nyitott rendszerről van szó, fontos kérdés a víz szűrése, kezelése és rendszeres tisztítása. Érdekes kérdés a levegő vízcseppektől való mentesítése is (ködtelenítés). Ha ezt nem tennék, a levegő páratartalma olyan nagy lenne a vízesés környékén, hogy az akár károkat is okozhatna az épületben (penészedés). Ezt a levegő intenzív elszívásával és annak hűtéssel történő szárításával végezzük.
