Kondenzációs kazánokról

2000/11. lapszám | Csanád Bálint |  13 232 |

Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Elmúlt lapszámunkban közöltük a kondenzációs technikáról szóló írásunk első részét, amelyben az általános áttekintés mellett a kazánok és a kémények kapcsolatáról, a kazánhatásfok elemzéséről, és – részben – a kondenzációs kazánok szerkezetéről esett szó. Most innen folytatjuk a tanulmányt, az áttekinthetőség érdekében megtartva a cikk eredeti felépítésének sorszámozását.

4.3 Kondenzátum-elvezetés

A kazánban keletkező kondenzátumot a közcsatornába kell bekötni. A keletkező vízmennyiség a kazán terhelésétől, a külső hőmérséklettől és a visszatérő vízhőfoktól függ. A családi házaknál gyakran használt 24 kW-os kazánban átlagosan 1,2 liter víz keletkezik, amiből az éves menynyiség 11500-3500 liter. A kondenzvíz enyhén savas kémhatású. A mennyiségi viszonyokat elemezve látszik, hogy a vízmennyiség csak töredéke a háztartási szennyvíznek, és a közcsatornában jelentősen felhígul a kondenzvíz. A nemzetközi gyakorlat és a hazai példák szerint a kazánok beköthetők a közcsatornába.

4.4 Egy korszerű kondenzációs kazán elvi felépítése tekinthető meg a mellékelt ábrán.

5. Égéstermék- elvezetés és légellátás

5.1 Általános kialakítás egyedi elhelyezésnél

Elhelyezési lehetőségek:
Külső fali légbevezetés és füstgázelvezetés.
Koncentrikus kémény, dupla falú csőben kívül áramlik az égési levegő, belül a füstgáz távozik.
Füstcsőben áramlik a füstgáz, és az azt körülvevő falazott térben a friss levegő.
Gyűjtőkémény.
Bármilyen legyen is a füstgázelvezetés rendszere, mindegyikben közös, hogy az égéstermékcső nemesacélból (KOR acél) készüljön, és a csőhálózat füsttömör, gáztömör és a nyomásbiztos legyen.

6. Kondenzációs kazánok hazai felhasználása

6.1. Kondenzációs kazánok alkalmazásának főbb előnyei

A kazánok beépítésének tömeges elterjesztése a szakemberek egyik kiemelt feladatának kell lennie az alábbiak miatt:

• A lakossági energiamegtakarítás 20-30%-os növelése.
• Az ország energiafogyasztásának csökkentése.
• Levegőbe jutó káros szennyeződések lehető legalacsonyabb értéken tartása.

6.2 Alkalmazási lehetőségek

• Új épületek:

Ezekben nem lehet műszaki akadálya a kondenzációs kazán alkalmazásának.
Egy építkezés gázberendezésénél figyelembe vett készülékár kondenzációs kazán alkalmazása esetén, a mai árakon mintegy 4-5%-os árnövekedést okoz az egész épület beruházási költségére vetítve.
A hazai építési költségek elemzéséből kiderül, hogy a beruházások épületgépészeti költségeinek aránya Magyarországon a villamos berendezéssel együtt az építési költség 18-20%-a.

Hasonló nyugat-európai beruházásoknál a fenti arány legalább 25%. Van tartalék a fejlett technológia és a korszerű berendezési tárgyak alkalmazására.

Hazánkban az új építkezéseknél az épületgépészet, ezen belül a fűtési rendszer költségeinek részaránya sokkal kisebb, mint a nálunk fejlettebb országokban. A szakmai közvélemény, a tervezők és a kivitelezők feladata az építkezők meggyőzése, hogy alkalmazzanak korszerű tüzelőberendezést.

A korszerű kondenzációs kazánok beépítésének előnyeit a cikk első részében, remélem, meggyőzően ismertettem.

Meglévő épületek

Fűtési rendszerük tömeges felújítása várható. A vizsgált hőleadási határok közötti fali kazánok tömeges alkalmazása a társasházak építésének kezdete óta (60-as évek vége) és a gázfogyasztás intenzív fejlesztését (70-es évek közepétől) követően terjedt el. A kazánok műszakilag elavultak, üzemeltetésük nehézkes. Részben az ismert társadalmi változások következtében az alakrész-ellátás és a készülék azonos típusú cseréje lehetetlenné vált.
A kondenzációs kazánok beépítése előtt a berendezés légellátásának lehetőségét, az égéstermék és a kondenzátum elvezetésének biztonságos módját kell megoldani. Amenynyiben ezek megoldhatók, úgy a szaktanácsadó mérnök felelőssége a rendszerbe illesztés. Figyelembe kell venni, hogy cél az alacsonyabb fűtési hőfoklépcső alkalmazása a hálózatban a jó kondenzációs folyamat érdekében. Nem szabad elfelejteni, hogy egy 90/70°C-os hőfoklépcsőnél évi átlagban a kondenzációs üzemmód hőhasznosítása 31%, míg 70/50°C-os hőfoklépcsőnél 90% hazai éghajlati viszonyok között.

7. Állami támogatás

Jelenleg az állami támogatások közül közvetlen lakossági célokat szolgál az 1107/1999. (X. 6.) sz. kormányhatározat, amely szerint a viszsza nem térítendő támogatás pályázható mértéke:

• egy lakásnál a beruházási költség max. 30%-a, ami nem haladhatja meg a 200 000 forintot;
• lakásszövetkezetnél, illetve társasháznál a beruházási költség max. 30%-a, ami nem haladhatja meg a beruházásban érintett lakásonkénti 200 000 forint értéket;
• a közületi és gazdasági társaságoknál – beleértve ez esetben a vállalkozás keretében történő megvalósítást – a beruházási költség max. 30%-a, ami nem haladhatja meg a 2 millió forintot.

Más hitelkonstrukció és állami támogatás nem áll rendelkezésre. Szükséges olyan állami támogatási forma kidolgozása, mely az energiatakarékos tüzelőberendezések tömeges elterjedését elősegíti az új lakások építésénél és a lakásrekonstrukcióknál.

Összefoglalás

Az ország földgázfogyasztásának és a lakossági energiaköltségek csökkentése érdekében minden szakmai eszközzel segíteni kell a korszerű tüzelőberendezések és ezek közül különösen a kondenzációs kazánok elterjedését.
Alkalmazásukkal csökken a levegőbe kerülő káros légszennyező anyag, és a háztartásokban 20-30% fűtési energia megtakarítható.
A kazánok beépítésének tömeges elterjesztése a szakemberek egyik kiemelt feladatának kell lennie a következők miatt:

• A lakossági energiamegtakarítás 20-30%-os növelése.
• Az ország energiafogyasztásának csökkentése.
• A levegőbe jutó káros szennyeződések lehető legalacsonyabb értéken tartása.

A kondenzációs kazánok telepítésénél figyelembe kell venni a teljes fűtési rendszer kialakítását. A kazánok beépítése csak a helyi tüzeléstechnikai és gázszolgáltató társaság engedélye (engedélyezett tervrajz) alapján történhet.

---