Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Újabb gondolatok a hőszükséglet-számításról

2000/11. lapszám | Stiebel József |  6242 |

Az alábbi tartalom archív, 21 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Örömmel tapasztalom a „gondolatok” címmel írások népszerűségét, sokan megkeresnek a témával kapcsolatosan, meglehetősen megoszló véleményekkel.

Olvasván Baumann úr hozzászólását, néhány mondatban még egyszer visszatérek a témához. Baumann úr cikkében leírtak természetesen valósak, minden tankönyv, szakirodalom azokat az ott leírtak szerint tartalmazza, feltételezem, az olvasók jó része szintén ismeri, tanulta. Az általam leírtak azonban egy más szemléletmódon, a megvalósult teljes fűtési rendszeren keresztül, annak energiafogyasztásán keresztül vizsgálja a megtörtént eseményeket, remélve hibáinak feltárását.

Az említett szemléletmód a szakirodalomban szintén ismeretes, jómagam először a németországi gázszolgáltatók által szervezett energiafelhasználási, energiahatékonysági tanfolyamsorozaton találkoztam először. Többek között ezen tanfolyam részét képezte az a bizonyos autós példa is, mellyel a tanfolyam anyaga a gyorsítás-felfűtés-plusz energiaigényét érzékeltette. Az alábbiakban, további magyarázatok helyett, javaslom egy konkrét eset megvizsgálását. Az első épület 1939-ben épült családi ház, amely építése 30-as nagyméretű tömör téglából történt, régi kétszárnyas nagyméretű ablakokkal, borított gerenda födémmel, agyagtapasztással. Azóta hőtechnikai felújítás, hőszigetelés nem történt.

Külső méretei 14×12 m, a belmagasság 3,2 m. A fűtési rendszerben gázkazán termeli a hőenergiát. A rendszer veszteségei vizsgálata kapcsán érdekes lehet a kazánra, illetve a rendszer milyenségére való következtetés. A táblázat kitöltése 1998 tavaszán történt. Az adatokból az első diagram sorozata mutatja a külső, belső hőmérsékletek alakulását, valamint a relatív gázfogyasztás alakulását (felhasznált m³ gáz naponta, amely aznap egy fok hőmérséklet-különbség áthidalására szolgált).
Ezen diagram külön is bemutatásra kerül.>

A konkrét példa kapcsán megfigyelhető:

  • kiszűrhető a leolvasási hiba, a belső hőforrások (kandalló, főzés stb.), illetve a meleg víz készítésére, főzésre felhasznált gáz menynyisége;
  • a gázfogyasztás mértéke összefüggést mutat az áthidalt hőmérsékletkülönbséggel, vagyis a rendszer veszteségei változnak az említett összefüggésben;
  • a hőszükséglet alapegyenletétől, vagyis hogy a hőszükséglet arányosan növekszik a hőmérsékletkülönbség növekedésével, az energiafelhasználás eltér, mégpedig jelentősen (még egyszer a további félreértések elkerülésére, ez nem a hőszükséglet számítási eljárásakor Baumann úr által is is közölt tételek cáfolata, hanem a fűtési rendszer reagálási készsége, annak hibáiból, szabályozási jellemzőiből, a hőszükséglet követésének hibáiból származó eltérés);
  • megfigyelendő, hogy a konkrét esetben kicsi hőmérséklet-különbség esetén a rendszer hatásfoka jobb, nagyobb hőmérséklet-különbség esetén pedig rosszabb.

Ez ellentétben áll – első pillantásra – azzal a mostanában gyakran emlegetett elvvel, hogy jobb kazánkihasználás esetén javul a rendszer hatékonysága. A kérdés, milyen rendszerfelépítés és milyen kazán szükséges az ilyen jellemzők elérésére.

A harmadik diagram a második alapján a max. hőszükségletet ábrázolja. A max. hőszükséglet az egy fokra eső energiafelhasználás 35 fok hőmérséklet-különbségre való adaptálásából adódott. Remélhetően mindenki hasonló eredményre jut saját számításai kapcsán. (Konkrét adatok, alaprajz a szerkesztőségben).

Még egyszer 140 m² fűtött terület, 450 m³ légtér, mindez egy 60 éves régi házban. Az utolsó diagram a valóságos energiafelhasználást mutatja, napi bontásban. Megjegyzést érdemel, hogy a figyelt időszakban –10°C alatti hőmérséklet kétszer fordult elő, éjszaka. Az adott időszak átlagos energiafelhasználása 3590 W értéket mutat, amely 17 300 Ft. körüli gázszámlát feltételez havonta.

Meg kell még azt is jegyezni, hogy a mérések körülményei aligha hitelesíthetőek, a levont következtetések tendenciája viszont igaz. A fentiek ismeretében valószínűsíthető, ha most kerülne sor a fűtés tervezésére, a kazán kiválasztására, sokan hasonló eredményre jutnánk.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem