A falfűtés általános bemutatása III.rész
2000/10. lapszám | Mottl Gábor | 8555 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző két számban közölt cikkekben ismertettem a hazánkban is egyre jobban terjedő falfűtés alkalmazási lehetőségeit, annak előnyeit, a különböző falfűtési rendszereket és a szereléshez szükséges tudnivalókat. A cikksorozat befejező részében ugyanezen rendszereknek a nyári hűtésre történő alkalmazását ismertetem.
Sugárzó hűtés
A nyári kánikulai napokon 32–35 °C-os külső hőmérséklet esetén a belső helyiségekben 28-29 °C alakul ki, amely napközben is, de éjszaka különösen kellemetlen a bent tartózkodó emberek számára. A helyiséget határoló fal-, padló- és mennyezetfelületek, valamint a helyiségben lévő bútorok hőmérséklete is megnő, emiatt az emberek nehezebben tudnak megszabadulni a belső anyagcsere által keletkező hőtől. A tetőtéri helyiségekben – amelyek többnyire hálószobák –, még nagyobb a probléma, hiszen a tető felülete a tűző nap hatására felforrósodik, és az általában jó hőszigetelő képességű, de kis tömegű tetőszerkezet belső felülete nagyobb mértékben melegszik fel. A nyári hőterhelés ellen már az épület tervezése, majd kivitelezése során hatékonyan kell védekezni, elsősorban a természetes és mesterséges árnyékolószerkezetek alkalmazásával. Sokan megelégszenek a belső reluxával, sötétítő vagy szalagfüggönnyel, de fontos megjegyezni, hogy csak a külső árnyékolószerkezetek alkalmasak a helyiségbe jutó hőenergia nagymértékű csökkentésére. Ami hőenergia bejut a helyiségbe, azt csak drágán lehet eltávolítani. A hagyományos hűtőberendezések a helyiség hőmérsékletét a levegő lehűtésével és mozgatásával csökkentik le. Ezt a megoldást azonban sok ember nem tudja elviselni és a huzat hatás megfáznak, valamint ezek zajhatása is zavaró. A középületeken kívül a lakóházakat építők között is egyre nagyobb az igény a nyári, kellemes hőérzetet biztosító hűtőrendszerek iránt.
A fal- és mennyezetszerkezetekbe épített csőregiszterekkel – amelyekkel télen fűtünk –, nyáron nagyon kellemes hőérzetet lehet elérni azáltal, hogy a csövekben keringetett 15-18 °C-os vízzel a felületeket 18-20 °C-ra hűtjük le. A már megvalósult rendszerek kedvező tapasztalatai bizonyítják, hogy megfelelő szabályozással és védelemmel kiküszöbölhető a harmatponti lecsapódás. A rendszerbe épített hőcserélő primer oldalán a szükséges hőmérsékletű és mennyiségű hűtővizet folyadékhűtővel, de a helyi lehetőségeket kihasználva kúttal is lehet biztosítani, ezenkívül a fűtésre alkalmazott hőszivattyú esetén nyáron csupán a talajba fektetett csövekben keringtetett vízzel is el lehet vezetni a fejlődött hőt. Utóbbi két esetben természetesen ki kell térni a kútfúráshoz, illetve hőszivattyúkhoz értő szakemberek véleményét. A falba épített komplex fűtő- és hűtőrendszer nagy előnye, hogy a téli és nyári jó hőérzetet közös hálózattal lehet elérni, amely jelentős beruházási és üzemeltetési költségmegtakarítást eredményezhet. Fontos azonban, hogy pontos méretezéssel kell elérni, hogy a téli és nyári igényeket a hálózat hőtechnikailag, hőérzetileg, hidraulikailag és szabályozástechnikai szempontokból is jól teljesítse. A fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmazott felületet a külső falra és a külső fal menti mennyezetsávban, a csak hűtésre alkalmazott többlet hűtőfelületet a mennyezetre célszerű szerelni. Padlófűtés alkalmazása esetén nem kell elvetni a padlófelület hűtésre történő alkalmazását, de fontos a hőérzetileg megfelelő felületi hőmérséklet tartása. Mivel azonban nagy felületről van szó, a kisebb teljesítménynyel is jelentős hűtőhatás érhető el. Tudni kell azonban, hogy hűtésre a legalkalmasabb felület a mennyezet. Nagy előnye a kialakításnak, hogy amennyiben az építkezés során nem áll rendelkezésre a nem olcsó hűtőgép vagy kút költsége, azt később is csatlakoztatni lehet.
Válaszok a falfűtési cikksorozattal kapcsolatos kérdésekre
- A bútorok hogyan befolyásolják a rendszer alkalmazását?
A helyiségek bútorozása nem okoz megoldhatatlan problémát, mert célszerűen a külső falakon kialakított felületek előtt egybefüggő nagy bútorok ritkán vannak, a mennyezeten pedig biztosan nincsenek. - Hogyan lehet a fűtött felületre képet helyezni?
A falba szerelt csövek helyének utólagos meghatározására speciális fólia használható, amely a felfűtés során a hőmérséklet-különbség hatására elszíneződik. - Mikor kell padlófűtést és mikor falfűtést alkalmazni?
A padlófűtésre hideg burkolat alkalmazásakor van szükség, hogy annak a kedvezőtlen hőérzeti hatása megszüntethető legyen. Mivel azonban az átmeneti időn belül (ősszel és tavasszal) nem szükséges állandóan fűteni, ez a probléma csak részben oldható meg. Jobb megoldásnak tartom ezért a melegburkolatokat, amelyek alkalmazása esetén a fűtést a külső falakon és a mennyezeti szélső sávban meg lehet oldani, és a legkedvezőbb hőérzetet lehet biztosítani. - Miért nincs légtelenítési probléma?
A gyakorlatban is bizonyított az a tény, hogy a kis belső átmérőjű csövek alkalmazása esetén a feltöltés során a víz kinyomja maga előtt a levegőt. - Hogyan történik a falfűtéssel, illetve hűtéssel ellátott helyiségek önálló szabályozása?
Az önálló szabályozást meg lehet oldani helyi termosztátokkal, amelyek az osztón lévő termikus szelepállító fejeket működtetik. - Hogyan lehet a tetőtéri ferde falakra elhelyezni a fűtő-, illetve hűtőregisztereket?
- A szarufa alatt elhelyezett gipszkartonra, amelyet gipszvakolattal lehet eltakarni.
- A szarufa alatt elhelyezett HERAKLIT lemezre, amelyet hagyományos mész-cement vakolattal lehet eltakarni.
- A szarufa alatt elhelyezett deszkára erősített nádazásra, amelyet hagyományos mész-cement vakolattal lehet eltakarni.
