A Boeing 737-esen is van épületgépészeti rendzer?
2000/10. lapszám | Szontág László | 7977 |
Figylem! Ez a cikk 26 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Interjú Vona Istvánnal, az Aeroplex Kft. munkatársával a Ferihegyi repülőtéren.
Sokszor gondolkodtunk azon, amikor repülőgépeket láttunk, hogy vajon ezekben a technikai csodákban működik-e az épületgépészetben megszokott fűtési, hűtési, vízellátási rendszer. Sokat töprengtünk azon, hogy milyen úton-módon juthatnánk közelebb ezen műszaki megoldások megismeréséhez. A megfogalmazott kérdéseinkre a feleletet az Aeroplex Kft.-nél dolgozó és a Boeing 737 típusvezető mérnöke, Vona István úr adta meg.
Az is foglalkoztatott bennünket, hogy ezen berendezésekben az épületgépészeti megoldások, az ún. klasszikus és a szakmában általánosan ismert működési elvek és rendszerelemek szerint épülnek-e fel. Várakozásunk szerint a repülőgépek épületgépészetét hasonlónak gondoltuk az általunk ismert „földi” gépészeti rendszerekkel. Az igazi megdöbbenés akkor ért minket, amikor Vona úr vezetésével és szakszerű magyarázatának kiséretében megtettük látogatásunkat a Ferihegyi repülőtér karbantartási bázisán.
A Ferihegyi repülőtéren található javítóhangárokban éppen két Boeing repülőgép B jelű átvizsgálását végezték. Mielőtt a hangárba mentünk volna, az irodájában a rendelkezésre álló tankönyvből részletesen elmagyarázta a berendezések működését, majd személyesen és kézközelben nyílt módunk a repülőgépek tanulmányozására. A repülőgépen valóban létezik vízellátási, valamint szellőztetőrendszer, mely utóbbi funkcionálisan ellátja a fűtést, a hűtést, a frisslevegő-ellátást és az utastér túlnyomását is biztosítja.
Szontág László: Mint szaklapunk munkatársa, szeretném megkérni, hogy mutassa be lapunk olvasói számára a Boeing 737-es repülőgép szellőzési és vízcsatorna rendszerét.
V. I.: A megoldás nem a földön megszokottakkal megegyező, a Boeingen alkalmazott szellőztetőberendezés igen praktikus és nagyon célszerű, mint minden általában a repülőgépeken.
A sugárhajtású gépeken a légi jármű egyik legfontosabb része a hajtómű, amely mint főegység, a gép minden fontos működésébe beleszól. Természetesen a repülőgépet mozgatja a levegőben, energiát ad a le- és felszálláshoz, biztosítja a fedélzeten az elektromos energiaellátást egy generátor segítségével, és még számtalan funkciót tölt be, többek között, és igen nagy fontossággal, a repülőgép légkondícionáló berendezését táplálja levegővel. Ki kell hangsúlyoznom, hogy ez a berendezés létfontosságú az utasok számára, hiszen egyrészről biztosítania kell a repülőgépen az utasoknak a friss oxigént, melynek hiányában bizony problémák adódnának. A másik fontos szerepe az utastérben és a raktérben a légnyomás állandó szinten tartása, mely megint csak létfontosságú az utasok számára. Az elmondottakkal szeretnénk kihangsúlyozni azt, hogy a sugárhajtású repülőgépeken igen fontos szerepet tölt be az ún. légkondi rendszer, amelyet önök, mint épületgépészek szellőztető-hűtő-fűtő rendszernek szoktak nevezni.
Sz. L.: Kérjük, magyarázza el egyszerűen a légkondicionáló rendszer működését.
V. I.: A légkondicionáló rendszer működésének megértéséhez először néhány alapvető dolgot szeretnék elmondani önöknek a hajtóműről. Ezen ismeretek nem tartoznak szigorúan a szellőztetőrendszerhez, de alapvető kérdéseinek megértése feltétlenül szükséges a továbbiakban.
A korszerű kétáramú sugárhajtómű öt fő részből áll: a fanegységből, a kompresszorból, az égőtérből, valamint a turbinából és a fúvócsőből. Az égőtérből kiáramló gáz energiájával meghajtja a turbinaegységet, mivel az egy közös tengelyen helyezkedik el a többi részegységgel, meghajtja a kompresszoregységet, valamint a fanegységet. A fanegység egy „ventilátor” szerepét tölti be, mely felgyorsítja a beáramló nagy mennyiségű levegőt, melyet a repülőgép mögé lök és ezzel biztosítja a tolóerő kb. 80%-át.
A kompresszoregység biztosítja az égőtérben lezajló égéshez a megfelelő hőmérsékletű és oxigéntartalmú levegőt. Hiszen gondoljuk meg, hogy a repülőgép utazómagasságában a levegő -50 C° hőmérsékletű és oxigénben igen szegény, tehát szükség van a kompresszorban történő sűrítésére, hogy az az égést megfelelő légfelesleggel táplálni tudja.
A kompresszorberendezés a légkondícionáló egységnek is fontos része, mivel a kompresszorból nyerjük a légkondícionáló berendezés által szolgáltatott levegőt. Az összenyomásból adódóan a nagy nyomású és magas hőmérsékletű levegő csővezetéken, érzékelőkön, motoros szelepeken keresztül jut el a légkondícionáló berendezés legfontosabb részéhez. Ebben a berendezésben a nagy nyomású és magas hőmérsékletű levegő hirtelen kitágul, elveszti magas nyomását és nagymértékben lehűl. Ezt követően keresztülvezetik egy vízkiválasztó egységen, ahol nedvesség- és szennyezőanyag-tartalmát kivonják.
A lehűlt és alacsony nyomású levegőt keverik össze a kompresszor forró levegőjével motoros szelepeken keresztül úgy, hogy annak hőmérsékletét kb. 20-22 C°-ra, nyomását pedig 0,8 bar-ra állítják be. Ez az oxigénben gazdag levegő és az utastérből megszűrt és visszaszívott levegő keveréke kerül be a szellőztető-légkondícionáló rendszerbe. Az így előállított friss levegő, mely fűtheti is, hűtheti is az utasteret, jut el a repülő törzsében elhelyezkedő frisslevegő-bevezető csövekbe, illetve az utasok feje fölött elhelyezkedő frisslevegő-kezelő szervekhez. A légkondícionáló berendezés segédberendezése egy olyan előhűtő levegő-levegő hőcserélő, mely gondoskodik a kompresszortól érkező forró levegő külső levegővel történő előhűtéséről.
A befúvott levegő elvezetéséről egy automatikus motoros szelep gondoskodik, amely a gép törzsének végében helyezkedik el, a repülőgép utasterében és csomagterében uralkodó nyomásérték beállítása ezen szeleptől függ.
Az előbbiekben elmondott légkondícionáló berendezés levegőparamétereinek állítását nyomás- és hőmérséklet-szenzorok érzékelik, és motoros szelepek segítségével szabályozzák azokat. A levegő hőmérsékletét és nyomását a pilóta feje felett elhelyezett műszerfalon lehet állítani.
Sz. L.: Ahogy elmondta, a berendezés igen fontos az utasok számára, hiszen abban a magasságban, ahol ezek a gépek közlekednek, az uralkodó nyomás és hőmérséklet nem teszi lehetővé az ember számára az életet. Mi történne abban az esetben, ha a berendezés elromlana?
V. I.: Ez nem lehetséges több okból sem. Először is, a repülőgépeken általában minden berendezés duplán megtalálható, ha nem háromszorosan. A légkondi esetében a két hajtóműből adódóan a berendezés is duplán van jelen a repülőgépen, oly módon, hogy egyszerre, de egymástól függetlenül működnek. A repülőgépek időszakos átvizsgálása alkalmával előírt normatívák szerint, időben és térben átvizsgálják a berendezéseket, pl. a hajtóművet, a futóművet vagy a légkondícionáló berendezést.
Sz. L.: Köszönjük az interjút Vona Istvánnak. A beszélgetés további részében a vízellátási rendszerről volt szó, melyet következő számunkban ismertetünk.
