A disszugáz visszavág
2001/12. lapszám | VGF&HKL online | 6293 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az alábbi esetet első kézből ismerem, ám mivel nem írtam neveket, valószínűleg az ország különböző pontjain sokan felkiáltanak majd: de hisz ez itt történt nálunk, a Pistivel, tavaly tavasszal! Igazuk van. Ott is megtörténhetett.
Épületátalakítási munkák folytak, melynek során a régi szerelvényeket eltávolították, hogy aztán be lehessen építeni az újakat. A nagy átmérőjű csöveknél, vezetékeknél lángvágást alkalmaztak. Amíg a szerelő dolgozott, nem is történt semmi baj, ám amikor elzárta a szelepet, a gáz szép lassan elkezdett visszaégni, mivel a palackban lecsökkent a nyomás, szívóhatást fejtve ki. Elérve egy gyenge pontot a csövön, a szúróláng kivágott és súlyos, maradandó égési sérüléseket okozott a szerelőnek. A jóképű, fess fiatalember arca eltorzult. A baleset oka, mint oly sok esetben, az egyébként a hegesztési biztonsági szabályzat alapján kötelezően előírt visszacsapásgátló patron hiánya volt.
A patronnak két alapvető funkciója van. Meg kell állítania a berobbanáskor keletkező lökéshullámot, amiért egy visszacsapó szelep felelős, és ki kell oltania a visszaterjedő lángot, aminek céljából meghatározott szemcsenagyságú fémkerámia betét van beépítve a szerkezetbe. Létezik hőre kioldó és mechanikusan záró készülék. Az utóbbi minden visszaégés után újra üzembe helyezhető, míg az előbbi kiolvadva elzárja a gáz útját, használat után eldobandó.
A patront többféleképpen lehet felszerelni a készülékre. Szerelhető a keverőszárhoz, így a tömlővédelmet is ellátja a tömlőt megszakítva, vagy két csődarab közé, megfelelő csatlakozó elemekkel, valamint a reduktorhoz kapcsolva, bár az utóbbi esetben a tömlő védelme nincs igazán megoldva. Kétpatronos megoldás is létezik, ez abban az esetben ajánlott, ha nagyon hosszú a tömlő. Ilyenkor az egyik a keverőszárhoz, a másik a nyomáscsökkentőhöz csatlakoztatható. Gondolni kell arra, hogy a visszaégésgátló valamennyire fojt, kettő pedig hatványozottan, tehát magasabb nyomáson érdemes dolgozni, de ez a tűzfogó kerámia fokozatos eltömődése miatt alaphasználatkor is érvényes.
Akik gyakorlatban dolgoznak a lánghegesztővel, tapasztalják, hogy a patron, a felszerelés helyétől függően többé-kevésbé akadályozza őket a szabad munkavégzésben. Nehézkes lesz a szerkezet, megbomlik az egyensúlya, nem esik kézre, főleg ha kényes helyeken, kifacsart testhelyzetben folyik a szerelés. A munka hatékonysága, netán egyszerűen hanyagság miatt sokan inkább nem használnak visszacsapásgátló patront. Akadnak drótozott, házilag barkácsolt szerkezetek, de találni olyan gázpalackot, amiről több cső ágazik le.
A patron használata előírás, akár kényelmetlen, akár nem, mert az ember szeme világa, egyáltalán testi épsége fontosabb, mint az, hogy esetleg izomlázunk lesz másnapra. Ezt egyébként el is kerülhetjük. Manapság már gyártanak olyan, a keverőszárba épített visszaégésgátlót, ami könnyű, praktikus és biztonságos. A patronok gyakori karbantartást igényelnek, ami természetes egy biztonsági berendezésnél. Ez szintén nem teszi népszerűvé használatukat. Hazánkban a szemléletmód a munkavédelemben csakúgy, mint a környezetvédelemben, még messze van a nyugat-európaitól, pedig minimális befektetéssel és odafigyeléssel életeket – köztük a sajátunkat – menthetünk meg.
A visszavágás a hegesztőpisztolyban lévő gázkeverék robbanásszerű elégése, durranó hang kíséretében, aminek során a láng vagy kialszik, vagy az égőfejnél újra begyullad. Ez a jelenség ismétlődhet, használat közben szinte üzemszerűen előforduló dolog.Visszaégéskor a láng visszafelé terjed és tovább ég az égőszárban, sípoló hanggal kísérve. Általában visszavágással kezdődik. Visszacsapásról beszélünk akkor, ha a visszaégés áthalad az injektoron keresztül a tömlőkbe, vagy azokon túl, esetleg a nyomáscsökkentőn keresztül a palackba is.
