Gázvezeték építése rézcsőből préskötéses technikával
2001/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 18 498 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Épületen belüli gázvezeték készülhet ma már rézcsőből is, mind a hat nagy gázszolgáltató cég szolgáltatási területén. Nagyon jó leírni, kimondani ezt, mert nem is olyan régen ez még nem így volt. Néhány évvel ezelőtt csak az acélcsővel szerelt gázhálózatokat fogadták el. Igaz, hogy a gázszolgáltatók nem egységesek, mert a gázmérő előtt is lehet a vezeték rézből, de a legtöbb helyen csak a mérő után lehetséges. A szerelés megkezdése előtt mindenképpen tájékozódni kell a gázszolgáltatóknál a helyi előírásokról.
Általános ismeretek
A gázvezetékek Magyarországon csak falon kívüli szereléssel építhetők, így a rézcsőből készültek is. Gázvezeték-hálózatok nem készíthetők lágy rézcsőből a biztonság miatt, de nem is lenne célszerű a szabadon szerelt vezetéket ebből építeni, mert nem lenne egyenes.
A rézcsövek összekötésére több megoldási lehetőség is létezik, de a gázvezetéknél csak a keményforrasztásos és a présidomos jöhet szóba. A keményforrasztásos csőkötés időigényes (természetesen lényegesen gyorsabb az acélcsövek hegesztett kötésénél), a présidomos kötési rendszer viszont egyszerű, gyors és biztonságos szerelési megoldást kínál a rézcsövek összekapcsolására.
A rézcsövek általános szereléséről és a forrasztásos csőkötésekről már elég sok írás jelent meg ennek az újságnak a hasábjain is, de a présidomos kötésekről még nem esett szó. Erre azért is szükség van, mert a présidomos szerelés már engedélyezett a nagy gázszolgáltatók (DDGÁZ, DÉGÁZ, ÉGÁZ, FŐGÁZ, KÖGÁZ, TIGÁZ) szolgáltatási területén. Természetes kikötésük a gázszolgáltatóknak, hogy csak az végezhet rézcsöves szerelést, akinek van hozzá vizsgája, s a présidomos kötésekhez még egy külön vizsga is szükséges. A két vizsgát egyben is le lehet tenni (a szerző erről külön felvilágosítást tud adni).
Ma már több cég is gyárt présidomokat kétféle technológia is létezik. Az egyik technológiai megoldás a tömítés egyik oldalán préseli az idomot, a másik pedig mindkét oldalon. Az ábra jobb oldalán látható a kétoldali préselés, melyet a Viega cég is használ. Az idomok vörösrézből készülnek, a menetes csatlakozású átmeneti idomok anyaga vörösöntvény. ezt a technológiát „profipress G” rendszernek nevezik. Ez ideig ez az egyetlen préselési eljárás, melyet gázszereléshez engedélyeztek.
A gázhoz a présidomok külön jelzéssel vannak ellátva , mert az idomban lévő tömítőgyűrű speciális. Ennek a tömítésnek 30 percen keresztül bírnia kell 650 °C hőmérsékletet (egy esetleges tűznél), 1 bar nyomás mellett. Magyarországon a présidomos rendszer vakolat alatti szerelése, illetve külső vezetékként földben történő vezetése tilos.
Főbb érvek a présidomos szerelési rendszer mellett:
- a gázszereléshez nem kell a munkaterületre menetvágó szerszámot, illetve hegesztőapparátot szállítani,
- rövidebb a szerelési idő, így versenyképessebb lehet a vállalási díj,
- a préseléssel kialakított kötések esetén (a forrasztáshoz viszonyítva) nagyobb a gázvezeték- rendszer merevsége,
- a hideg csőkötési technika következtében nagyobb a biztonság,
- nincs tűzveszély,
- univerzális a présszerszám (vízellátáshoz, fűtéshez stb. is ugyanaz használható),
- anyagmozgatási költségek csökkennek,
- optikailag is tiszta szerelés,
- csökkennek a helyreállítási költségek.
A présidommal történő gázvezeték-hálózat készítése
A présidomos szerelésnél – mint minden más vezetéképítésnél – először ki kell jelölni a vezeték nyomvonalát, el kell helyezni a tartóbilincseket, s ezután következhet a csővezeték építése. A bilincsek lehetőleg mindenütt fémből készüljenek, mert a műanyagok nem tartják a vezetéket egy esetleges tűzkárnál. A menynyezetre kerülő bilincsek dűbelei csak fémanyagúak lehetnek, így nem kell félni, hogy a gázhálózat leszakad (tűz esetén). A tartóbilincs és a rézcső közé gumi- vagy műanyag tömítést kell tenni, mert különben elektrokémiai korrózió alakulhat ki, s a bilincs tönkre fog menni (a réz elektrokémiai potenciálja mindegyik fémbilincsnél magasabb, ezért azok mennek tönkre). A gázvezetékeket nem szabad más vezetékekhez rögzíteni, és azok nem szolgálhatnak más vezetékek tartószerkezeteként.
A vezeték leszabásánál vigyázni kell arra, hogy a cső tengelyére merőleges legyen a vágás. Darabolás után mindig sorjátlanítani kell a cső végét, mert különben a sorja felhasítja a tömítést, és akkor már nem nyújt tökéletes védelmet. A sorjátlanított csővéget bedugjuk az idomba (vigyázni kell, hogy ne gyűrődjön a tömítés), majd filctollal megjelöljük az idom szélénél a csövet (bedugási mélység). Erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy préselés előtt kissé kicsúszik a cső, s a préselés ezért nem lesz tökéletes.
A kötés elkészítése 4 másodpercet vesz igénybe, és teljesen biztonságos. A 3. ábrán egy karmantyús kötés látható, amelyiknek a bal oldalán már kész a préselés. A hatszögletű benyomás a tömítést rányomja a csőre, így szivárgás nem lehetséges, valamint megakadályozza a cső elfordulását, illetve kicsúszását az idomból.
Az elkészült kötés teljesen biztonságos tömítést ad, melyet a metszet rajzon lehet látni. A préseléshez mindig megfelelő szerszámot kell használni. Van hálózatról és akkumulátorról üzemelő présszerszám is. Az 5. ábra bal oldalán látható a hálózati, a jobb oldalán pedig az akkumulátoros szerszám.
A hálózatról üzemelő szerszámmal 54 mm külső átmérőig lehet préskötést készíteni (eddig a méretig készülnek gázhoz használható présidomok, különben a szerszámmal 108 mm külső átmérőig készíthetők kötések). Az akkumulátoros készülékkel 28 mm külső átmérőig lehet kötéseket készíteni. Mindkét szerszámban cserélhetők a pofák a csőméretnek megfelelően.
A szerelés egyszerűségét egy présidomos kötésekkel készült gázhálózat részletén lehet látni a 6. ábrán.
A vezetékeken ívet hajlítani ugyanúgy kell, mint azt már más rézcső-szereléseknél megismerhettünk. Vigyázni kell arra, hogy a kemény rézcsövek hajlítását géppel végezzük, mert másképp nem lesz kifogástalan. Falon kívüli szerelésnél esztétikusabb a kisebb ívek használata, ezért célszerűbb a könyök beépítése. A gáznál nem szabad idomot készítenünk a cső anyagából, azaz csak gyárilag készült idomokat szabad használni (tok, karmantyú).
Az elzárószerelvényeket és az oldható kötéseket könnyen hozzáférhető helyre kell szerelni, valamint előttük és utánuk tartóbilincset kell elhelyezni, hogy az ezeken történő beavatkozás ne a csővezetéket terhelje. Az itt leírtakon kívül figyelni kell a gázszolgáltatók helyi előírásaira is, mert azokban elég sok eltérés található. Végezetül egy szerelő megnyilatkozását ismertetjük, aki a rendszer betanulása után az első szerelését végezte: „Soha többé nem fogok másfajta szerelést végezni, mert ennél gyorsabb, egyszerűbb nem létezik.”
Cséki István
Juhász László
