Nagy terek fűtése
2001/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 13 115 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Miért is érdemes alternatív fűtési megoldásokon gondolkodni… A nagy terek felfutése muszakilag összetett feladat: mindig szembekerülünk azzal a dilemmával, hogy a kívánt komfortérzetet óriási energiamenynyiségek elpazarlása árán biztosítsuk-e, vagy lemondunk arról, hogy egy nagy térben tartózkodók vagy folyamatosan munkát végzők hőérzete kielégítő vagy jó legyen. Most induló cikksorozatunkkal lehetséges megoldásokat próbálunk bemutatni. Az adott témáról mindennél jobban tanúskodik egy volt szocialista nagyvállalat futéskorszerusítésének konkrét példája, melynek során a teljes gőzfutési rendszer megszüntetésre került és egyedi gázfutési rendszerek kerültek kialakításra.
A bemutatott fotók illusztrációként szolgálnak.
A gyártelep 52 ezer m² területen található és az épületei, műhelycsarnokai a telepen belül szétszórtan helyezkednek el.
Az épületek funkciója és az azokban folyó tevékenységek egymástól eltérőek, és más-más technológiai folyamatok végzésére lettek kialakítva. Jellegüknél fogva a fűtési igényük is egymástól eltérő. Az épületek a bennük folyó technológiai folyamatoknak és gyártandó berendezéseknek megfelelően 4 és 12 m magasság közt vannak.
A fűtés a korszerűsítés előtt a központi kazánokban előállított gőz termelésével történt. A gyártócsarnokok, a központi irodaépület és a központi fürdő és öltöző a helyi gőz hőcserélőkkel átalakított, meleg vízzel működő kaloriferekkel illetve helyi kazánházban működő hőcserélők alapján melegvízüzemű, spirálbordás hőleadókkal voltak fűtve.
A tervek szerint a gázsugárzó fűtőkészülékek telepítése és a vezérlés kialakítása olyan, hogy képes követni az általánostól eltérő fűtési igényeket.
A gázsugárzó fűtés a magas csarnokok legideálisabb fűtési módja, mivel a fölötte lévő légteret nem fűti, a besugárzott területen viszont megfelelő hőérzetet biztosit. Ezért joggal elvárható a kiépítendő fűtőberendezések alapján az átlagosnál magasabb energiamegtakarítás.
A szokásos karbantartási vagy túlmunka esetén ún. meleg szigetek hozhatók létre anélkül, hogy a teljes csarnokfűtést üzemeltetni kellene. A fűtőberendezések szabályozása figyelembe veszi a külső és belső hőmérsékleti értékeket, magasabb komfortérzetet biztosítva az ott dolgozók számára. A szabályozási alapérték heti naptári ciklusban programozható.
A korszerűsítés előtt a 3 db kazánban a 10 bar nyomású gőzt az épületekben elhelyezett nyomáscsökkentőkkel és hőcserélőkkel 6 bar nyomású fűtési meleg vízzé alakítottuk át.
A költségekre még rárakodott a 2,50 km hosszú 3 80–150 mm-es hálózat belső vesztesége, mely 10% volt, amely a vállalkozásunk költségeit terhelte, és ezt csökkenteni nem állt módunkban, sőt a természetes elhasználódás következtében ez a veszteségérték még tovább növekedhet.
Mivel a központi kazánházban elhelyezett egyik 4 tonnás kazánunk mintegy 2 millió Ft-os felújításra szorult, veszteségadatunk tovább növekedett. A régi rendszer a már említett kazánfelújítás és az elavult fűtési mód, a gazdaságtalan és elöregedett hálózat miatt felújításra szorult, ezért úgy gondoltuk, hogy a javításra fordítandó költségen érdemesebb a korszerűbb és gazdaságosabb gázfűtést megvalósítani.
Az 3 65–80 mm méretű vezetéken 6 bar nyomáson 10 000 m³ kondenzvíz keringett. A 17 055 m³ összes légtérfogatú gyártócsarnokok, műhelyek, központi irodák, műhelyirodák és a központi öltöző és fürdő fűtési és használati meleg víz előállítása a fent részletezett módon, helyi előállítású távhővel, illetve meleg vízzel történt.
A központi kazánház a fűtési idényben folyamatosan 7 fő felügyelete mellett 24 órás, a nyári idényben napi 2 óra üzemben állította elő a fűtéshez és a fürdéshez szükséges meleg vizet.
A kiterjedt fűtéshálózat és a rendszer igen kedvezőtlen adottságai következtében további energiaveszteség-hányaddal kellett számolnunk. Az épületek gőz- és melegvíz-fűtő berendezései – mint már az előbbiekben említettük –, elhasználódtak, nehezen vagy egyáltalán nem voltak már szabályozhatók. A mai követelményeknek megfelelő szelektív fűtés nem volt biztosítható.
Energiaracionalizálás keretében megvalósítottuk az irodaépület, az üzemek és a raktárépületek fűtéskorszerűsítését, valamint a központi fürdő-öltöző fűtése mellett a használati meleg víz előállítását, amelyet közvetlenül a gázberendezések igénybevételével kívántunk megoldani.
A fejlesztés során megépítettük a közép- és kisnyomású gázvezetékeket, valamint a gáznyomáscsökkentő berendezéseket. Az irodaépületekbe gázkazánokat telepítettünk, amelyekkel melegvíz-fűtési rendszert valósítottunk meg.
A csarnoképületekben gázsugárzó ernyős fűtésrendszert telepítettünk. A sugárzómód kedvezőbb közérzeti hatása eredményeként a légfűtéssel szemben alacsonyabb belső hőmérsékleti értékek tarthatók. A sugárzó ernyős fűtés alkalmazásától a műhelycsarnokoknál évi 55–60%-os energiamegtakarítást vártunk. A munkálatok folyamán 119 db világos infrasugárzó, 31 db sötét infrasugárzó, 20 db hőlégbefúvó gázkészülék, 8 db falikazán, 8 db állókazán és 24 db parapettes konvektor, valamint 296 db radiátor lett felszerelve, és több mint 6500 fm cső beépítve. A biztonságos üzemelés érdekében magas fokú figyelő- és riasztóberendezéseket szereltettünk be.
A beruházás gazdaságosságát és eredményességét néhány számadat kiemelésével lehet a legszembetűnőbb módon érzékeltetni. A fejlesztés eredményeként elért energia- és teljesítménymegtakarításokat lásd a mellékelt táblázatokon. Az elavult és felújításra szoruló gázkazánok káros emisszió-kibocsátásán csak nagymértékű felújítással lehetett volna javítani.
A modern és minden célt kielégítő álló- és falikazánok és a legmodernebb sötét és kerámia sugárzókészülékek által termelt légszennyező anyagok jóval a megengedett határértékek alá kerültek.
A fejlesztés teljes költsége 55 000 e Ft.
A fenti táblázatok is azt bizonyítják, hogy jó döntés volt a fűtéskorszerűsítés végrehajtása. A lehetőségekhez képest a hosszú távon leginkább kifizetődő és a környezet elvárásaihoz legjobban illeszkedő megoldást sikerült kialakítani.
Menyhárt Imre
energetikus
A cikksorozat következő részeiben a infrasugárzós rendszerek műszaki, technológiai bemutatásával foglalkozunk.
| A cikksorozat részei: Nagy terek fűtése IV. Nagy terek fűtése III. Nagy terek fűtése II. Nagy terek fűtése I.. |
