Egy késedelmes fizetés esete
2001/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 7733 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A következő történet főszereplője egy miskolci fővállalkozó cég, amelytől egy budapesti kivitelező vállalkozás felkérést kapott egy tatabányai csarnok gépészeti munkálataira. A feladat kazánház-kiépítés, tüzivíz-hálózat és légcsatorna-rendszer létrehozása volt, továbbá a kazánok gázellátásának biztosítása. Meg kell említeni, hogy korábban nem alakult ki kapcsolat a fenti cégek között. Októberben érkezett a megkeresés, árajánlatot kértek sürgősen, mivel a munkát is azonnal meg kellett kezdeni. A vállalási ár és egyéb feltételek megtárgyalása után rendkívüli gyorsaságot kért a fővállalkozó a kivitelező cég embereitől.
Szerződés jött létre, amelyben rögzítették, hogy két héten belül el kell kezdeni a munkálatokat, és december 15-re a kivitelezést át kell adni.
Fontos kiemelni, hogy a főbb berendezéseket és készülékeket (mint például a 870 kW-os kazánokat vagy a 32 db, termo ventilátorokat) a munkaütemterv szerint a megrendelő vállalta leszállítani meghatározott időpontra, továbbá a külső tüzivíz és gázvezeték kiépítését a kivitelezés helyszínéül szolgáló épületig szintén a fővállalkozó vállalta; az egyéb munkaanyagok biztosítását (csővezeték, kazánházi szerelvények, tartószerkezetek) a kivitelező cég látta el. Egy éppen felépített csarnokban (hozzávetőlegesen 6000 m²-es alapterületen) kellett a munkát elvégezni, 6 méteres magasságban. A munkát speciális, igen nehéz körülmények között, gurulós állványokról kellett teljesíteni. Ebben a magasságban 133-as fűtési csővezetékkel kellet elindulni, és különböző méretekben öszszesen 1500 fm vezeték beépítésére került sor, 100–200 kg-os ventilátorok csatlakoztatásával, 270 fm 2–3” horganyzott vezeték és 160 fm NA315 légcsatorna beszerelésével: ezek az adatok jelzik a műszaki tartalom és a munka összetettségét, nehézségi fokát.
A munkában 14 szerelő kolléga vett részt. Az átadási határidő előtt egy héttel a kivitelező elkészült a teljes fűtési és tüzivíz-hálózat kiépítésével, de a megrendelő a kivitelezés ideje alatt többször megsürgetett, és november végére ígért kazánokat és ventilátorokat a megállapodással ellentétben nem szállította le. Nem kis erőfeszítéssel mégis sikerült a kitűzött átadási határidőt betartani, és a munkával december 15-re elkészülni. Az általános szerelési munkákkal ugyan már december 5-ére végeztek, de a készülékek csak 10-ére érkeztek meg: így állásra kényszerültek a kivitelezők. (Meg kell még jegyezni, hogy a kazánházban a gázvezetékek végleges rákötése csak a két ünnep között sikerült végleg, mivel a megrendelő csak ekkorra építette ki az általa vállalt külső gázvezetéket. Röviden szólva ekkor már több mint sok volt a bizalmatlanságra alapot adó ok.
A részletfizetés menetét szerződés tartalmazta, az első részletet december elsejei kiállítással december 15-ig kellett volna teljesítenie a megrendelőnek, a végszámla kiállítására pedig december 15-én került sor, e hónap 30-ával történő teljesítéssel. December 15-ig a fizetendő összegnek csak töredéke érkezett meg a megadott számlára. Ekkor a megrendelő a munkát mondvacsinált okokból, – pontosabban a kivitelezőn kívülálló okokból – nem volt hajlandó átvenni. Az ünnepek miatt a vita rendezése egyre-másra halasztódott. Feltűnő módon a megrendelőt azonban nem lehetett elérni, telefonját nem vette fel, illetve – mint később kiderült – új telefont vásárolt, titkárnőjével letagadtatta magát, visszahívásra nem volt hajlandó. December 30-ig még a részszámla kifizetésére sem került sor. Január közepén sikerült időpontot egyeztetni, és a munkát átadni. Az átadást követően a megrendelő a fizetésre telefonon és levélben minden héten felszólításra került, de ez idő alatt megint csak a pénz töredékének átutalása történt meg.
Nyilvánvaló lett a halogatási szándék. Mivel ez az állapot a kivitelező cég alvállalkozói felé is tarthatatlanná vált, és a megrendelővel nem lehetett semmilyen módon személyesen kapcsolatba lépni, ezért a kivitelező cég képviselője többször utazott Miskolcra, hogy kiderítse, hol lakik a megrendelő cég vezetője. A titkárnőtől kezdve a művezetőn át az iroda portásáig mindenkivel kapcsolatba lépett, mivel semmilyen elérhetőséget nem lehetett kinyomozni. Végül egy közeli községben sikerült nyomára akadni az illetőnek, és a harmadik “kirándulás” alkalmával személyesen is beszélni lehetett a vezetővel. A kb. 40 elküldött felszólítás, valamint a családjánál történt megkeresés hatásának köszönhetően végül sikerült hozzájutni a kivitelező cégnek a jogos követeléséhez. Mint utólag kiderült, a megrendelő a kivitelezőnek járó összeget más beruházások elindítására használta fel, és a szerződés fedezeteként inkasszóval terhelt bankszámla helyett másik számlára utalták ki neki a fővállalkozói díjat.
A történetből levonható tanulság az, hogy érvényes szerződés, határidő előtti teljesítés, minőségi munkavégzés sem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás hozzájuthat az őt megillető összeghez.
Egy budapesti kivitelező cég képviselője
