Vigyázz, kész, tűz(z)!
2001/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 4070 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy budapesti kivitelező cég közbeszerzési pályázaton elnyerte a Budapesti Rendőrfőkapitányság egyik kiemelten védett épületének fűtéskorszerűsítési munkáját. Már a kivitelezés megkezdése előtt komoly biztonsági előírásoknak kellett megfelelni: a munkások névsorát például előre le kellett adni átvilágítás céljából (amely szerelőnek priusza volt, az nem vehetett részt a munkában). Ez volt az első komoly akadály: nemcsak néhány szerelőt kellett lecserélni, hanem még a munkát irányító műszaki vezetőt is, mert múltjukra teljeskörűen fény derült.
A feladat nem jelentett komoly szakmai kihívást: a régi acélcsöves fűtési rendszert rézcsővel kellett kiváltani, több emeleten keresztül. A kivitelező cég alvállalkozót is dolgoztatott az egyes szekciók feladatainak elvégzésére.
Az épületkomplexum rendkívüli védettsége okán a tűzvédelmi szabályok is nagyon szigorúak voltak. Mindenféle tűzzel járó munkafolyamat előtt engedélyt kellett kérni, és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező szakembert is be kellett vonni ezekbe a munkafázisokba. Tűzvédelmi naplót kellett nyitni, és általában véve minden szabályt nagyon pontosan betartattak. A hiba ott következett be, hogy túl a szabályozottságon és a követelményeken, az emberi butaságot és gondatlanságot nem lehet féken tartani. Az történt ugyanis, hogy az alvállalkozó emberei a pincében lángvágással távolították el a régi csővezetékeket. Ezekben a helyiségekben régi műanyag armatúrákat és fáradt olajt tároltak. Természetesen gyorsan akartak végezni a munkával, így nem pakolták át ezeket a gyúlékony anyagokat egy másik helyiségbe, hanem rögtön munkához láttak. A lehulló szikráktól a földre kifolyt olaj és a műanyag lángra kapott. A helyzet komolyságát fokozta, hogy még oltókészüléket sem vittek magukkal, így először ki kellett rohanniuk a pincéből. Amikor azonban visszaérkeztek a berendezéssel, már olyan sűrű volt a füst az égő műanyagtól, hogy le sem tudtak menni a helyiségbe. Mindenki pánikba esett, és az emberek mindent hátrahagyva (többek között robbanásveszélyes gázpalackokat) szaladtak ki az épületből.
Közben megtörtént a tűzjelzés is, és megérkeztek a tűzoltók. Meg kell jegyezni, hogy nagyon hamar kiértek a helyszínre, és pár perc alatt eloltották a tüzet: szerencsére sem emberéletben, sem anyagiakban nagy kár nem esett. A történet csattanója pedig a következő. Közismert bűnelkövetők is tartózkodtak az épület zárkáiban, így amikor a média értesült a fejleményekről, azonnal a helyszínre siettek, hiszen valamiféle terrorcselekményre vagy kiszabadítási kísérletre gyanakodtak. Az alvállalkozó alkalmazottai így tévékamerák kereszttüzében kulloghattak ki az épületből.
A történet tanulsága, hogy szerencsére pontosan részletezve volt a kivitelezésen esetleg fellépő kárral kapcsolatos felelősség kérdése a szerződésekben. Az alvállalkozó tehát megjelölésre került már a közbeszerzési pályázatban is, a szerződés pedig olyan rendszerességgel került kidolgozásra, hogy világosan le volt fektetve az, hogy az általa okozott tűzkárért ő viseli a felelőséget. Ezen túlmenően, építés-szerelési biztosítással is rendelkezett a cég, így az okozott veszteség ez alapján rendezhető volt.
A történet azzal zárult, hogy mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó képviselőjét beidézték a tűzoltóságra, és tűzvédelmi szabálysértési eljárás indult ellenük, amely nagyságrendileg 100000 forintos büntetéssel zárult, amit az alvállalkozó volt kénytelen kifizetni. Mit mondjunk, mind anyagi, mind erkölcsi szempontból sokkal nagyobb veszteség is lehetett volna.
