Amikor balul sülnek el a dolgok...
Tanulságos történetek
2001/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 10 827 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Galvanizált fém elemeket, történetesen cinkoxiddal kezelt, tartósított acélszerkezetet dolgoztak meg nyílt lánggal. A folyamat hatására létrejövő gőzöket belélegezték, s ez okozott heveny, mérgező hatásokat.
Horganygőz belélegzése
Egy tízemeletes irodaház átépítési munkálataira került sor mintegy másfél évvel ezelőtt Budapesten. Igen jelentős beruházás volt, hiszen a gépészeti felújításon kívül az épület felső két szintjét el kellet bontani, s három új emeletet építettek rá a meglévőkre. A ráépítés során az acélgerendás tartópillérekre horganyzott födémlemezeket helyeztek el, amelyek már benn maradó zsaluzatként illeszkedtek a szerkezetbe. Erre került rá tehát a betonacél, majd a betonréteg. Már a tetőt is ráhúzták az épületre, megtörténtek a szigetelési munkálatok, sőt, az ajtók, ablakok is a helyükre kerültek. Az 1 mm vastagságú horganyzott trapézlemez azonban problémát jelentett a gépészeti rendszerek kiépítésénél, tehát a víz-, fűtés-, és csatornavezetékek a faláttöréseknél, a szintek áthidalásánál keresztezték ezt a tartóelemet. A kivitelezésen közreműködő egyik vállalkozó szakemberei nekiláttak tehát a födémáttöréseknek, a vésési munkálatokat azonban nem flexkoronggal végezték, hanem oxigén-acetilén gázzal történő lángvágással. Dőlt a füst az egész emeleten, s a helyiség zártságának következtében rövidesen vastag rétegben meg is ült a helyiségekben.
Az alkalmazottakat siettette az idő, de legfőbbképpen a művezető, ezért is választották a hatékonyabb eljárást. A nap végére azonban két munkatárs rosszul lett: köhögni, öklendezni kezdtek, majd este már fuldokoltak. Nem segített rajtuk az ablakok megnyitása sem, értesíteni kellett a mentőket. Kórházba szállították őket, s nem is tértek már vissza az építkezés helyszínére sem aznap, sem az elkövetkező időszakban, feltehetőleg hosszabb idejű kezelésre szorultak. Sorsukról azóta sem érkezett hír.
A történtekkel kapcsolatban megkérdeztük dr. Mihók Andrást, a Szent Margit kórház szakorvosát.
A fenti esetben arról van szó, hogy galvanizált fém elemeket, történetesen cinkoxiddal kezelt, tartósított acélszerkezetet dolgoztak meg nyílt lánggal az alkalmazottak. A folyamat hatására létrejövő gőzöket belélegezték, s ez okozott náluk heveny, mérgező hatásokat. (Csak érdekességként említem meg, hogy amennyiben valaki galvanizált edényben hosszasan tárolt folyadékot iszik, hasonló megbetegedésre számíthat.)
Az ilyen mérgezés pontosan nyilvántartott az orvosi szakirodalomban, noha szerencsére viszonylag ritkán fordul elő praxisunkban. Latin neve febris metallicus, magyarul öntőlázként szoktuk emlegetni. A tünetek közül kiemelném a viszonylag gyorsan fellépő magas lázat, a nehéz lélegzést, izomfájdalmat, fejfájást, hányingert, s egyéb, a tüdő erős irritációjára utaló jeleket. Leginkább a tüdőgyulladást kísérő szimptómákhoz lehet hasonlítani a kialakuló hatásokat, bár megjegyzem, hogy a mai napig nem ismerjük a mérgezés pontos mechanizmusát. A kórházba szállítást követően a szakvizsgálatok csupán a fehérvérsejt szám emelkedését mutatják ki, a röntgenkép például nem mutat elváltozásokat.
A fent említett tünet együttes mintegy 4-8 óra alatt alakul ki a belélegzést követően, s az enyhe mérgezés kb. 24-36 órán belül magától elmúlik. Visszamaradhat azonban az asztmás betegségekre való hajlam. Nos, mindez arra az esetre vonatkozik, amikor nem jelentős mennyiségű mérgező anyag jut a szervezetbe. A toxikus dózis nehezen határozható meg pontosan, általában 5 mg cinkoxid 1 m³ levegőben való jelenléte vált ki komoly mérgező hatást, ha valaki 8 órán keresztül ezt lélegzi be. Ennek nyomán már komolyabb megbetegedés jön létre, leginkább ismét a tüdőgyulladás példájára hivatkozhatom. Kevesen tudják, ezért érdemes kiemelni, hogy ez halálos veszélyforrás: az előbbi arányokat figyelembe véve, 500 mg/m³ koncentráció mellett a beteg menthetetlen.
A betegség a munkavédelmi szabályok betartásával megelőzhető. Nyilván adódnak olyan helyzetek az építkezés során, amelyeknél elkerülhetetlen a fent említett eljárás alkalmazása, de részesítsük előnyben a flexkorong használatát. Fontos kiemelni a védőmaszkkal való munkavégzést. De ebben az esetben is mindenféleképpen gondoskodni szükséges a friss levegő utánpótlásról, a levegő áramoltatásról a munkavégzés helyszínén. Minden korszerű lángvágó szerszám leírásában egyébként külön figyelmeztetés található, többek között az inhalációval járó mérgezés veszélyére is. Amennyiben mégis bekövetkezik a baj, azonnal forduljunk szakorvoshoz, még akkor is, ha a tünetek alapján valószínűsíthető, hogy nem komoly a megbetegedés. Erre azért van szükség, mert a későbbiekben légzési elégtelenség, máj és vesesérülés, vizeletképződés hiánya léphet fel, s ez azonnali belgyógyászati kezelést vonhat maga után.
A most kiemelt megbetegedés könnyen megelőzhető, minimális szakmai ismeretekkel és odafigyeléssel a fent említett hibát mindenki elkerülheti. Talán nem árt azonban még egyszer leszögezném: egy halálos mérgezés kórrajzást követtük végig az előbbiekben.
