Épületgépészeti tervek engedélyeztetése
2001/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 7074 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szakirodalomban ebben a témakörben elég keveset lehet olvasni, bár a téma mind a tervezők mind a kivitelezők és nem utolsó sorban az építtetők számára is érdekes lehet. Különös jelentőséggel bír azonban a kivitelezők számára, hiszen mindig pontosan kell informálni a megrendelőt az éppen aktuális szabályozási kérdésekről. Jelen írásban az eddigi tapasztalataimat szeretném közre adni.
Általában épületgépészeti tervek engedélyeztetése témakörben a gáztervek engedélyeztetése szokott beugrani. Valóban a legtöbb esetben ez az a szakterület, ami tervezési szinten is engedélyköteles. Azonban a gázellátáson kívül előfordul, hogy az épületgépészeti víz- és csatornahálózatok terveit is engedélyeztetni kell. Bármelyik engedélyező szervezettel kerül kapcsolatba a tervező, általában a tervezői jogosultság igazolására szükség van, ami legtöbbször azt jelenti, hogy a tervben szerepelnie kell a megfelelő mérnöki kamarai tervezői számnak. A Mérnöki Kamara Hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzékében szakterületek szerint fel vannak sorolva a tervezői jogosultsággal rendelkező tervező mérnökök. Épületgépészeti kategóriában a „G 1” a vezető tervezői kategória, mely tervezői korlátozásokat nem tartalmaz. A „G 2” normál tervezői kategória, mely épületek esetében szintbeli és alapterületbeli korlátozásokat is tartalmaz.
Az alábbiakban szakterületenként szeretném részletezni a tervezéssel, engedélyeztetéssel kapcsolatos feladatokat, elsősorban budapesti és Pest megyei viszonylatokban.
Gázellátás
Az engedélyeztetési témakörben ezen a szakterületen van a legtöbb teendő. Az épületgépészeti tervezés a legtöbb esetben már ott kezdődik, amikor az építész a helyi önkormányzathoz készül beadni az építési engedélyezési tervdokumentációt. Ki kell számolni az épület energia- és vízigényét. Általában az épületgépész tervező feladata a különböző közműnyilatkozatok beszerzése, többek között a Gázszolgáltatónál az energiaigény bejelentése. A Fővárosi Gázműveknél a lakossági és a 10 m³ alatti kommunális fogyasztók részére külön formanyomtatvány „Energiaigénybejelentő lap” van rendszeresítve, amit értelemszerűen kell kitölteni és a Hálózatfejlesztési Osztályon kell benyújtani. A 10 m³ feletti igényeket külön levélben kell megfogalmazni az építtetőnek, és cégjeles papíron benyújtani a Hálózatfejlesztési Osztályon. A Fővárosi Gázművek az energiaigény benyújtását követően tájékoztatót küld a gázszolgáltatás lehetőségeiről és az építtető által befizetendő közműfejlesztési díjról, majd ezt követően közműnyilatkozatot ad, mely tartalmazza a tervezési alapadatokat, a csatlakozás helyét, módját és a benyújtandó tervek példányát.
A gázellátás-tervezés és engedélyeztetés sok esetben két részből áll. Abban az esetben, amikor nincs az ingatlannak gázcsatlakozóvezetéke, az utcai bekötővezetéket is külön meg kell tervezni. A külső bekötővezeték terveit közműegyeztetni kell és forgalomtechnikai tervet is csatolni kell hozzá. Új épületek esetében a belső gázellátási tervekhez csatolni kell az építési engedélyt, meglévő épületek esetében a kéménybe kötött gázkészülékek kéményére vonatkozó kéményseprői szakvéleményt. A külső és belső terveket együtt kell benyújtani tervjóváhagyásra, lakossági fogyasztás esetén a Tervfelülvizsgáló osztályra, ipari fogyasztó esetén az Ipari osztályra. A tervjóváhagyás időtartama 2-3 hét.
Külön meg kell említeni azokat az építtetői igényeket, amikor az építtető homlokzati égéstermék-kivezetésű zárt égésterű készülékeket (ún. „parapettes” konvektor vagy falikazán) szeretne beépíteni. Ebben az esetben a Gázszolgáltató mindig kéri a homlokzati égéstermék kivezetésre vonatkozó önkormányzati építési engedélyt, vagy az építtető felelősségvállaló nyilatkozatát, hogy rendelkezik ilyen engedéllyel. Az önkormányzatok a homlokzati égéstermék-kivezetésre vonatkozó tervdokumentációnak általában elfogadják a gázhálózat létesítésére vonatkozó épületgépészeti terveket, kiegészítve egy homlokzati rajzzal, ahol az égéstermék-kivezetés látszik. Az önkormányzati építési engedélyezési tervdokumentáció összeállítása előtt minden esetben célszerű és szükséges egyeztetni a helyi önkormányzattal, hogy műszaki tartalmi és alaki értelemben mit tartalmazzon. A homlokzati égéstermék-kivezetésre ÁNTSZ előírások vonatkoznak, amelyeket a tervezés során be kell tartani.
TIGÁZ-os területeken a tervjóváhagyás a különböző TIGÁZ központokban történik. Alapvetően az ügyek intézése hasonlóan történik TIGÁZ területen is, mint a fent említett Fővárosi Gázművek szolgáltatói területein. Vannak azonban részek, amelyek jelentősen eltérnek. A mostani gyakorlat például a külső bekötővezeték létesítése esetében az, hogy az építtetőnek kell megigényelni a gázszolgáltatást, szerződést kell kötni a Gázszolgáltatóval, melynek keretén belül a TIGÁZ saját hatáskörében megtervezi és kivitelezi az ingatlan gázcsatlakozását. Az épületgépész tervezőnek már csak a belső gázellátási tervdokumentációt kell elkészíteni és jóváhagyatni. A tervet jóváhagyják, előzetes egyeztetés után általában azonnal.
Minden gázszolgáltató esetében érvényes, hogy nagyobb, illetve nem rutinszerű tervezési megoldások esetében célszerű a tervjóváhagyóval egyeztetni, megelőzendő az utólagos tervjavításokat, illetve kiegészítéseket. Mivel más gázszolgáltatónál történt tervjóváhagyási tapasztalatom nincs, ezért tervező kollégák tapasztalatai alapján elmondható, hogy a többi gázszolgáltató esetében is a fent leírtakhoz hasonló a tervengedélyezési eljáráss. Külön kell megemlíteni a tartályos PB-gázellátást. Épületgépész tervező csak a belső szerelési terveket készítheti el. Ezek jóváhagyása a tartályt szolgáltató vállalat pl. Primagáz Rt. stb… hatásköre.
Vízellátás-csatornázás
Épületgépészeti vízellátás és csatornázás esetében a tervengedélyeztetési gyakorlat fővárosi és vidéki viszonylatban jelentősen eltér. A Fővárosban a vízellátási feladatokat a Fővárosi Vízművek, a csatornázási feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek látja el. A két szolgáltató egymástól függetlenül végzi a tervjóváhagyási tevékenységet. Új létesítmények esetében itt is úgy kezdődik, hogy az épületgépész tervező, miután meghatározta a szükséges vízigényt, beadja mind a Vízművekhez, mind a Csatornázási Művekhez az „Elvi engedély kérelmet”, melyhez egy évnél nem régebb eredeti hivatalos helyszínrajzot kell mellékelni. Erre a kérelemre válaszolva a Szolgáltató kiadja az elvi nyilatkozatát, amelyben leírja a tervezési alapadatokat, a víz- és csatornacsatlakozások módját, helyét, mellékelik a szükséges nyomtatványokat a tervek benyújtásához. A Vízműveknél és a Csatornázási műveknél egyaránt 2-2 pld. szerelési tervdokumentációt kell beadni, mellékelve a kitöltött nyomtatványokat. Fővárosi viszonylatban az épületgépészeti tervező feladata vízhálózattal kapcsolatban az ingatlan vízmérőjétől, csatornahálózat tervezése esetén a telekhatáron belül lévő tisztítóaknától számított belső hálózat tervezése. Az új ingatlanbekötések létesítését a szolgáltatók saját hatáskörben, külön megrendelés alapján végzik.
Ebben a témakörben említeném meg gyakorlati tapasztalat alapján, hogy az építmények víz- és csatornahálózatának megtervezése szükséges és elskerülhetetlen, mivel az önkormányzatok a lakhatási és használatbavételi engedélyt adott ingatlanra csak úgy adják meg, ha a gáz-, víz-, csatorna és egyéb szolgáltatóktól megvan a használatbavételi hozzájárulás. Az adott szolgálatató a használatbavételi hozzájárulást pedig csak úgy adja ki, ha előzőleg a szerelési tervdokumentáció jóvá lett hagyva, illetve a MEO átadás megtörtént. A belső víz- és csatornahálózati terveket jóváhagyásra a Dózsa György úti Ügyfélszolgálati irodákban kell leadni. A Vízműveknél és a Csatornázási műveknél a tervjóváhagyás időtartama egyaránt 2-3 hét.
Külön meg kell említeni az ingatlanon belüli alvízmérő létesítésének folyamatát. Ha társasház, főleg panellakás esetében a lakás tulajdonosa úgy dönt, hogy a saját vízfogyasztását mérni szeretné, lehetősége van almérő beszerelésére. Ha az almérő fogyasztását a Vízművek felé kell elszámolni, akkor a Vízművek az almérő beszereléséről szerelési tervet kér, amit jóváhagy. A szerelési terveket két példányban kell benyújtani a hozzácsatolt kitöltött nyomtatványokat mellékelve. A vidéki víz- és csatornaszolgáltatók általában helyi, a régi víz és csatornamű társulásokból átalakult önkormányzati tulajdonban lévő Vízmű Kft-k. A vidéki szolgáltatók általában belső szerelési tervet nem kérnek. A víz és szennyvízcsatorna bekötését külön nyomtatványokon kitöltve meg kell rendelni, melyhez a vízbekötés esetében műszaki leírást, helyszínrajzot és a vízmérőhely építészeti és gépészeti tervét kell mellékelni. A csatornabekötés esetében vázlatos helyszínrajzot és hossz-szelvényt kell csatolni. Ezeket a tervdokumentációkat hagyja jóvá a helyi szolgáltató.
Légtechnika
Légtechnikai rendszerek terveinek engedélyeztetése nem általános. Ha szükséges a jóváhagyatás, akkor az általában az építési hatóságokhoz kapcsolódik. Adott létesítmény tervezésénél, ha az ÁNTSZ, vagy más előírások alapján szellőzést kell kialakítani, már az építési engedélyezési tervdokumentáció részeként el kell készíteni a szellőzési vázlattervet, amit a helyi önkormányzat fog jóváhagyni az építési engedélyezési tervdokumentáció keretén belül. Ha meglévő épületben, pl. csak szellőzőrendszert kívánnak telepíteni, és az épületre vonatkozólag külső homlokzati, – pl. külső légcsatornamegjelenés a homlokzaton – változást eredményez, a jóváhagyó sebben az esetben is az építési hatóság.
A fent említett eljárásokat az eddigi tapasztalatok alapján a teljesség igénye nélkül írtam le. Tervezői tapasztalatom alapján megállapíthatom, hogy lakossági szinten még érvényes az a szemlélet, hogy az építtető csak azt tervezteti meg épületgépészeti szempontból, ami engedélyköteles. Ez a szemlélet az utóbbi időben szerencsére kezd változni. Az építtető alapvető érdeke, hogy az építményen belüli épületgépészeti rendszerek kiválóan működjenek. Ennek érdekében az első lépés a tervezés. Nagyobb létesítmények tervezése esetében nem kérdés, hogy a gázellátási, víz-csatorna szerelési, fűtésszerelési és ha kell, a légtechnikai, klímatechnikai terveket el kell készíteni. Szerencsére ez a szemléletmód lakossági szinten is kezd már kialakulni.
Rosza Csaba
épületgépész tervező
