Újra a zárt égésterű készülékekről
2001/6. lapszám | VGF&HKL online | 2922 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Lapunk áprilisi száma közölt interjút Kocsis Attilával, a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnökével a mesterséges égéstermék-elvezetés témakörében. Az alábbiakban dr. Zentai Károlynak, a Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft. ügyvezetőjének hozzászólását közöljük e közérdeklődésre számot tartó témában.
Az Európai Közösség jogszabályaival összeegyeztethető szabályok megalkotásával és jogrendszerbe illesztésével az ipari termékek jelentős részénél megváltozott a forgalomba hozatalt megelőző engedélyezési eljárás. A hatósági bizonyítványokat felváltották a megfelelőségi tanúsítványok, melyek igazolják, hogy a termék kielégíti a rá vonatkozó rendelet biztonsági alapkövetelményeit. Vannak azonban olyan összetett műszaki termékek, melyekre több irányelv is vonatkozik. Ebben az esetben a terméknek az összes rá vonatkozó előírás követelményeit ki kell elégíteni és a terméket a rá vonatkozó „alapdirektívának” megfelelően kell tanúsítani. Ilyen összetett műszaki termékek a gázfogyasztó készülékek is, melyekre az esetek többségében nemcsak a gázkészülék, de a kisfeszültségű, az elektromágneses összeférhetőségi, ill. a hatásfok-direktíva előírásai is vonatkozhatnak.
Tekintettel arra, hogy a Közösség a tagállamok önállóságára tekintettel európai törvényt nem alkothat, minden tagállamnak kötelezően be kell vezetnie és alkalmaznia az európai szabályokat. Így kell ezt hazánknak is tennie, ugya-nis a Magyar Köztársaság a közelmúltban aláírta a megfelelőség értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet (PECA), melynek egyik melléklete a gázkészülékek és azok megfelelőség-értékelésére vonatkozó 22/1998.(IV.17.) IKIM rendelet.
A kérdés azonban nem ennyire egyszerű, ugyanis van néhány, még meg nem szüntetett jogszabály, amely ellentétes, vagy alkalmazója szerint elsőbbrendűséget élvez az európai szabályozáshoz képest.
Ebbe a körbe tartoznak azok a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek, amelyeknek égéstermékelvezető rendszerét a gázdirektíva szerint együtt tanúsítják a készülékkel, melyekről a kéményseprők azt állítják, hogy azok épületszerkezeti elemek és így a 39/1997.(XII.19.) KTM-IKIM együttes rendelet hatálya alá tartoznak. A rendelet alapja a 89/106 EEC számú európai direktíva, mely szerint „minden anyag, szerkezet, egység (továbbiakban egység), melyet épületbe szerkezeti célú beépítésre gyártottak”, építési termék.
Ha a zárt égésterű készülék égéstermékelvezetője építési célú termék, arra vonatkozik a rendelet, és az elvezetőt, és ezáltal a kazánt is a rendeletnek megfelelően kell tanúsítani.
A készülékekre vonatkozó európai ill. honosított, harmonizált szabvány, az MSZ EN 483:2000 szerint a gyártó által készített és az égéstermék-eltávolító rendszerrel együtt tanúsított termék (CE jelölés) jelenti a gázkészüléket, melyet a gyártó utasításainak megfelelően kell felszerelni és üzemeltetni. Ebből adódóan a gázkészüléket és hozzá szervesen kapcsolódó égéstermék-elvezetőt az építési irányelv szerint nem kell értékelni. Ezt bizonyítja az európai tagországok által kiadott megfelelőségi tanúsítvány, mely kizárólag a gázdirektívát jelöli meg, mint vonatkozó alapot.
Tekintettel a termékek szabad forgalmára, „a tagállamoknak nem szabad olyan készülékek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését megtiltani, korlátozni vagy megakadályozni, amelyek megfelelnek a vonatkozó direktíva biztonsági alapkövetelményeinek”.
Amennyiben a készülék a vonatkozó irányelvnek megfelel, a forgalomba hozatalra vonatkozóan töbletkövetelmény nem támasztható. Továbbá nem lehet tanúsított készüléken olyan utólagos átalakítást sem elrendelni, ill. végrehajtani, amely a gyártó felelősségét csökkenti. Ebben az esetben az átalakítást elrendelő, vagy azt elvégző jogi személy felelőssége kerül előtérbe. Ez a helyzet áll fenn abban az esetben, ha egy gyári kialakítású égéstermék-elvezetőt megbontanak, vagy átalakítanak.
Mi okozza a problémát, és mi a megoldás?
Hazánk a jogharmonizációs tevékenység kapcsán bevezetett két olyan termékdirektívát, melyek önmagukban jól működnek, de azok összhangját nem teremtették meg, így működési területük egymással átfedésben van.
Megoldást az jelenthet, ha a jogszabályalkotók és nem az alkalmazók, a rendeletek hatályára vonatkozó egyértelmű állásfoglalást tesznek, melynek alapján a jelenlegi jogi átfedés, ill. félreértelmezésre lehetőséget adó helyzet megszűnik.
dr. Zentai Károly
ügyvezető
MBVTI Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet Kft.
