Hagy szereljek
2002/4. lapszám | VGF&HKL online | 2808 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Minden jól menő vállalkozás alapja az, hogy a munka elsőbbséget élvezzen más dolgokkal szemben. Mivel riportalanyom, Burai János is ezt a felfogást vallja, találkozásunkra többszöri egyeztetés után, néhány hónapos késéssel került csak sor, és kis híján ez is meghiúsult egy kivitelezés előzetes felmérési munkálatai miatt.
Burai János, e szűkszavú, csendes ember, sokak szerint Debrecen egyik legmegbízhatóbb épületgépészeti kisvállalkozását vezeti. Nős, két gyermek édesapja. Azon szerelők csoportjába tartozik, ahol a szakma apáról fiúra száll. Édesapja ugyanis igen hosszú ideig tevékenykedett kisiparosként. Már az ´50-es években is az volt, amikor ez még sok hátránnyal járt együtt. Ez volt az oka annak, hogy több alkalommal is visszaadta az engedélyét. 1968-tól azonban – ekkor már az állam nem állított leküzdhetetlen akadályokat az egyénileg érvényesülni kívánók útjába – kisiparosi, később vállalkozói státusza 16 éven át folyamatos volt, nyugdíjba is mint kisiparos ment.
János már gyermekkorában gyakran elkísérte édesapját a kivitelezésekre, és segített, amit tudott. Ekkor szerette meg a szerelési tevékenységet. Épületgépészeti jellegű középiskolát végzett, majd – más elképzelései lévén – elvégezte Debrecenben, az Ybl Miklós Főiskolán az építő gépészmérnöki szakot. A katonaság után egy építőipari vállalatnál helyezkedett el, de az érvényesülési lehetőségeket igen korlátozottnak találta, ezért 1984-ben megalapította saját vállalkozását. Bár a konkrét épületgépészeti kivitelezésben a két terület markánsan eltérő jellege miatt nem jelentett szakmai előrelépést, a főiskolán töltött éveket mégsem tartja szakmai szempontból elfecsérelt időnek. Hiszen magas szintű építészeti képzettséghez jutott hozzá, épületszerkezeti, statikai tanulmányai pedig segítették abban, hogy az egyes szereléseknél kiválassza az ideális megoldást. És volt még egy előnye a felsőfokú végzettségnek: megléte kedvező volt, amikor letette mestervizsgáját, és víz-, gáz-, fűtésszerelő mester lett.
Vállalkozása – ahogy sokaké ´80-as években – nehézkesen indult be. Bár a munkalehetőségek megvoltak, korlátozó tényezőként jelentkezett az, hogy a vállalkozás gépparkja kicsi volt, és elavult. Hiszen édesapja szerszámait „örökölte« meg, a kerepesmetszőktől kezdve az egyszerű fogókig; legértékesebb eszköze a régi hegesztő felszerelés volt. A szerszámok mennyisége a létszám irányába is korlátot szabott: egyetlen segédet tudott csak alkalmazni. Első megrendelőit is „örökölte”. Amikor a térségben beindult a gázprogram, eleinte ismerősök felkéréseit teljesítette, majd jöttek az ismerősök ismerősei, és így tovább. Neve egyre jobban csengett, így egyre több és nagyobb munkát tudott elvállalni, ami a létszám emelkedését és a géppark fejlesztését is maga után vonta. Ismertségét mutatja, hogy János még sohasem szerepelt hirdetésben, és e nélkül is jól el van látva munkával. A jelenleg 9 főből álló vállalkozás minden tagja folyamatosan dolgozik, még az épületgépészeti „holt szezonban" is kapnak megrendeléseket.
A vállalkozást évekig a kisebb kivitelezési munkák jellemezték. Csak mostanában, szoros összefüggésben a régió fejlődésével, nyílt lehetőség arra, hogy nagyobb projektekben is részt vegyenek alvállalkozóként. A frissen befejezett debreceni Ipari Parkban például a tűzi vízrendszer kiépítése volt a feladatuk. Nagy volumenűnek lehet nevezni a Héliker nevű élelmiszeripari üzletlánc 56 áruházának teljes gépészeti felújítását is. Már harmadik éve élő szerződésük van egy társasházakat építő céggel: évente 80-90 lakásban végeznek komplett gépészeti szerelést. Mindez leköti a vállalkozás kapacitásának jelentős részét. Abban, hogy a megrendelések 99%-a Debrecenre és szűkebb környezetére korlátozódik, talán a hirdetések hiányának is fontos szerepe van. De a helybeli munkavégzést János jóval hatékonyabbnak tartja a vidékinél, hiszen így a konkrét munkára fordítható idő mennyiségét nem kell mellékes dolgokkal, például utazással csökkenteni. Régi, folyamatos megrendelést biztosító partnerei kedvéért tesz csak kivételt, a jó üzleti kapcsolat fenntartása ezt indokolttá teszi.
A régió fejlődésével egyébként elégedett. Örömmel újságolja, hogy az építkezéseken megjelentek a telepített daruk is – van olyan rövid útszakasz, ahol 5-6 daru dolgozik egyszerre -, amik a nagy beruházások jellemzői. A gazdasági fellendülés a társas házak és a családi házak építésénél is észrevehető.Változás történt az itt élők igényeiben is. Míg régebben egy családi ház építésénél az volt a cél, hogy az minél olcsóbban épüljön fel – és spórolni leginkább az anyagárakon lehetett -, addig mára az ellenkező irányba történt eltolódás: az anyagköltség másodlagos szempont lett, elsődlegesnek bármely építtető a minőséget tekinti. Elterjedtek a modern anyagok és technológiák, igen divatosak a rézcsövek az ötrétegű műanyag csövek. János nem szívesen utasít vissza semmilyen megrendelést. Ám mivel a határidők betartását tekinti a vállalkozásban az egyik alapvető kritériumnak – üzletfilozófiája szerint a legfontosabb dolgok a munka minősége és a vállalt határidőre történő pontos teljesítés –, ha ritkán is, de kénytelen munkákat elutasítani. Talán ez a tudatosság az oka annak, hogy átadási határidőt még sohasem kellett módosítania.
Szereléseinek utóéletét is figyelemmel kíséri, hiszen munkájára garanciát vállal. Probléma gyakorlatilag nem merül fel az alapszereléssel kapcsolatban, a készülékek beüzemelése és karbantartása pedig szakcégek feladata. Olyan eset már előfordult, hogy a megrendelő véletlenül átfúrta a műanyagcsövet, és kétségbeesetten a segítségét kérte: természetesen az ilyen jellegű javításokat is elvégzik. A vállalkozásban dolgozóknál nem szokott személyi változás előfordulni. János ezt több szempontból is lényegesnek tartja. Egyrészt a kollégák ismerete segíti abban, hogy eldöntse, mennyi munkát tudnak elvállalni. Másrészt a megszokott gárda a visszatérő megrendelőknek is biztonságérzetet ad, hiszen az akár 5 év múltán is ugyanazokkal az arcokkal találkozik. János manapság ritkán végez szerelési munkát. Bár a ´90-es években még ebben a tevékenységben is aktívan részt vett, vállalkozása eljutott arra a szintre, ahol az anyagok biztosítása, a munkák felmérése és megszervezése, az árajánlatok készítése időigénye miatt már elválasztandó a konkrét kivitelezői tevékenységtől. De amikor alkalma nyílik rá, Ő is odaáll a szerszámhoz, mondván: „Hagy szereljek egy kicsit!", hiszen az alkotás szeretete miatt kötelezte el magát e szakma irányába.
Diczházi Attila
