Vákuumos csapadékvíz-elvezető rendszer
2002/6. lapszám | VGF&HKL online | 5350 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A csapadékvíz-elvezető rendszer megválasztása döntően befolyásolja az épület kialakítását és kihatással van a belső terek hasznosíthatóságára is.
A vákuumos rendszer több előnnyel is rendelkezik a hagyományos eljárásokkal szemben, melyek általánosságban az alábbiak:
- kevesebb tetőösszefolyó
- kevesebb ejtővezeték
- kisebb átmérőjű csövek
- kevesebb csővezeték a padlózatban
- kevesebb kivezetés az épületből
- lejtés nélkül szerelhető gyűjtővezeték
- nagyobb áramlási sebesség miatt
Öntisztuló rendszer
A hagyományos rendszereknél a keletkező esővíz levezetését a közcsatornáig csak részben telített csővezetékekkel oldják meg. A csővezetékek telítettségi foka az épületen belül legfeljebb h/d = 0,7 lehet. Ennél a telítettségi foknál biztosított a csővezetékben a levegő áramlása is. A vákuumos rendszernél ezzel szemben tudatosan teljes telítettségre törekszenek, h/d =1.0. Az elvezető rendszerben létrejövő teljes telítettség vákuumot eredményez, mely leszívja az esővizet a tetőfelületről. A fentiek alapján általánosságban kimondható, hogy a vákuumos rendszer adott csőszakasza kb. kétszer annyi vizet tud szállítani, mint az ugyanolyan szelvény-keresztmetszetű hagyományos rendszeré. Természetesen a sebességviszonyok is másként alakulnak egy ilyen rendszerben. A minimális megengedett sebesség 1,0 m/s, és ennek következtében folyamatos öntisztulás jön létre. A speciálisan erre a célra kifejlesztett tetőösszefolyó szinte teljesen megakadályozza a levegő beáramlását a hálózatba és ez által biztosított az optimális működés. Egy vákuumos tetőösszefolyó kb. maximum 12 l/s csapadékvíz elvezetésére képes, de az optimális terhelés 6 – 9 l/s közé tehető. Ez kb. négyszerese annak, amit egy hagyományos tetőösszefolyó képes elnyelni, és mindez lényegesen kisebb, O 56 mm-es elvezető csőcsonk segítségével valósítható meg.
A tetőösszefolyók bármilyen födémkonstrukció esetén beépíthetőek. Hidegtető, melegtető, zöldtető, valamint vápacsatornába való beépítés egyaránt megoldható. Az összefolyókhoz speciális és a legkülönbözőbb anyagú szigetelőgallérok illeszthetőek, melyek segítségével a korrekt gallér-tetőhéjazat kapcsolat mindig megoldható. Különleges esetekben (pl. egy-egy összefolyó kedvezőtlen elhelyezkedése esetén) lehetőség van elektromos fűtésre is. Ennek ki-be kapcsolása, a külső hőmérséklet érzékelése alapján, egyszerű vezérléssel megoldható.
A vákuumos rendszer már viszonylag kis csapadékvíz-terhelésnél is megbízhatóan működik. Ebben az esetben a keletkező vákuum, ill. a folyamatos vízoszlop mindig megszakad, majd újra kialakul. Maximális záporintenzitás esetében a vákuum és a leszívás folyamatosan működik. A tetőösszefolyók függőleges csőcsonkjai vízszintes csővezetékhez kapcsolódnak. Ez a gyűjtővezeték – mely általában a tartószerkezetek között helyezkedik el – szállítja a vizet az ejtővezeték felé. A gyűjtővezeték szerelésénél a teltszelvényű áramlás miatt még minimális lejtésre sincs szükség. Ez további előnyt jelent a nagy kiterjedésű, csarnokszerű épületek esetében, ahol nem ritkák a 80-100 m hosszú elhúzások sem. A rendszerhez tartozó sokféle csőkötési lehetőség közül, itt szinte kizárólag a hegesztett csőkapcsolatok a megengedettek. A hegesztett kötések döntő többsége tükörhegesztéssel készül. Csak a nagyobb, ily módon előre gyártott vezetékszakaszok csatlakoztatását végzik elektro-karmanytús hegesztéssel. A hegesztett kötések alkalmazása garantálja a rendszer tömörségét, biztonságot nyújt a nem megengedett levegőbeszívásokkal és csöpögésekkel szemben. A csövek rugalmassága, ütésállósága és fagyállósága az ilyen rendszereknél szintén nagy biztonságot jelent. A csővezetékek felfüggesztésére, rögzítésére speciális rögzítési rendszer szolgál. Ez nagymértékben megkönnyíti a szerelést és lerövidíti a szerelési időt.
Alle László
okl.épületgépész mérnök
