Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A blokkégők mestere Izsó József

2002/5. lapszám | Taba Gábor |  3716 |

Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Meglepő helyszínen, egy érdi pékség kemencéinél került sor az alábbi interjúra. Izsó József ugyanis a gépészet meglehetősen speciális szakterületén dolgozik: amennyiben valaki érdeklődő mestermunkái felől kérdezné, biztosan üzemi konyhák nagyméretű tűzhelyei mellett kalauzolná végig az illetőt, miközben az itt alkalmazott gázégők speciális szervizfeladatait mutatná be. Ezzel a területtel eddig lapunkban keveset foglalkoztunk, ezért cikkünket nem József életrajzával, hanem a sütőipari kemencék karbantartásának bemutatásával vezetjük be.

8 m²-es sütőfelülettel rendelkező, igen komoly teljesítményű kemence előtt állunk. Az égő beépített ventilátorból, gázszelepből és a kísérő automatikából áll. A gázégő biztosítja a tűztér folytonos hőellátását, az automatika szabja meg az égő biztonságos üzemét. Az itt keletkező hőmennyiség egy ventilátor segítségével jut el a hőhasznosítóba, azaz a kemence sütőterébe. Fontos tehát kiemelni, hogy a tűztér és a sütés tere el vannak választva: ennek így kell lennie a tűztérben keletkező füstgázok miatt. Természetesen ez csak egy sematikus áttekintés: nem esett szó a berendezést éltető komplett gáz- és elektromos rendszerről, vagy egyéb olyan lényeges elemekről, mint az a szervomotor, amely a teljesítményváltást irányítja: eltérő teljesítményt ad le ugyanis a blokkégő indulási időszakban és a sütési kapacitás mellett.

Bár sokaknak úgy tűnhet, hogy ezeknek a berendezéseknek a szervizelése nem jelenthet összetett feladatot, de a környezetből adódóan számos, egészen eltérő meghibásodás léphet fel. Komoly gondot okoz a levegőben lévő nagy mennyiségű liszt: rátelepszik az égőfejre és erősen lerontja a teljesítményt. József említett olyan esetet, hogy a készülék rövid időn belül többször is leállt, s a tulajdonos részéről már érezni lehetett a bizonytalanságot a szerelő felkészültségét illetően. Már sokadszorra szedték apró elemeire a berendezést, amikor rájöttek a hiba forrására: a sütésnél keletkező gőzpára a levegőbeszívó csonkhoz szállt, és a vezérlés azonnal letiltotta a működést.

De egészen abszurd esetek is előfordulnak: volt rá példa, hogy az egerek bemásztak a levegőbeszívást biztosító csatornába. Mivel jelentős mértékben letakarták a testükkel a szellőzőjáratot, az automatika leállította az égési folyamatot. Nem kis erőfeszítésbe került rájönni a dolog nyitjára. (Szegényeket szétvágta a ventilátor, a szerkezet takarítása nem tartozik a legszebb szakmai élmények közé.) Izsó József megjegyzi, hogy meglepő módon nagyon sok blokkégőt szereltek fel családi házak vegyes tüzelésű kazánjaira: kevésbé hideg időben ugyanis elegendőnek bizonyul a fa vagy hulladékanyag elégetése a szükséges hőigény biztosítására, de ha nagyon leesik a hőmérséklet, akkor ezeknél a konstrukcióknál egy kazánajtócserével üzembe lehet helyezni a jóval nagyobb kapacitású gázégőket. Speciális körülmények között megfelelő megoldás ez, ma már olyan szabályozást tudnak az egyes vezető gyártók mellékelni a gázégőkhöz, amelyek a cirkókat idézik: lángmoduláció stb. Itt is lehet tipikus meghibásodásokról beszélni: ilyen például a gázszelepeknél található nyomáscsökkentő eltömődése. A gáznyomás eltérésével megváltozik a láng tartománya, amelyben az érzékelő működik. Egy-két milibaros eltérés esetén a tárcsán a láng helye változhat s az érzékelő, nem észlelve az égést, azonnal letiltja az égőt. Az UV csöves égőknél egy kis por lerakódása már megakadályozhatja az égő szabályos lángőrzését. Természetesen ezen a területen is gyakori az automatika meghibásodása, az alkatrészek, például az elektróda igen sűrűn igényel cserét. Természetesen kommunális hasznosítás mellett kifizetődő ezeket a készülékeket megvásárolni: olyan létesítményben kerülnek ma már inkább telepítésre, ahol 2-3000 liter a melegvízfogyasztás, például ipari vagy kommunális intézményekben.

A szakma és annak buktatói ismertetése után József magáról is beszélt, bár láthatólag ez volt a kevésbé fontos téma számára. Alapvégzettsége általános lakatos, ám a sors úgy hozta, hogy olyan munkahelyeket választott, ahol muszáj volt tovább képeznie magát. Első, igazán fontos munkahelye az Erőmű Karbantartó Vállalat volt, ahol automatikus tűzoltó készülékeket épített az ország minden pontján. Büszke arra, hogy egyénileg telepítette ezeket a maga korában újdonságnak számító rendszereket, a nyugati licencadó csak az elektronika beszerelésében vett részt. Itt elektronikai ismereteket szerzett, de például dolgozott a Volánnál, ahol hegesztési vizsgákat kellett letennie. Igazán akkor ismerkedett meg a tüzeléstechnikával, amikor lakóhelyén felvették egy állami égésvizsgálati kutatóvállalathoz. Mind elméleti, mind gyakorlati téren az itteni munka határozta meg szakmai tudását. Ezekben az években éjszakába nyúlóan mértek, kísérleteztek, teszteltek. Ezzel párhuzamosan rengeteg tanfolyamon vett részt, főleg az Energiafelügyelet szervezésében: történetesen itt lett gáz- és olajipari üzembe helyezői, karbantartói és beszabályozási szakember. Ez alapján végezheti a gázégők szervizelését a mai napig. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a folyamatos önképzésre: a mai napig járatja a legfontosabb szakmai újságokat. Meglehetősen későn, 1999-ben lett önálló, főállású vállalkozó. Ekkorra rajzolódott ki, hogy összeegyeztethetetlen a részmunkaidős szervizelés és a főállású munkavégzés. Szerencsére régi munkahelyéről a mai napig kap megbízásokat, a viszony nem romlott meg döntése miatt.

A gázégők szervizelése, vagy hivatalos megnevezéssel, az élelmiszeripari berendezések karbantartása mellett a mai napig minden más lakossági felkérést is elvállal: aligha engedheti meg magának egy vidéki vállalkozó, hogy válogasson a megbízások között. Megrendeléseit általánydíjas módon nyeri el. Ennek megvannak a pozitív és negatív következményei egyaránt. Lényegében akkor is hozzájut díjazásához, amikor nem végez szervizelést az égőkön, de ha probléma támad, akkor mennie kell, legyen akár éjjel, fagy, ünnep. A minap éppen a Real-Bayern találkozót nézte a tévében, s egyszer csak megszólalt a telefon, hogy indulni kell. Képzelhető, úgy sietett, hogy a második félidőt már ismét láthatta.

Azt is be kell vallani, hogy a megbízások tetemes részét személyes kapcsolatokon keresztül szerzi: csupán a helyi futballcsapatban való szereplése forgalma jelentékeny részét biztosítja. Ezen kívül persze mint márkaszervizes is könnyen jut megrendelésekhez. Kutatói múltja sok helyen jelent segítséget: egyedi szerelési helyzetekben, mint például egy tárcsa megfúrása a jobb levegőellátás érdekében, számára engedélyezett eljárás. Úgy tűnik, hogy foglalkozása átragadt a fiára is. Szándékosan megterheli őt: gyakran maga helyett küldi el egy-egy szervizre, hadd szerezzen tapasztalatot.