A faelgázosító kazánok
Nem csak épületgépészeknek
2002/5. lapszám | Halgas Csaba Taba Gábor | 10 214 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A készüléket Szakonyi István, a Szakszer Bt. ügyvezető igazgatója mutatta be.
Hazai szakmai körökben kevéssé ismertek a gázalapú fűtéstechnikára és melegvízellátásra az utóbbi években kidolgozott alternatív megoldások. A gázáremelkedés várhatóan egyre fokozódó mértéke azonban indokolttá teszi, hogy a szerelők minél szélesebb rálátással rendelkezzenek a költségtakarékos technológiákra és ezeket felkészülten mutassák be megrendelőiknek. Ennek érdekében lapunk is többet foglalkozik a szokványosnak még korántsem nevezhető fűtési és HMV eljárásokkal, hogy minél több olvasónknak tudjuk felkelteni a figyelmét és alaposabb utánajárásra serkentsük őket. A vegyestüzelésű kazánok fejlesztése nyomán ma már ezek a berendezések igen magas hatásfokú (az addigi max. 50% helyett) működéssel és korszerű szabályozástechnikai lehetőséggel konkurálnak gázüzemű versenytársaikkal. Ezeknél a készülékeknél ugyanis az égéstermék jelentős része olyan gáznemű anyagból áll, ami még éghető tulajdonságú elemeket tartalmaz, de ebben a konstrukcióban ezek hasznosítására nem nyílik lehetőség.
A faszéntüzelésű kazánok magasabb technikai színvonalat képviselnek, jelentősen megemelt hatásfokkal képesek üzemelni éppen azáltal, hogy kettős égési folyamat zajlik le alkalmazásuknál. A kazánok felépítésénél ugyanis kettős tűzteret alakítottak ki: a felsőben elhelyezett kerámiaelemen kerül sor hagyományos technológiával a fa vagy egyéb éghető anyag eltüzelésére. Ugyanakkor egy beépített ventilátor segítségével az itt keletkező égésterméket áthúzzák egy másik, alsó tűztérbe, ahol a levegő ismételt beszívásával meggyújtják a még éghető anyagokat a füstgázban. Így kettős eljárással vonják el a hőmennyiséget ugyanabból az égési folyamatból. A konstrukció eredményeképpen a hatásfok elérheti a 89-90%-t is, ami már messze túlszárnyalja a hagyományos eljárással elérhető maximális értéket. Természetesen ezt a csúcsteljesítményt a kazán csak akkor képes produkálni, ha nem lép közbe a szabályozás, és a ventilátor nem csökkenti az alsó tűztérbe juttatott levegő mennyiségét.
A két tűzteret elválasztó kerámiatesten a füstgáz távozási lehetőségét előre kialakított lyukak biztosítják. Szemben a régi fatüzelésű kazánokkal, itt nincs szükség az eltüzelt anyag szinte folytonos pótlására; a felső tűztér megrakása után légmentesen lezárják az ajtókat, s innentől kezdve a huzatszabályozó és a ventillátor optimalizálja a folyamatot. A tapasztalatok szerint egy családi házat kiszolgáló kazánt naponta egyszer-kétszer kell megrakni fával vagy a választott egyéb tüzelőanyaggal.
A kazán többféle anyag elégetését is lehetővé teszi, ugyanakkor a tapasztalatok szerint az a legelőnyösebb, ha minden betáplálásnál mintegy 60%-os részesedéssel faanyagot is helyeznek a tűztérbe. Többnyire faipari hulladékot szoktak még a fa mellett kisegítő anyagként alkalmazni. Leszámítva a műanyagot, mindenféle éghető anyag (háztartási szemét, fahulladék stb.) alkalmas a kazán működtetésére. (Érdekességképpen megjegyezhető, hogy a magyarországi szabványok szerint az igen nagy mennyiségben rendelkezésre álló forgácslap-hulladékot nem lehet felhasználni a faelgázosító kazánoknál, mindazonáltal Németországban olyan méréseket végeztek, miszerint a 40%-ban forgácslap-hulladékkal kiegészített tüzelőanyag nem befolyásolta a károsanyag-kibocsátást, mivel alkalmazásával inkább csak fokozódott a füstgáz elégetésének intenzitása.). A kazánok telepítését az is kedvezően befolyásolhatja, hogy károsanyag-kibocsátásuk nem éri el az Európai Unió vonatkozó normáiban rögzített határérték egy tizedét sem.
Már a múlté a vegyes tüzelésű kazánok azon szabályozási eljárása, amely szerint a hőmérséklet beállítása csupán a betáplált fa mennyiségével irányítható. Ezekben a készülékekben a szabályozás az előremenő víz hőmérséklete szerint történik: a mechanikus huzatszabályozó ennek az adatnak az alapján veszi el, illetve engedi át a levegőt, amivel az égés intenzitását lehet megváltoztatni. A ventilátor beépített érzékelő segítségével szabályozza füstgáz áramlását. Az üzemi előremenő hőmérséklet beállítását egy külön szabályozó-szettel lehet elérni. Ez először is tartalmaz egy 76 °C-nál nyitó termoszelepet (az ezt megelőző hőmérsékleti tartományban csőtermosztáttal történik a keringtető szivattyúk üzemeltetése, amely 55-60 °C-on lép működésbe). Ezen túlmenően a kiegészítő szettben van egy belső keverőszelep, amely arról gondoskodik, hogy a visszatérő víz hőmérséklete nem lehet 60 °C alatt (kazánvédelem). Normál üzemmódban a kazán 80-90 °C-os előremenő és 60-65 °C-os visszatérő vízhőmérséklettel dolgozik. Ezek az adatok már jelzik a puffer-tartály jelentőségét is, hiszen közismert, hogy az előremenő vízhőmérséklet a gyakorlatban általában a 60 °C-ot is alig éri el.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezekkel a faelgázosító kazánokkal ugyanolyan komfort biztosítható, mint a gáztüzelésű kazánokkal. Amennyiben ehhez hozzágondoljuk a gázárak – feltehetően az elkövetkező periódusban még intenzívebb – emelkedését, akkor igazán vonzóvá válhat ennek a fával, mint megújuló energiaforrással működő kazántípusnak a beszerzése. Sokan nem gondolnak arra a korszerű, digitális szabályozástechnika támogatói közül, hogy egy esetleges áramszünet esetén teljesen leállhat a berendezés. A mechanikus huzatszabályzóval történő irányítás előnye éppen abban van, hogy áramkimaradás esetén is változatlanul üzemelhet tovább a kazán, amikor pedig a puffer-tartály hőmérséklete is elérte a kívánt értéket – tekintettel arra, hogy a kazán és a tartály közötti összeköttetésnél nagyobb dimenziókban „gravitációval" is történik az áramlás -, akkor gond nélkül lezár a huzatszabályozó.
Egy családi ház fűtési és HMV igényét kielégítő 25 kW-os készülék megközelítőleg 350 000 forintba kerül. A szükséges kiegészítő kellékekkel, mint például szivattyúból és keverőszelepből álló szett, valamint a szerelési munkadíjjal együtt a készülék 600 000 forint körüli árból üzembe helyezhető. Fontos azonban tudni, hogy a környezetvédelmi pályázati alaptól, vagy a Széchenyi Terv energiatakarékossági programjától a vásárló visszakaphatja a kazán árának 30%-ot! Amennyiben abból indulunk ki, hogy egy családi ház fűtési költsége 100-150 ezer forint körül mozog évente, és a kazánnal biztosítható megtakarítás 60-70 ezer forintra rúg szezononként, akkor mindenki láthatja a megtérülési idő rövidségét.
