Gázbekötések Múlt és jövő I.
2002/3. lapszám | VGF&HKL online | 4096 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Valaha a városi gázszolgáltatás időszakában a gázzal ellátott épületek előtt volt a járdában egy csapszekrény: ennyi látszott a gázbekötésből. Azóta sok minden megváltozott. A városi gázt felváltotta a földgáz, s a régi kisnyomású gázszolgáltatás már csak a nagyvárosokban, a fogyasztók kisebb hányadánál használatos.
Az elmúlt 30 évben a gázhálózatba bekötött lakások túlnyomó része középnyomású hálózatról van megtáplálva, s ez sajnos „látványos” formáját adja a gázbekötésnek. A nyomásszabályozó és szerencsés esetben a gázmérő az előkertben vagy a házfalon került elhelyezésre szabadon szerelt gázvezeték-csatlakoztatással. Az első időszak egyedileg hegesztett lemezszekrényei később sorozatgyártású fém-, majd műanyag dobozzá váltak, azonban a bekötés továbbra sem vált a ház díszévé. A vízművek megkövetelte a védett, rejtett vízóra-, az áramszolgáltatók pedig a süllyesztett, védett villanyóra-elhelyezést, a 4 bar nyomású gázvezeték pedig sokféle dobozban került bevezetésre. Persze történt kísérlet ennek egységesítésére, mivel azonban nem a teljes gázbekötés technológiájára született előírás, sokszor a szép dobozok is csúnya gázbekötést eredményeztek.
Az elmúlt évtizedben egyre nőtt a különbség az épületgépészet, a közműbekötések gyors fejlődése és a gázbekötés elmaradott színvonala között. Nagy értékű, igényes házak épülnek európai színvonalú épületgépészettel, szabadon szerelt légvezetékek, fém-, vagy műanyag dobozokban, külső, lesodródás elleni védelem nélkül elhelyezett gáznyomás-szabályozók és gázmérők beépítésével. Miközben a korróziós meghibásodásokat kiküszöbölte az általánosan használt polietilén csőre való áttérés, a közterület határára elhelyezett felállások és szekrények jóval sérülékenyebbé tették e bekötéseket a korábbiakhoz képest. A PE anyagú elosztóhálózatból történő gázkifúvások az elmúlt években szinte teljes egészében külső beavatkozások hatására következtek be.
Az építéstechnológiai fejlődés szerencsére nem állt meg. Egy magyarországi gázipari műszaki fejlesztő társaság jóvoltából elkészült – és a gázszolgáltatók által elfogadottá vált – a süllyesztett elhelyezés alapelvén történő gázbekötés. A teljes egészében előregyártott nyomásszabályozó, illetve gázmérő egység szilárd tartószerkezetbe (fal, kerítés, talaj) való telepítésével nem csak a lesodródás elleni védelem nő, hanem a középnyomású gázszolgáltatás általánossá válása óta az épületeket elrondító dobozok, csövek is eltűnhetnek az előkertekből, a házak faláról.
Az új rendszer elfogadottságát jelzi a bányahatóság, az ÁEEF és a gázszolgáltatók e technológiát akceptáló állásfoglalása, valamint a Gazdasági Minisztérium által kiadott szabvány alóli felmentés, mely a megfelelő védelemmel ellátott állomások védőtávolságát jelentősen csökkentette. Ma már a szellőzőkürtős védelemmel ellátott szekrényes gáznyomás-szabályozó 1 méter távolságra telepíthető a nyílászárótól, betonköpenyes szabályozó szerelhető 1 méterre a közúttól. Általánossá váltak a kocsibejárókba, parkolókba telepített, sokféle védelemmel ellátott, földbe süllyesztett nyomásszabályozó állomások. A következő számtól kezdődően e nyomásszabályozók telepítéséről adunk részletes ismertetést (mely nem mentesít a szabvány alóli felmentés alkalmazásához szükséges 1 napos továbbképzés alól). Ismertetjük, hogyan lehet elhelyezni egy földbe süllyesztett nyomásszabályozó állomást, akár 50 m³/óra teljesítményig. Miként építhető be falba a süllyesztett nyomásszabályozó állomás, akár 80 m³/óra gázteljesítménnyel. Hogyan helyettesíthető az előkerti telepítés a kerítésbe, kerítésoszlopba szerelt gáznyomás-szabályozó állomással, illetve a nagy megbízhatóságú főelzáró elhelyezésére is mutatunk újdonságokat, remélhetőleg akkor már a kisnyomású gázszolgáltatás területére vonatkozólag is.
Juhász László