Jótanácsok kémény ügyben

2003/4. lapszám | Koncz István |  19 011 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A gázszerelők és a kéményseprők, pontosabban a kéményvizsgálók között feloldhatatlannak tűnő ellentét feszül. A gázszerelők szeretnék minél gyorsabban átadni a MEO-nak munkájukat, de ennek alapfeltétele a használni kívánt kéményről szóló, annak megfelelőségét igazoló kéményseprői szakvélemény. A kémények átadása pedig nem egyszerű feladat.

A gázszerelők többsége felesleges kukacoskodásnak érzi a kéményvizsgálók kifogásait, akik jó esetben csak kisebb javításokat, hiánypótlásokat írnak elő, de így is késedelmet szenvedhet az átadás, sokszor olyan hibák miatt, amikről a gázszerelő nem is tehet, mégis ő az, aki ezért csak később juthat a megérdemelt fizetségéhez. Abban szeretnék segíteni, hogy a lehető legkevesebb ilyen eset legyen.

Előre kell bocsátanom, hogy bár Pest megye legnagyobb városában, Érden vizsgálom a kéményeket, valószínű, hogy az olvasók, a gázszerelők többsége nem itt fog dolgozni. A törvények, rendeletek, szabályzatok az országban mindenhol egyformán érvényesek, de a helyi értelmezésekben lehetnek eltérések. Ezért egy-egy új helyen elkezdett munka esetén fontos előzetesen tájékozódni.

Mindenkinek érdemes azonban az alábbiakat figyelembe venni

Több mint 25 év tapasztalata és a megtörtént balesetek vizsgálata azt bizonyítja, hogy évekig működhetnek szabálytalanul égéstermék-elvezetések. Legtöbbször a baleset közvetlen kiváltó oka nem egy hiba, hanem apró szabálytalanságok és a kedvezőtlen körülmények összegződése. Nem véletlenül használtam az égéstermék-elvezetés kifejezést. Hiába jó a kémény, ha a megfelelő, tartós huzat kialakulása, fenntartása nincs biztosítva. Ehhez először is megfelelő légellátás kell. A tervezők a GOMBSZ szerint kiszámítják a helyiség terhelhetőségét, de arra kevesen gondolnak, hogy nem csak az égési levegőre, de a huzat fennmaradásához a friss levegő utánpótlására is szükség van. A mai nyílászárók már nem engednek be annyi levegőt, hogy az elegendő legyen a huzathoz is. Tipikus hiba, hogy nem építik be vagy eltömítik a szellőzőrácsokat. Szerintem elhibázott dolog fürdőszobába tervezni gravitációs gázkészüléket. Kellemetlen érzés nedves testtel egy olyan helyiségben tartózkodni, amelyben állandó légáramlat van, ami pedig szükséges a gázkészülék biztonságos működéséhez.

Előfordultak visszaáramlások azért is, mert az a légtér, amivel összeszellőztették a fűtőhelyiséget, összekötetésben volt a konyhával, ahol szagelszívót használtak. Sajnos, sokan nem tudják, hogy milyen veszélyes lehet az elszívó ventilátor használata. A majdnem légmentesen zárt lakásból elszívott levegő utánpótlása csak a mindig nyitott kéményen keresztül történhet. Az emiatt kialakult ún. visszhuzatot a gáz viszonylag alacsony hőmérsékletű égésterméke nem tudja visszafordítani. Előfordult, hogy az állandóan letiltó gázkészülékhez kihívott szerelő kiiktatta a biztonsági berendezést. A régebbi típusú gázkészülékekbe nincs is beépítve az égéstermék visszaáramlását jelző érzékelő, ezért használatuk fokozottan balesetveszélyes.

Ronthatja az egyébként is gyenge huzatot a füstcsövek szabálytalan, tervtől eltérő felszerelése. Például:

• Nincs bilinccsel rögzítve.
• Nem bontható.
• Háromnál több könyök van.
• Más helyiségen vagy külső téren vezet át, és nincs szigetelve.
• Nincs meg az előírt minimális függőleges szakasz, az un. „3D”.
• A csövek illesztéseinél szűkület van, mert kombinált fogót használt a szerelő a megfelelő célszerszám helyett.
• A vízszintes szakasz vetülete hosszabb 2 méternél, illetve a hatásos magasság felénél.
• Két készülék van, szabálytalanul egyesített füstcsőidommal.
• Nem emelkedik a kémény felé a füstcső.
• A füstcső szabálytalanul szűkül-bővül. (A füstcsövet bővíteni, szűkíteni csak a Műszaki Biztonsági Felügyelet engedélyével szabad).
• A falhüvely mérete eltér a füstcső méretétől. (Ha kisebb, akkor szűkület miatt szabálytalan, ha nagyobb, akkor fals levegőt szívhat a kémény).

A keletkezett kondenzátum elvezetéséről gondoskodni kell, ellenkező esetben károsítja kémény anyagát. Gyakori hiba, hogy készülékcsere előtt nem kérnek kéményseprő szakvéleményt, ezért egy esetleg nagyobb teljesítményű készülék miatt túlterhelté válik a kémény. Egyébként javaslom, hogy a gázszerelés előtt legalább egy előzetes vizsgálatot kérjenek. Így elkerülhetővé válik, hogy át kelljen szerelni egy esetleg javíthatatlan kémény miatt a készüléket. Új házaknál akkor adható ki végleges szakvélemény, ha volt a kémények vakolása, eltakarása előtt vizsgálat.

A többször módosított 27/1996. BM rendelet szerint közvetlen élet- és tűzveszélynek minősül ha egy kémény nem tisztítható, ellenőrizhető. Ilyen esetekben a kéményseprő kötelessége az elsőfokú építési hatóság, gázfűtés esetén pedig a gázszolgáltató értesítése. Érden a TIGÁZ ilyenkor lezárja a gázt. Jó tudni, hogy ez történik akkor is, ha a gázkészüléket úgy szerelik fel, hogy a kéményajtó hozzáférhetetlenné válik. A gázkéményeknek is kell felső ellenőrzési, tisztítási lehetőségének lennie. Ezt vagy a kitorkollás minden időjárási körülmény esetén, biztonságos módon történő megközelíthetőségével lehet biztosítani, vagy a padlástérben elhelyezett szabályos tisztítónyílással. Fontos kiemelnem, hogy a padláson, mert egyes kéményseprő vállalatok a szabvány félreértelmezése miatt lakótérben is engedik elhelyezni a felső tisztítóajtót. Igaz, hogy ritkán kell tisztítani a gázkéményeket, de már sok esetben találtunk pl. madárfészket bélelt és szerelt gázkéményben is. A felső hozzáférhetőségre azért is szükség van, mert az új EU-szabványok átvételével a kémények nyomásveszteségét mérni kell, ehhez pedig légmentesen le kell zárni a kitorkollást.

Vigyázni kell a most nagyon divatos műkő fedőkövekkel, mert az égéstermék agresszív kondenzátuma szétmállasztja egy részüket, és azok belehullva a kürtőbe dugulást okozhatnak. Mint minden építési célú terméket, ezeket is csak műbizonylattal ellátva szabad forgalmazni, az 1997. évi LXXVIII. törvény 41.§-ának megfelelően. Érdemes megőrizni a műbizonylatot a 39/1997 KTM-IKIM együttes rendeletben meghatározott ideig, mert egy baleset esetén így könnyebb a felelőst megtalálni. Természetesen ez vonatkozik a szerelt kéményekre és a béléscsövekre is. A fentebb említett törvény 39 §-a előírja, hogy építőipari kivitelezést csak arra jogosult végezhet. A kémény átadásának feltétele, hogy a kivitelező kitöltsön egy nyilatkozatot, melyben kijelenti, hogy jogosult a tevékenység végzésére, (TEÁOR 45.25, „egyéb speciális szaképítés” szerepel a tevékenységi körei között), a felhasznált anyagok, technológiák érvényes megfelelősséggel rendelkeznek.. Első alkalommal, amikor még nincs regisztrálva, be kell mutatnia az érvényes kivitelezői jogosultságot igazoló okiratot, cégbírósági végzést, vagy vállalkozói igazolványt.

Zárszóként annak a vágyamnak szeretnék hangot adni, hogy az előszóban említett ellentét, ami a kéményseprők és a gázszerelők közt feszül feloldódik, mert mindenki megérti, hogy végső soron közös érdek, hogy az égéstermék-elvezetés biztonságosan működjön. Az nem menti fel a felelősség alól a hanyag munkát végző gázszerelőt, hogy egy kéményseprő vagy egy gázmeós nem megfelelően végezte az ellenőrzést.

---