Készülékszerelői munkadíjak: karbantartás, beüzemelés, javítás
2003/12. lapszám | M. B. | 15 252 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy átlagember sokkal többször találkozik életében a készülékszerelővel, mint a gázhálózat-kivitelezővel. Ez így természetes, hiszen építkezésre, cserére 10-20 évente kerül sor, míg apróbb-nagyobb működési hibák gyakran előadják magukat. Mit kér egy szakember a kiszállásért? Ezt taglaljuk cikkünkben.
Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk egymástól az olyan kollégákat, akik valamilyen gázkészülék-gyártó szakszervizének képviseletében működnek, illetve azokat, akik nem. Az utóbbiak, mivel (legalábbis papír szerint) kisebb a szaktudásuk, olcsóbbak. Ők általában kisebb hatókörben, egy-egy településen, körzetben dolgoznak, ahol ismerik és elismerik őket. Elvileg nem nyúlhatnának hozzá garanciális időn belül modernebb készülékekhez, mert akkor elveszne a garancia, de kisebb hibák javítását meg szokták oldani, viszont ha nagy a gond, nem nyúlnak hozzá a géphez - nem is tehetnék, mert nincs hozzá felszerelésük, illetve engedélyük a gyártótól.
A megrendelő számára egyszerűbb őket hívni, mert közel lévén nem (mindig) kérnek kiszállási díjat, alacsony árakkal dolgoznak, szinte azonnal jönnek, no és az "amatőrök" által észlelt hibák nagy része egyszerű kezelési baki, amit pillanatok alatt el lehet hárítani. Számláról itt általában szó sem esik, ami egyrészt még olcsóbbá teszi az ügyletet, viszont semmiféle utólagos panasznak nem hagy helyet. A szakszervizesek általában többalkalmazottas cégek tagjai. Itt nagyobb a rezsi, oktatásra, képzésre küldik a szerelőket, illetve nagyobb területen működnek: ezt mind bele kell építeni az árba. Ezek a szerelők szigorú kritériumoknak kell, hogy megfeleljenek (megfelelő végzettség, egyes gyártóknál csak alkalmazotti státuszban lévők szervizelhetnek, vállalkozók nem). Majd mindegyik, újonnan piacra kerülő készülék megismeréséhez tanfolyamot szerveznek, ezeken is részt kell venniük a szerelőknek, és tegyük hozzá azt is, hogy egy komoly cég nem csak egy gyártó szakszervize. Ezek a cégek - amennyire lehet - adóügyileg tisztán dolgoznak, azaz számlát adnak, munkalapot töltenek ki, és vállalják a felelősséget a munkájukért.
Végeredményben az árak a következőképp alakulnak.
Mintánk egy (számlát adó) pesti cég volt, amely Pest megye területén és Budapesten fejti ki tevékenységét. Az ő óradíjuk 3500 forint, ennél Kelet-Magyarországon egy ezressel is alacsonyabb árról értesültünk, az osztrák határ felé ez 4000-ig felmehet - szóval a 3500-at reálisnak mondhatjuk (főleg, ha pörög a mester keze). Erre jön az alkatrész- és anyagköltség, ami szabott ár. A kiszállási díj számítása többféleképpen történhet. Mintacégünk esetében körzetenként különböző tarifával számolnak: a telephelyükhöz közeli kerületekbe 1500, a távolabbi kerületekbe 2000, Pest megyébe 2700 forintért szállnak ki. Akkor sem esnek kétségbe, ha távolabbra mennek: akkor kilométer szerinti elszámolást alkalmaznak. Pesti, belvárosi sajátosság: a díjba beszámítják a parkolási költséget is. Sok helyen egyáltalán nem számítanak fel kiszállási díjat, ha közel van a cím; mindez közlekedés, munkával való ellátottság, egyedi döntés kérdése. Az azért valószínű, hogy egy budapesti szerelő, akinek akár félórákat is jár a motorja a csúcsforgalomban, inkább felszámol egy bizonyos összeget, mint egy kisvárosi kollégája.
