A „tudatlan” megrendelő
2003/12. lapszám | VGF&HKL online | 13 553 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szervizes kollégával egy pesti bérházban lévő lakásba mentünk ki, a rendelőlapon gázkészülék beüzemelése állt. Szokás szerint a ház úrnője fogadott minket, az úr dolgozni ment. Kedvesen, sőt örömmel tessékelt be minket.
Ez az öröm nemsokára kétségbeeséssé változott, amikor kiderült, hogy itt semmiféle készülék nem lesz beüzemelve. De menjünk szépen sorjában. A lakásban élő házaspár körülbelül tíz éve szenvedett az állandó gázszagtól, ami előszobájukban, illetve a lakásban terjengett. Többször kihívták a Gázműveket, akik a gázóra cseréjével megoldottnak vélték a kérdést. A szag irányát ugyan helyesen mérték fel, mert arrafelé bűzlött valami, és nem Dániában, viszont az óracsere nem hozta meg a várt eredményt. Ennél többre viszont nem voltak hajlandók, az órán túl nem terjedt a felelősségük.
A házaspár lassacskán beletörődött a helyzetbe, míg el nem jött a fűtési rendszerük felújításának ideje. Ekkor már sort kerítettek a gázóra-bekötés cseréjére az új cirkó, radiátorok és csövek mellett. A probléma csak az volt, hogy nem igazán gondos mestert fogadtak fel. Az olyan apróbb hiba, mint hogy például oda is termosztatikus szelepet tett fel, ahova a szobatermosztát került, még a „könnyen orvosolható” kategóriába tartozott. Ám az, hogy „elfelejtette” a nyomáspróbát stb., illetve a MEO-engedélyt, már nem. E nélkül pedig a készülékszerelő nem üzemelheti be a készüléket. Az asszonyka persze pánikba esett, a kivitelező sehol, teljes a káosz. A hölgy a szervizes kollégát vádolta azzal, hogy kekeckedik és akadékoskodik, aki pedig hiába próbálta megmagyarázni, hogy ha most beüzemeli a készüléket, akkor azzal felelősséget vállal egy nem ellenőrzött munkáért. A kivitelező elfelejtette tájékoztatni a megrendelőjét, hogy akkor ugyan nem kell MEO, ha csak a cirkót cserélik ki egy hasonló teljesítményű, modernebb készülékre, de ha csövezés is volt, akkor feltétlenül.
Otthagyván az összetört asszonyt, akit nem állt módunkban megvigasztalni megtudtam még egy-két dolgot a MEO-ellenőrzésről. Bizony, a „takarékosabbak” nem hiába próbálják elbliccelni, hiszen egy átlagos, szabályos átvétel 50 000-60 000 forintjába kerül a megrendelőnek, pluszidejébe és -energiájába a kivitelezőnek, akinek esetleg jobb munkát is kellene végeznie, mint ahogy szándékozott. Ebben az árban benne van a gázterv, az esetleges jatt (nem elfelejtendő!), illetve a beüzemelő díja. És mindezért mit kap a megrendelő?
Nem sokat, mindössze biztonságot.
Ugyanennél a lakásnál a papír hiányán kívül még egy dologból kiderült, hogy nem volt kint a meós. A háziak kicseréltették régi faablakaikat modern, tökéletes zárású műanyagokra, viszont gépi szellőztetést nem csináltattak. Ilyen esetben a meós – esetenként – szó nélkül kitépi a gumicsíkot az ablakból, ami bár nagyon kezdetleges megoldás, de valamit használ. A szervizes kolléga elmesélt egy esetet, amikor ilyesmi miatt egy felháborodott és az egészből semmit sem értő háztulajdonos jól nyakon vágta a meóst. Ezt az incidenst itt nem részleteznénk, de a tanulság itt is, ott is ugyanaz. A megrendelő nem, vagy csak igen ritkán épületgépész, ezért tájékoztassuk mindenről részletesen, hogy tisztában legyen a tervezés-kivitelezés folyamatával, az engedélyekkel és szabályokkal. Ezzel sok kellemetlenségtől (és pofontól) kímélhetjük meg magunkat, illetve szaktársainkat, a szakma nevét pedig tisztán tartjuk.
K. M.
2003.10
