Tervezés, kivitelezés
2003/12. lapszám | VGF&HKL online | 10 364 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sok szó esett már a terv nélküli kivitelezésről, amikor a szerelő feleslegesen vállal olyasmiért felelősséget, amiért nem kellene, s ha probléma lesz belőle, akkor azt a zsebe bánja. Szeretnék mindenkit figyelmeztetni, egyetlen esetben sem úgy kezdődött a szerelési munka, hogy ebből baj lesz, vagyis mindenki azt gondolta, vele nem történhet ilyesmi.
Most viszont egy olyan esetről lesz szó, amikor a kész tervekkel nem törődve dolgozott a kivitelező. Természetesen mindez már csak akkor derült ki, amikor a javában működő szállodában be kellett fűteni. A felsőbb szinteken nem akart beindulni a fűtés. A kivitelező első reakciója az volt, hogy rossz a terv, kicsi szivattyú lett kiválasztva. A tervező első gondolata viszont az volt, hogy nincs beszabályozva a fűtési rendszer. A szerelő készségesen elismerte ezt, de kitartott amellett, hogy a szivattyú akkor is kicsi. Pár nap múlva a fűtési rendszer beszabályozása megtörtént, de ez csak kismértékű javulást eredményezett, azaz a legfelső szinten most sem indult meg a fűtés. A tervező is kénytelen volt "beöltözni" a véleménye szerint rossz beszabályozás korrigálása miatt, s ekkor derült ki, hogy a szerelésnél a csővezetékek nem a tervek szerint készültek, vagyis a szükségeshez képest két mérettel kisebb vezetékek lettek beépítve.
Így aztán tényleg a szerelőnek lett igaza, a szivattyút kellett kicserélni, ugyanis a működő szállodában a vezetékhálózaton már nem lehetett változtatni. Mit is jelent ez a szivattyúváltás? A többletmunkán és a többletkiadáson kívül (ami csak egyszer jelentkezik) azt is, hogy az üzemeltetés költsége (ami viszont a szálloda hátralévő életében minden évben megjelenik) jelentősen megemelkedik. A nagyobb emelőmagasságú szivattyú elektromos energiafogyasztása sokkal magasabb. Egy év alatt többet kell fizetni az energianövekedésért, mint amennyi megtakarítást jelentett a kisebb méretű csővezeték.
A másik problémát az okozta, hogy oxigéndiffúzió ellen nem védett műanyagcsövet épített be a kivitelező. Ma már nincs olyan fűtési rendszer, amelyikben nincs valami rézből. Oxigén jelenléte nélkül problémamentesen működhet egy fűtési rendszer úgy is, hogy vegyesen található benne acél, alumínium, réz, műanyag. Ha viszont megjelenik az oxigén, akkor az alumínium és az acél anyagú részek elektrokémiai korróziója azonnal megindul. Ezután már csak idő kérdése a fűtési rendszer kilyukadása. A helyzeten állandó gondoskodással lehet javítani, vagyis a fűtővízbe minden évben adagolni kell inhibitort, s ez javít a helyzeten. Sajnos a néhány tízezer forintos spórolásból így lett több százezer forintos kiadás.
Cséki István
2003.10
