Ki a hibás?
2003/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 3949 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az egyébként folyamatosan álló kültéri egység különböző, általam nem értelmezhető hibajelzések ad. Nem műszaki hiba, de igaz: a klímások a megígért időpontban általában nem jönnek ki.
Tisztelt Szerkesztőség!
Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy segítsenek abban, hogy megoldódjon egy hónapok óta meglévő problémám.
Az elmúlt év augusztusában költöztem be újonnan épített házamba. Az épületgépészetet egy kft. vállalta azzal, hogy a kivitelezést is lebonyolítja. A fűtésünk X típusú kazánnal három rendszerben történik. Egyik a padlófűtés, mely a szuterént és az első szinten lévő amerikaikonyhás-étkezős nappaliban működik. A másik a radiátoros, mellékhelyiségek, előszobák részére. A harmadik a fancoil rendszer, mely az amerikaikonyhás-étkezős nappaliban és a felső szint szobáiban működik. (Ezen kívül van a melegvíz-rendszer szintén a kazánról.) A telet kisebb-nagyobb utánállítással átvészeltük. A legnagyobb problémát a padlófűtés okozta, mert vagy működött, és akkor 28 fok volt ezekben a helyiségekben, vagy nem, és akkor a radiátorok és a fancoil működött. Így gyakorlatilag nincs rá szükség. A másik fűtéssel kapcsolatos probléma a fancoil. Úgy működik, hogy ha a hőmérséklet eléri a kívánt szintet, akkor lekapcsol és a gépbe bemenő meleg vizet egy szeleppel elzárja. Majd mikor lehűl a szoba, bekapcsol. Ennek így kell működnie, mondhatják Önök, de ez nem valami jó. Ugyanis a fűtésnél állandóan működik a ventilátor, ami kissé zavaró a hálószobában alvás közben. Ezt én úgy oldottam meg, hogy lecsavartam a melegvízelzáró-szelepet a fancoilokban és a gépeket kikapcsoltam. Így ezek most radiátorként működnek a legnagyobb megelégedettségünkre. (De akkor minek vettem őket meg ilyen drágán). Egyébként nem fáztunk egyszer sem, és ez azért jó.
A mai problémám ez előbbieknél nagyobb. A fancoilok ugyanis légkondicionálóként is működnek nyáron. Legalábbis – a mai állás szerint – elvileg. Immár 2 hónapja – mióta meleg van -, sorozatban jönnek a problémák. A hőcserélő nem ad elég hideg vizet, senki nem tudja, hogy miért. Több hibalehetőség merült fel. A klímások szerint az egyik eshetőség az, hogy nem jól van méretezve a rendszer, ekkora házhoz nagyobb teljesítményű kellene. (Ezt alátámasztja a gépész egy hónapja mondott véleménye, mely szerint ő azt tanácsolja nekünk, hogy vagy a nappaliba működtessük a hűtést, vagy a hálószobákban. Ilyen elvárásunk nekünk nem volt, mi azt kértük, hogy legyen légkondicionálás a házban. Nem kértük, hogy szakaszosan működjön, vagy itt, vagy ott stb. Tehát lehet, hogy elméretezte). A második eshetőség, hogy levegős a rendszer. Ez egy érdekes játék. A vizesek és a klímások soha nem jönnek ki egyszerre, és mindig a másikat hibáztatják. Ebben az esetben levegőtleníteni a szobai gépekben is kell, de a klímát megbontani csak a klímásnak van lehetősége, viszont a benne levő vízrendszer légtelenítését csak a vizes végezheti??? Az is előfordulhat, hogy a rendszerben valahol dugulás van, és ezért nem tud a kimenő és a visszatérő víz hőfoka között az előírt 5 fok meglenni. Ennél mindig több, kb. 9-11 fokos.
Ami tény: az egyébként folyamatosan álló kültéri egység különböző, általam nem értelmezhető hibajelzések ad. Nem műszaki hiba, de igaz: a klímások a megígért időpontban általában nem jönnek ki.
A vizesek „története”
Először is csak állnak és néznek, ha egyáltalán a megígért időpontban kijönnek. Másodszor: én tudom, hogy a gépész a kivitelezést is elvállalta, és így a hiba elhárítása, a klímások és a vizesek közötti egyeztetés elvégzése az ő feladata, de ezzel a látszat szerint ő nincs tisztában. Egyébként most sem fázunk, de ez azért nyáron nem olyan jó. Nem ezért vettük meg a rendszert.Ami miatt Önökhöz fordulok az, hogy mit tehetek ilyenkor. Szeretném, ha pl. igazságügyi szakértőt ajánlanának, hogy a hibára végre fény derüljön. Kicsit már unom, hogy az igen drágán vett rendszer előnyeit nem tudom élvezni. Köszönöm, ha legalább végigolvasták a kissé hosszúra nyúlt levelemet.
Üdvözlettel: K. S.
Tisztelt Levélíró!
Abban biztos vagyok, mindannyian egyetértünk, a megrendelő jogosan várja el, hogy a rendszernek, amit valószínűleg szakemberek sugallatára rendelt, működnie kellene.
Nem a laikus megrendelő feladata a méretezés, a szerelés, hanem a megfelelő munkálatokat végző szakembereké.
A levélben felsorolt anomáliák okait a levélből nem lehet kideríteni, ezért semmilyen körülmények közt nem szeretném akár a tervezőt vagy szállítót, de még a szerelőt sem elmarasztalni. A felelős megállapításhoz a helyszínt kellene felmérni és elemezni, a terveket átnézni stb. A válaszomban csupán a hibákat kiváltható okokra szeretném a figyelmet felhívni, a teljesség igénye nélkül. A hibalista talán sokakban gondolatokat ébreszt, és segít a jövőben a hasonló jellegű tévedések kiküszöbölésére. A padlófűtés és a fan coil rendszer egymás kiegészítéseként tökéletesen kell, hogy tudjon együttműködni. A padlófűtés jellegéből adódóan energiatakarékos, és azt a zónát tartja melegen, ahol tartózkodunk, vagyis a padlóközelit, nem pedig a mennyezet alattit. Az alapfűtésnek ezért mindenképpen a padlófűtést kell választani, de amikor ez nem tudja a fűtést ellátni, akár a lomhaságából adódóan, akár azért, mert ezt nem szükséges -15 0C-ra méretezni, indul el a fan coilos fűtés, hogy a padlófűtésre rásegítsen.
A túlfűtést egy korszerű rendszerben mindenképpen meg kell akadályozni. Amennyiben a gyakorlatban ez nem így működik, annak számos oka lehet. Elképzelhető, hogy tervezési szinten a szabályzás nincs összehangolva, vagy a két rendszer nincs megfelelően szétválasztva, hogy a működésük egymástól független lehessen. A fan coil rendszer szabályzása helyi termosztátokkal történik, ezért a padlófűtéshez is ilyen szabályzást kell választani. Nem megengedett, hogy a padlófűtést egy központi szabályzó-termosztát működtesse és a fan coilokat helyi szabályzókkal lássuk el. A hiba oka a hidraulikai beszabályzás hiánya is lehet, amely a fentebbi problémával együttesen jelentkezhet. A fan coiloknál a szelep használata esetenként kiküszöbölhető, de ez a csőhálózat kialakításától is függhet. Elmondható, hogy családi házas méretekben tökéletes működés valósítható meg szelepek alkalmazása nélkül is, és ez csupán azzal jár, hogy az éppen használaton kívüli fan coilokon is átáramlik a meleg víz, amely gravitációs hőleadással járhat, de ez megfelelő méretezéssel kezelhető és a szoba túlfűtése elkerülhető. Ezáltal hasznosítható egy úgynevezett gravitációs fűtőhatás is, amely késleltetheti vagy ritkábbá teheti a fan coil-bekapcsolások számát, tehát egy csendesebb működést eredményezhet. Továbbá jelentős beruházási költség takarítható meg, fan coilonként nettó 20-30e Ft, amely egy magánberuházó számára komoly összegre rúghat a végén. Bizonyos esetekben viszont a szelepek jó szolgálatot tehetnek, az egyidejűség figyelembevételével csak azokon a fan coilokon áramoltatunk vizet, ahol szükséges és nincs hőleadás a többin, valamint kisebb szivattyú kell.
A hűtéskor jelentkező problémák a bosszantóbbak, ugyanis a megrendelő pontosan a hűtés megvalósíthatósága miatt választotta a fan coilos rendszert a jóval elterjedtebb, olcsóbb radiátoros helyett. Az, hogy a központi hűtőgép nem megfelelő nagyságú, lehet tervezői hiba, esetleg hiányos adatszolgáltatás eredményezett hibás számítást. Öröm az ürömben, hogy a családi házak esetében csak a legritkább esetben szükséges az öszszes helyiséget egy időben hűteni. Időben jól elkülönülnek az igények, nappal a konyha, dolgozó, nappali stb. helyiségeket, éjjel a hálószobákat kell hűteni.
Lehet, hogy a tervező jóhiszeműen ezt vette figyelembe, kiszámolva, hogy kisebb hűtőgép szükséges kisebb energiafogyasztással, olcsóbb üzemeltetéssel, alacsonyabb zajszinttel és kisebb beruházási költséggel, kevesebb helyigénnyel. Amennyiben a megrendelő mindezek tudatában, a megfelelő tájékoztatás után mégis az összes helyiséget szerette volna egy időben hűteni, akkor nyilván neki van igaza, mert végül is ő fizet és használja a berendezést, úgy és ahogyan ő szeretné. Utólag ezen már nem sokat lehet változtatni, a megrendelőnek meg kell barátkoznia a megosztott hűtéssel, és az ezzel járó fentebb felsorolt előnyökkel is…
A rendszer működésképtelenségét nagyon gyakran okozzák hidraulikai problémák. A nem megfelelően beszabályzott rendszer vagy nem megfelelő szivattyú esetén a folyadékhűtő általában a beprogramozott önvédelmi funkcióknak megfelelően leáll. Hiányos légtelenítés esetén a fűtés sem működött volna. Amennyiben a folyadékhűtőn nem a megfelelő vízmennyiség áramlik át, akkor nem biztosított az elpárologtató „fűtése”. A berendezés kiállhat hibára, amely lehet fagyvédelmi, áramlási hiány, alacsony hűtőközegoldali nyomás.
A leggyakoribb a fagyvédelmi és az áramlási hiba. A folyadékhűtő berendezés valószínűleg üzemszerűen dolgozik, pontosan úgy, ahogyan programozták, vagyis védi magát a rendszerhibákkal szemben. Ezt látszik alátámasztani a névleges 5 0C-os hőmérsékletcsökkenéssel szemben a 9-11 0C, mely a túl kevés áramló vízmennyiségre utal. Ezt okozhatja egy elkoszolódott szűrő, az alulméretezett szivattyú, az, hogy a kivitelező túl kis átmérőjű csöveket használt, de még a légtelenítés hiánya is. A fentiek közül a tényleges okot csak a helyszíni átvizsgálás után lehetne megállapítani. A szerelők hozzáállását nem minősíteném, a megfelelő hozzáállás és pontosság hiánya nem műszaki probléma, tehát ennek véleményezése nem rám tartozik. A megrendelő által felsorolt hibák nagy valószínűséggel kis költséggel kijavíthatók lennének, ha a megfelelő szakemberek felelősséget éreznének munkájuk iránt, és sikerülne együtt átgondolni még egyszer, hogy mit is lehetne javítani rajta az egymásra mutogatás helyett. Meggyőződésem, hogy a gyors elhárítás – akár a költségek felvállalásával is – volna a legtisztességesebb, legolcsóbb megoldás az érintett szakemberek számára, ugyanis az erkölcsi veszteség hosszú távon a legnagyobb kár, ami egy céget, egy tervezőt, egy kivitelezőt érhet. A rossz hírek gyorsabban terjednek, mint a jók, és tovább emlékezetesek maradnak. Magyarország kis ország, a szakma még kisebb, és itt mindenki tud mindenről…
Egy épületgépész
