Határainkon túl
2003/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 2628 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ahogy a költő mondja: „a nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely”. Ez mélyen igaz, Magyarországon élünk és dolgozunk, látóterünk esetleg a környező államokig, németországig terjed. Talán ezért tarthat számot érdeklődésre egy olyan konferencia néhány témája, ahová a világ minden tájáról érkeztek előadók.
Több, mint tíz évvel ezelőtt „fedeztem fel” Wels-et, amikor óriásplakátok hívták fel a figyelmemet Németországból hazautazván az energiatakarékossági vásárra. Wels -, ez a kultúrtörténeti város – Ausztriában a Passau és Linz közötti autópálya mellett található. Megszereztem a programot, szakmailag érdekesnek találtam. Elmentem a konferenciára és a kiállításra. A tények igazolták az elképzeléseimet és ettől kezdve, ha tehettem, részt vettem a rendezvényen. A konferenciák, melyek elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkoztak, nemzetközivé váltak. Ebben az évben március 6-án és 7-én rendezték meg a konferenciát „A holnap épületei: az építési- és energiatechnológiák megatrendjei” címmel. Az alábbiakban néhány érdekesebb témát emelünk ki a választékból, amelyekről egyéb fórumon tán nem hallhatnánk. Ausztria a fenntartható fejlődés érdekében, „a jövő háza” címmel eredményes programot indított négy éve, melyet részleteiben az osztrák közlekedési, innovációs és technológia miniszter ismertetett. A program stratégiája a szoláris kis energiaházakon, a passzív energiát hasznosító házak alkalmazásán és ehhez illeszkedő építőanyag felhasználásán alapszik. A programhoz kapcsolódik a megújuló energiahordozók és nyersanyagok felhasználásának további bővítése, az energiahatékonyság fokozása.
A megújuló energiahordozók közül a fapellet energetikai hasznosításának több évtizedes gyakorlatával és tapasztalatával rendelkeznek Ausztriában. A pelletről annyit érdemes tudnunk, hogy fahulladékból préselléssel – kötőanyag hozzáadás nélkül – készítik. Mérete: átmérője 5-6 mm, hoszsza 10-25 mm, fűtőértéke kb. 4,8 kWh/kg, hamutartalma <0,5%, víztartalma <10%, töltési súlya min. 650 kg/m3. A fapellet előállítását, szállítását szabványok határozzák meg, ezáltal minőségét a piac számára garantálják. A szállítást a termelőhelyektől ún. siló-tankautókban oldják meg, melyek tiszták és biztonságosak. A pelletet a tárolóból vákuumszívó-rendszer viszi a kazánházba, egy flexibilis – maximálisan 20 m hosszú – tömlőn keresztül. A pellet korszerű eltüzelésére egy tányérégő került kifejlesztésre gyújtóégővel, primer- és szekunderlevegő hozzávezetéssel.
Thaiföldről érkezett az ázsiai technológiai intézet programkoordinátora, aki a térségben lévő biomassza energetikai célú hasznosításáról tartott előadást. Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam stb. területi elhelyezkedéséből következik a cukornád, a rizs, a pálmaolaj és az erdőgazdaság hulladékainak energetikai célú felhasználásának lehetősége, melyet a szerző részleteiben is bemutatott. Thaiföldön például 1997. óta üzemel egy rizsfeldolgozó energetikai telep 2,5 MW gőzturbina-teljesítménnyel. A gőzt a rizs szárítására is felhasználják, a tüzelési hamut pedig egy acélgyárnak adják el. Fontos érv, hogy a biomassza CO2 szempontból semlegesnek tekintendő, mert a növények fejlődésük során a CO2 gázt „feldolgozzák”, majd az elégetésükkor CO2 kerül a levegőbe, ezzel a kör bezárul.
Külön fejezetet jelentett a konferencián az európai öko-villamosenergia fórum. A jövő kulcstechnológiáját a szervezők a fotovolt elterjesztésében, a biomassza-tüzelésű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésben, illetve a kis teljesítményű vízi erőművekben alkalmazásában látják. Példákat mutattak be a kis vízi erőművek nagy hatékonyságú korszerűsítésére. A francis turbina modernizálása során a főrészek kerültek korrekcióra, aminek eredményeképpen többek között a maximális teljesítmény kb. 19%-kal , a hatásfok mintegy 5%-kal javult, és a nagy teljesítménynél a kavitációs jelenség elmaradt. A pelton turbina korszerűsítése is kedvező eredményekkel zárult. A cég végül egy magyar vonatkozású projektet – a békésszentandrási kis vízierőművet mutatta be – melynek a modernizálásában részt vettek. Az USA-ból érkezett kutatási igazgató a zöld elektromos áram piacáról adott tájékoztatást. 2002. januárjában több mint 430 MW megújuló energiaforrás-kapacitás állt rendelkezésre Amerikában a zöld energia piacán. A források közül megemlítette a szél-, a szolár- és a geotermikus energia, a biomassza és a kis vízierőművek hasznosítási lehetőségeit.
„Szolár és a szélenergia fejlesztése Kínában” címmel tartott előadást egy projektigazgató. A világ népességének 20%-át adó Kína energiafelhasználási szerkezete a következő: olaj 17,5%, földgáz 1,6%, szén 75% és primer energia 5,9%, ami tartalmazza a vízi- az atomerőművek, valamint a megújuló energiák részesedését. A múlt század végére a szélfarmok száma elérte a 26-ot, a kapacitásuk 340 MW. A szolár energia hasznosítása 26 Mm2 termelőkapacitással segítette a melegvíztermelést. A szolár fotovolt beépített kapacitás 15 MW. A biogáztermelés 600 Mm3, közel 1000 db. A geotermikus energia kapacitása közel 30 MW, a fűtési teljesítmény 100 Mm2, míg a kis vízierőművek teljesítménykapacitása 24,5 GW.
Dr. Barcsik József
