Háztartási gáznyomás-szabályozók a magyar gázszolgáltatásban
2003/6. lapszám | VGF&HKL online | 28 823 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A háztartási gáznyomás-szabályozók közép- vagy nagy középnyomásról (általában max. 10 bar) kisnyomásra (28-30 mbar, illetve 100 mbar) csökkentik a gáz nyomását, maximális teljesítményük 20 m³/h. Cikkünkben egy kis szakmatörténet mellett szerelési érdekességekről olvashatnak.
Hazánkban az első jelentős mennyiségű háztartási gáznyomás-szabályozóval ellátott terület a KÖGÁZ Zala megyei térségében alakult ki. Az 1970-es évek végéig itt háztartási nyomásszabályozó funkcióra előbb a Tompos-féle, később a GKVÁ típusú szabályozókat alkalmazták. Ezek a szabályozók egyszerű karáttételes, minden biztonsági funkciót nélkülöző szabályozók voltak. Az ország egyéb területein a háztartási nyomásszabályozók alkalmazása nem volt jellemző.
1970-ben „Földgáz-felhasználási Központi Fejlesztési Program” címen kormányhatározatot hoztak. A program az évtized vége felé érezhetően lendületet adott az addig még földgáz-szolgáltatásba be nem kapcsolt települések gázosításának. Ez a gázosítási hullám a ‘80-as évek közepétől a ‘90-es évek végéig soha nem látott mennyiségű háztartási gáznyomás- szabályozók üzembe állítását eredményezte. A KÖGÁZ Gépészeti Berendezések Gyára az 1978-79. évben elindította a saját fejlesztésű KÖGÁZ 10 típuscsalád gyártását. Ez a szabályozó már tartalmazott gázszűrőt, beépített biztonsági gyorszárat és hibagáz lefúvató szelepet, fokozva ezzel a fogyasztói oldal biztonságát. A gyártás az 1984. évben már nem tudta követni az egyre növekvő igényeket. Ekkor a hiány enyhítésére, főként a TIGÁZ Rt. és a DÉGÁZ Rt. területére olasz Tartarini B3 és francia Mesura B10 típusú szabályozókat importáltak jelentős mennyiségben.
Az 1985. évben megjelent a KÖGÁZ 10 utódtípusa, a lényegesen nagyobb számban gyártható KHS-1 típuscsalád, majd ezt követte az 1988. évben a mai napig is gyártott KHS-2 típuscsalád. A KHS-1 és KHS-2 típusok között az apróbb szerkezeti és anyagminőségi változtatásokon túl a biztonsági gyorszár felső értékének és a lefúvató szelep beállítási értékének sorrendi változtatása a leglényegesebb. A KHS-1, illetve az elődtípus és az eddig alkalmazott egyéb típusok esetében a gyorszár felső zárási értéke fölé volt állítva a lefúvató szelep nyitási értéke. A KHS-2 típusoknál ez a működési sorrend nagyon ésszerűen felcserélésre került, megakadályozva ezzel az indokolatlan gyorszár-beavatkozásokat, melyek a fogyasztásmentes állapotban hőmérséklet-változásból adódó kimenő oldali nyomásemelkedések miatt következtek be. A KÖGÁZ GBG által gyártott háztartási nyomásszabályozók indulástól előállított darabszáma az 1995. évre már elérte az 1 milliót.
A ‘90-es években jelentős számban kerültek alkalmazásra a korábban CRC Bicske, majd a későbbiekben Ganz-Schlumberger Gödöllő gyártású RB 1212 típusú egyfokozatú szabályozók, főként a FŐGÁZ Rt. és a TIGÁZ Rt. szolgáltatási területein. Ennek a szabályozótípusnak a gyártását a ‘90-es évek végén megszüntették. Szintén a ‘90-es években jelentek meg a hazai piacon nagyobb darabszámban a Fiorentini kétfokozatú házi nyomásszabályozók. A két fokozatban történő nyomásszabályozás stabilabb kilépő nyomást biztosít a fogyasztókészülék számára a teljes teljesítménytartományban. Ezek a szabályozók az összes biztonsági funkción túl teljesítménykorlátozó egységet is tartalmaznak, meggátolva ezzel a lekötött teljesítménynél nagyobb mennyiség vételezését, védve ezzel a gázmérőt is.
Telepítés és a vele járó problémák
A háztartási szabályozók elhelyezése igen változatos, illetve ezzel együtt változatos képet mutat a szekunder oldali csővezeték kialakítása is. Leggyakrabban az előkerti, illetve az épület külső falára szerelt megoldásokat alkalmazzák a szabályozó elhelyezésére. Az utóbbi években földbe süllyesztett lemezszekrényes, földbe süllyesztett öntöttvas aknás, illetve épületfalba vagy kerítésbe süllyesztett lemezházas, esztétikus megoldások terjedtek el. Bármely elhelyezési módnál gondoskodni kell a szabályozó megfelelő mechanikai védelméről, feszültségmentes szereléséről, időjárás elleni védelméről. Sajnos a gyakorlatban a házi nyomásszabályozók telepítésekor és a későbbi üzemeltetésükkor sem kapják meg még a minimális gondoskodást sem. A gyári kialakítású védődobozok lehetővé teszik a nyomásszabályozó és a gázmérő feszültségmentes, megfelelő védelmű és kezelhetőségű elhelyezését.
Sok helyen még az egyedileg barkácsolt, esetenként otromba lemezszekrények sem védik a nyomásszabályozót a káros időjárási hatásoktól. A szabályozók belső terébe jutó csapadékvíz, hóolvadék a belső alkatrészek korrózióját okozza, lefagyását eredményezheti. A külső korrózió az esetleges javításkor okoz problémákat. A napsugárzás hatására a külső műanyag alkatrészek elöregednek, széttörnek, kezelhetetlenné válik a szabályozó (pl. KHS gyorszár indítógomb). Szép számban látni kezelhetetlenül elhelyezett szabályozókat is (pl. a gyorszár kezelőgomb a fal felé van fordítva, a szerelési magasság túl nagy stb.). A műszaki átvételkor keményen meg kellene követelni a fentiekben leírt védelmeket, és már a tervjóváhagyásnál ügyelni kellene a kezelhetetlen elhelyezésekre. A korai házi gáznyomás-szabályozók beépítési hosszukban, csatlakozási méreteikben és átömlési irányukban is igen eltérő képet mutatnak. Az utóbbi években kezdett egységessé válni ez a rendszer a csereszabatosság érdekében, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a szolgáltatónak nem kell külön nyilvántartást vezetni, hogy hol milyen típus van felszerelve.
Üzemeltetési problémák
tosítójú nyomásszabályozók újraindítására ki kell oktatni a fogyasztót vagy kezelőt. Az újraindításkor a gyorszár-kezelőelem lassú mozdításával fel kell tölteni a szekunder oldali csővezetéket a fogyasztókészülékek zárt állapotú elzárószerelvényéig. Normál esetben a feltöltés befejezésével a gyorszár nyitott helyzetben reteszelődik. Gyors gyorszár-kezelőelem mozdításkor a szekunder oldalt a gyorszár felső zárási értéke fölé tölthetjük, és a gyorszár nem reteszelődik. Ekkor a szekunder oldalon fogyasztást kell produkálnunk, hogy a fölös gáznyomás eltávozzon. Problémát okoz a rossz sorrendű beállítás is, mint azt a KHS-1 és KHS-2 típusok ismertetésénél már említettem. A szabályozókba beépített szűrőbetétek eltömődése a szabályozó teljesítménycsökkenését, gázhiányra történő lezárását eredményezi. A tiszta szűrőbetét megléte igen fontos, mert a szűrőbetét nélküli üzem a szabályozó, a gázmérő, illetve a fogyasztó készülék meghibásodását okozza. A meghibásodott házi gáznyomás- szabályozók helyszínen általában nem javíthatók. Javítás utáni beállításuk szakszervizben végezhető.
A legtöbb esetben a kivitelezés két ütemben történik. Az elosztó-vezeték a leágazó vezeték a fogyasztói főelzáróig kiépül, majd egy újabb ütemben megépül a fogyasztói rendszer. A két ütem közötti idő alatt a talajtömörödés és talajmozgások okozta elfeszülés károsan terheli a szabályozót, annak tönkremenetelét okozhatja. Az ilyen egyedi kivitelezéseknél törekedni kell a merevített, tehermentesített kialakításokra.
Füst Péter
