Intelligens épület
2003/5. lapszám | VGF&HKL online | 2876 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Napjainkban egyre többet hallunk intelligens épületvezérlésről, de sokan nem tudják, mit is takar ez a fogalom. Az épületautomatizálás előrehaladásával olyan ötleteinket valósíthatjuk meg, amelyek idáig csak a képzeletünkben, fantáziánkban jöttek elő. Az épületet úgy alakíthatjuk ki, irányíthatjuk, ahogy a komfortérzetünk megkívánja.
Ennek a kényelmi funkciónak a megvalósítására szolgál az épületautomatizáló buszrendszer, ami az eddigiektől eltérően már PC nélkül is működtethető és installálható. Ezalatt azt értjük, hogy sem a rendszer installálásához, sem pedig a működéséhez nem használnak számítógépet. Ez természetesen hordoz magában előnyöket és hátrányokat is. Az „intelligens épület” fogalom alatt értjük a világítások, fényeffektusok, fogyasztók, redőnyök, védőtetők, medencék, szaunák, fűtés, klíma stb. vezérlését. A különböző dolgok vezérlése speciális buszos kapcsolókkal történik, amik megjelenésükben hozzák a kor megfelelő design-ját.
Előnyök, hátrányok
Mint az már a PC-s rendszereknél kiderült, a programozásuk elég bonyolult, azaz egy felhasználói tanfolyamot kell annak elsajátítani, aki a rendszer működésébe be akar avatkozni, vagy egy erre alkalmas programozót kell kihívni. A számítógép nélkül működő rendszereknél a felhasználó a mellékelt minimális utasítások segítségével bármikor módosíthatja a világítások, fényeffektusok, redőnyök, védőtetők, kapcsolók, távirányítók és elektromos fogyasztók sorának üzemeltetését. Az egész kezelése nem igényel nagyfokú műszaki végzettséget vagy software-elsajátítást. A modulokba beépített miniatűr cél-PC segítségével a programozása olyan nehézségű, mint egy kalkulátoré.
Hátrányként említhető, hogy ezeknek a rendszereknek a mérete általában korlátozott, ami nagyságrendileg 1100-1200 m²-t jelent. Tehát nem nagy bevásárlóközpontok, csarnokok automatizálását próbálják megoldani, hanem inkább a magánszférában jelentenek konkurenciát a nagyobb rendszereknek. Mivel a „kis” rendszerek nem helyiségenkénti interfészekkel működnek, hanem egy tetszőleges helyen (általában az erősáramú elosztószekrény mellett) kell őket összekapcsolni, ezért minimális vezetéktöbbletet igényel. (De több elosztóláda elhelyezésekor és azok buszos összecsatolásakor lehetőség arra, hogy visszakereshetők legyenek a beavatkozások, módosítások, esetleges meghibásodások. Nem határozhatjuk meg, hogy a redőnyök és a világítások együttes vezérlésével állandó LUX fényerősséget biztosítsanak az adott helyiségben. Nincs lehetőség a számítógépes kezelőfelületen való beavatkozásokra, akárcsak az interneten keresztüli állapot-lekérdezésekre.
Az előnyök és hátrányok közül is rengeteg dolgot lehetne még említeni, de a lényeg megfogalmazódott. A végfelhasználók igényeinek megvalósítására megfelelő lefedettséget nyújtanak a családi házak, irodaházak méreteire kifejlesztett buszos rendszerek, akár tudásszintjüket, akár az anyagi oldalt nézzük. A két rendszert (számítógép – nem számítógép) nem igazán lehet összevetni egymással, mert a számítógép rohamos fejlődése miatt, olyan eszközöket kreálnak hozzá, amik még az ember képzeletében sem igen jelentek meg. Itt jön a kérdés, hogy mekkorák az igények és az anyagi lehetőségek. Természetesen nagyon nehéz meghatározni a majdan kialakuló igényeket, de valószínűleg sokan voksolnak majd a kisebb rendszerek mellett. Mindazonáltal a „kis” rendszereknél is lehetőség van PC-s csatlakozásra, az előbb említett hátrányok leküzdésére, hogy a magasabb igényeket is ki lehessen elégíteni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a rendszerek programozása, működése a korábbi egyszerűségét elveszítené a felhasználó felé. A nagyobb rendszerek tekintetében azonban nem szabad megfeledkeznünk a multik anyagi hátteréről és ennek következtében a gyorsabb, ám költséges fejlesztésekről, ami a rendszer újabb és újabb elemein is érzékelhető.
Mivel a rendszer modulárisan bővíthető, így nincs szükség nagy kezdőberuházásra, mert a későbbiekben illeszthető hozzá a további opciós egység. Azonban nagyon fontos az előretervezés, az erős- és gyengeáramú kábelezés kialakítása az igények felmérésének megfelelően.
A rendszer, mint napjainkban minden más, folyamatos fejlesztés alatt áll, hogy mindig ki tudják szolgálni a felmerülő igényeket. A legújabb fejlesztések közé tartozik a már nem csak rádiófrekvenciás, hanem infrás távvezérlés. Amennyiben a későbbiekben oda szeretnénk kapcsolót elhelyezni, ahova előtte nem terveztük be, és vésési munkálatokat igényelne, akkor a falra, üvegre, bárhova felragasztható távkapcsoló a megoldás. De nem csak kapcsolók, hanem távirányító segítségével is történhet a kívánt fogyasztók szabályzása. Így egyetlen távirányítóval tudjuk a ház működését szabályozni. A távirányító érintőképernyőjének segítségével 10 különböző helyiségben tudjuk vezérelni a következőket: világítás, fényerősségek, redőnyök, TV, videó, DVD, hifi stb. De ez természetesen nem vezet a kapcsolók elhanyagolásához, csak esetleg azok csökkentéséhez és a magasabb komfort kialakításához.
Napjainkban a lakás biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kap. A legtöbb rendszerbe beköthető a már meglévő riasztóberendezés, valamint a hálózathoz több szenzor csatlakoztatható az üvegtörés, a füst vagy egyéb rendellenesség érzékelésére. Ez azt jelenti, hogy egy jobban felszerelt lakás esetében nincs szükség riasztórendszerre, mert a megfelelő beprogramozás segítségével szinte annyit nyújthat, mint egy hagyományos riasztórendszer. Négy különböző riasztás esetén (pl. behatolás, füst, tűz, üvegtörés) négy különböző üzenetet közöl 3 különböző telefonszámon, s végrehajtja a riasztásra megfelelő programot (tűz esetén pl. lehúzza a redőnyöket és áramtalanítja az épületet).
Érdekesség az úgynevezett pánik gomb: ha például éjszaka zajt vagy egyéb szokatlan jelenséget észlelünk, egyetlen kapcsoló megnyomásával felkapcsolhatjuk az összes lámpát, felhúzhatjuk a redőnyöket az esetleges betörő elriasztására. Ha pedig elhagyjuk a lakást, nyaralni megyünk, a véletlenszerű jelenlétszimulációs program a külső szemlélőben azt az érzetet kelti, hogy a lakásban tartózkodik valaki. Kiemelten fontos a rendszerrel elért energiatakarékosság. Ennek alapja, hogy a buszrendszer időfüggően kezeli a világítást, illetve az ablak kinyitásakor csökkenti a fűtés erősségét. Így tehát energiát, s egyben pénzt takaríthatunk meg. Akár telefonon keresztül is bekapcsolhatjuk a fűtést, légkondicionálót, szaunát, szökőkutat, fényeket, hogy érkezésünkkor már minden működjön, amire szükségünk van. Ehhez nem kell más, mint egy telefonos interfész (1 vagy 4 csatornás), ami nem csak beavatkozást enged az épületünkbe, de lekérdezhetjük annak állapotát is.
Összefoglalva, a PC nélküli rendszerek hazai bevezetése mindenki számára elérhető lehetőséget teremt arra, hogy kényelmesebbé, egyszerűbbé és biztonságosabbá váljon lakása, irodája, nyaralója kezelése.
Temesvári Tamás
