Mi a múltja, jelene és jövője a szakmai lobbizásnak?
2003/5. lapszám | VGF&HKL online | 2992 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szakmai lobbizás az én olvasatomban az épületgépészet általános fejlődését segíti elő, függetlenül attól, hogy adott időben egyes csoportok érdekeit sérti (vagy nem sérti), de összességében a magyar állampolgár érdeke lehet a vezérlő elv. Az itt megjelenő irányvonalakat belső kompromisszumnak kell megelőznie, és hiteles szervezetnek kell továbbítania a hatalom felé. Remélve, hogy a „Víz, gáz, fűtéstechnika” a továbbiakban is helyt ad ez irányú véleményünk kifejtésére, most csak egyetlen témát ismertetek.
A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ), ami az épületgépész társadalom legitim képviselőjének tekinti magát, összegyűjtötte a szakma igényeit „a nyílt égésterű gázkészülékek helyiségeinek légellátása, a lakóhelyiségek szellőztetése” témakörben (ld. szakmai publikációk, konferencia- és rendezvény-előadások stb.), és javaslattal fordult a Belügyminisztériumhoz. A MÉgKSZ-nek mindenesetre van a témakörben olyan „ad hoc” bizottsága, amely javaslatot fogalmazott meg. Most ebből idézem a szakmai elemeket:
"...A 2003. évi, pályázatok útján elnyerhető, részleges állami támogatással megvalósuló lakóépületek hőszigetelését javító felújítási munkálatokkal kapcsolatban a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Elnöksége állásfoglalása szellemében az alábbiakban szakmai javaslattal szeretnénk élni. A felújítások alapvető célja - az energiatakarékosság jegyében - az épületek, lakások hőszigetelési mutatóinak jobbítása, melynek megvalósításában, a falszerkezetek hőszigetelési képességének javítása mellett döntő szerepet játszik a külső nyílászárók cseréje, illetve esetenként a fűtési rendszer korszerűsítése.
Tekintettel arra, hogy a nyílászárók cseréjével a lakások légtechnikai viszonyai alapvetően megváltoznak, a cserével párhuzamosan egyrészt meg kell teremteni a lakásban üzemeltetett nyílt égésterű gázkészülékek biztonságos működésének előírás szerinti feltételeit, másrészt célszerű gondoskodni a lakások helyiségeinek - szintén fűtési energiát megtakarító - szabályozott, átfogó szellőztetéséről. Mivel a nyílászárók cseréjét, illetve az annak következtében megváltozott légtechnikai viszonyokat a gázszolgáltatók nem ellenőrzik, a hozzá nem értésből fakadó veszélyhelyzet kialakulását feltétlenül meg kell előzni.
Fentiek alapján, a mérgezéses balesetek elkerülése érdekében, a műszaki és életvédelmi szempontokat szem előtt tartva célszerű lenne már a pályázati feltételek között kötelezően előírni, hogy a gázkészülékek helyiségeiben a nyílászárók cseréje csak a gázszolgáltatók által elfogadott szellőzőelem beépítésével legyen elvégezhető. A javaslat felelős és komoly mérlegelését - melyet a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség mellett erőteljesen támogat az Építéstudományi Egyesület, a MÉASZ Ajtó - Ablak Tagozata, valamint a MATA - a napjainkban sajnos elég sűrűn előforduló, több esetben halállal végződő, mérgezéses balesetek messzemenően indokolják. Az új, egyre tökéletesebben hő-, hang- és légszigetelt (légtömör) nyílászárók légáteresztő képességét gyakorlatilag megszüntették, így a lakóhelyiségekben megszűntek a „természetes” légcserét biztosító és a páralecsapódásokat megelőző légmozgások is, melyeket korábban a ma már korszerűtlen ablaktípusok a szerkezeti hiányosságokból adódóan résekkel, hézagokkal biztosítottak. Abban az esetben, ha a nyílászárók cseréjével párhuzamosan nincs megoldva a lakások szabályozott szellőztetése, várható, hogy a belső légforgalom hiányában, a normális életvitellel járó párafeldúsulás következtében az őszi, téli, tavaszi időszakban páralecsapódások jelentkeznek, melyek amellett, hogy esztétikai hibákat okoznak, károsítják az épületek szerkezeti elemeit is..."
A gázszolgáltatók a nyílt égésterű gázkészülékek megfelelő légellátása érdekében, a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) előírásai szerint meg szabják, hogy az adott helyiségben fokozott légzárású nyílászárók nem építhetők be. A szabályzat alapvető megállapítása a VII. fejezet F pont 75. § 1. bekezdése, amely nem szó szerint idézettel a következő:
A gázfogyasztó berendezések biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell:
- Kéménybe kötött gázfogyasztó berendezések esetén a tökéletes égéshez szükséges levegő (égési levegő) pótlásáról, valamint a huzatmegszakítón keresztül a helyiségből kiáramló levegő pótlásáról.
- Kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén a helyiség légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyező anyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.
Az „esettanulmány” azt bizonyítja, hogy a szakmai szervezeteknek igenis élniük kell észrevételezési lehetőségeikkel, akár részt vehetnek a döntési folyamatban (megkérdezik őket), akár nem. A kormányzat most elfogadta a gondolatokat. A javaslatban említett témakörben még számos műszaki tennivaló van, amit az épületgépészeti szakmának kell megvalósítania. Csak példaképpen említem az ehhez nem értő, de a megvalósulással együtt élő magyar állampolgár felvilágosítását.
Mi a levélváltás tanulsága?
- A BM fogadta, értékelte és megválaszolta a szakmai Szövetség által felvetett kérdéseket, ez lényeges.
- Nem kívánok senkit sem megbántani, de tény, hogy a BM épületgépész munkatárssal nem rendelkezik. Persze, ha lenne, sem biztos, hogy ezen területen járatos, de feltételezem: kérdezne.
- Van erre megoldás? Az első pillanatban furcsának tűnik, hogy a hatalom bízza meg a kérdésfeltevőt saját levele megválaszolásával, azzal, hogy a levélváltásban megszülessen a szükséges műszaki-jogi szabályozás.
- A nyílászáró gyártás/forgalmazás műszaki-jogi szabályozását ismerjük. A MÉgKSZ a jelentősebb gyártóknak körlevelet írt ebben a kérdésben. De ha ők eleget tesznek az előírásoknak, és ráadásul előnyként hirdetik azt, aminek következményeit mi panaszoljuk? Erre nem lehet mit mondani. A téma rendszerelvű kezelése lenne a hatalom feladata. Az előnyökkel mi is egyetértünk, de hátrányokhoz kiegészítő elemek kötelező alkalmazását kérjük.
- A gázszolgáltatók teszik, amit tehetnek. Szerintem ideje lenne a korszerűtlen „légtér”-fogalmat „égésilevegő-utánpótlás – szellőzés” fogalomkörre lecserélni. De mit tehet a gázszolgáltató, ha a területén eladott gázkészülékek jelentős hányadát be sem jelentik, a beépítés „fekete” beruházásban valósul meg?
- Az utóbbi időben számos magyar állampolgár halt meg szén-monoxid-mérgezésben. Mindenki magyarázkodik, hivatkozva a műszaki-jogi szabályozásokra. Talán arra is jó lenne áldozni, hogy az állampolgárt felvilágosítsuk arról, miképpen előzheti meg a „boldog vadászmezőkre” való távozását.
- Amennyiben a még nem ismert pályázati kiírásokba a BM jóvoltából bekerül az általunk javasolt feltétel, úgy eredményesek voltunk.
Tisztelt Olvasó! Ez az Ön feladata is, mint megvalósító szakembernek. Kérem, fogadja a jövőben is hasonló tájékoztatásunkat, ahol esetleges kudarcokról is beszámolunk. Végül köszönet a MÉgKSZ azon kiemelkedő szakembereinek, akik team munkában ezen írásos anyagot megalkották.
Dr. Meszléry Celesztin
okl. épületgépész mérnök
