Épületgépészeti rögzítéstechnika és zajcsillapítás
2004/7-8. lapszám | Bihary Tamás | 3676 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Épületgépészeti rögzítéstechnika? Ez egy nagyon egyszerű dolog. Hiszen mindenki rögzített már fűtéscsövet bilinccsel egy családi ház téglafalán végigvezetve. Vagy itt valami másról lenne szó?
A gyártók és a kínálat irányából nézve bizony sok mondani- és mutatnivalót találunk. Mindennaposak a megépíteni tervezett rendszer szilárdsága körüli kérdések, de gyakran tudunk olyan újszerű megoldásokat javasolni, amelyek a hagyományosnál gyorsabban elkészíthető, szebb, és még árban is kedvezőbb eredményt adnak. Mint ahogy minden egyes vezetékrendszer egyedi tervezést és kivitelezést igényel, a rögzítéséhez szükséges tartószerkezettel sincs ez másképp. A következőkben néhány, többször föltett kérdésre próbálunk választ adni.
Cső a falon
Az a kérdés, hogy „milyen messze vezethetem a csövet a faltól?”, vagy „milyem vastag rúd tartja meg a csövet?” elhangzik sokszor. Az elméletileg pontos válasz meglepően bonyolult lenne, de a gyakorlatban jól használható és bevált a következő megközelítés. Először meghatározzuk, hogy mekkora terhelés jut az egyes rögzítési pontokra. Az 1. táblázatból vehetjük a cső súlyából származó erőt. A táblázat megadja a vízzel telt, szigetelt cső méterenkénti tömegét, valamint az ajánlott legnagyobb rögzítési távolságot. Vagyis ennél sűrűbben tehetjük a bilincseket, azonban ritkábban nem ajánlott. Az általunk ténylegesen választott rögzítési távolsággal kiszámoljuk a keletkező súlyerőt. (Ne feledjük, 100 kg tömeg jó közelítéssel 1000 N súlyerőt jelent.) A valóságban persze a rögzítést még számos más erő is terheli, mint a hőtágulásból, a szerelési feszültségekből származó erők, vagy a szerkezetnek támasztott létra, a csőbe kapaszkodó kolléga stb. Józan megfontolás alapján ezeket is figyelembe kell venni.
Második lépésben nézzük meg az erő, a menetes rúd (vagy cső) hossza és átmérője közti összefüggést. „Érzésre” is azt mondjuk, hogy nagyobb erőhöz, hosszabb rúdhoz nagyobb vastagság tartozik. Ezt láthatjuk a 2. ábrán. Ha például 125 mm távolságra szeretnénk a cső közepét a faltól elhelyezni, akkor az M12 menetes rúd 120 N erő viselésére alkalmas. Az erő hajlításra veszi igénybe a rudat. Az ábra annak figyelembevételével készült, hogy a legnagyobb lehajlás a hossz egy százötvened részénél, illetve a hajlítófeszültség az acélban 160 N/mm2 -nél nem lehet nagyobb.
Világos, hogy a feltett kérdésre nem tudtunk egyszerű választ adni, a végső eredmény általában csak többszöri próbálgatás után születik meg. Némi gyakorlattal ez mindössze másodperceket vesz igénybe. Végül, ha az eredménnyel elégedettek vagyunk, ellenőrizzük, hogy a választott csőbilincs bírja-e a fellépő terhelést. Ez nem nehéz, hiszen komolyabb gyártók a terhelési adatokat a katalógusukban közlik, ezekért jótállnak. Ismeretlen paraméterekkel rendelkező termékeket csak saját felelősségre használhatunk!
Ha úgy tűnik, hogy a menetes rúd vagy cső gyenge, akkor komolyabb tartószerkezetre van szükség. Ezekről lesz szó legközelebb.
