Még mindig alagút

2004/7-8. lapszám | VGF&HKL online |  4402 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Előző lapszámunkban egy sok vitát kiváltó esetet hoztunk le „Az alagút vége” címmel. Nos, az alagútnak talán még mindig nincs vége, de jelen cikket talán egyfajta lezárásnak tekinthetjük. Aki nem olvasta volna az előzményeket, annak röviden csak annyit: egy igényes megrendelő minőségi radiátorokat építtetett be új rendszerébe, a rendszer pedig rövid időn belül abnormális mennyiségű szennyeződést termelt, ami jelentős pluszköltséggel járt. Mindezért a megrendelő a radiátorgyártót okolta, ebből jött a levélváltás, aminek – talán – utolsó darabját olvashatjuk a radiátorgyártó képviselőjének tollából.

Tisztelt K. A. úr!

Most jött el annak ideje, hogy viszonylag nyugodt körülmények között tudom megfogalmazni válaszomat. Végigmegyek sorain, és zárójeles – pl. (3) – hivatkozásokat fogok alkalmazni.

1. „…a vadonatúj rendszerben keletkezett szennyeződés mennyisége(!) és minősége miatt nehezen elképzelhető más »forrás« a radiátoron kívül…”
   Az MSZ 04 804/1-81 sz. szabvány, MI 04 142/4 sz. műszaki irányelv, valamint az MSZ 04 142/2-83 sz. szabvány szerint üzemeltetett rendszerekben szennyeződés gyakorlatilag nem keletkezhet, és nem is keletkezik. A rendszerben lévő szennyeződések viszont az áramlások következtében átrendeződnek, és a kis áramlási sebességű helyeken (pl. radiátor) ülepszenek ki, ha egyáltalán eljutnak odáig, mert a fűtési rendszerekben igen szűk keresztmetszetű áramlási szakaszok (szabályozó szelepek sokasága, és ilyen hely pl. a falikazánok hőcserélője is) vannak. A fentiekből következik, hogy a levelében jelzett szennyeződés már a fűtési rendszer üzembe helyezésekor is a rendszerben volt.
2. „…a rendszer zárt, légtelenítés utáni »utánengedés« két-három alkalommal történt a fűtési szezon alatt, ugyanolyan minőségű, vízkőmentesített és többszörösen szűrt vízből, mint az eredeti feltöltés…”
   Nem tudom, hogy mit jelent az, hogy „vízkőmentesített”. Jó lenne tudni, milyen eljárással (desztillált, ioncserélt, állandó mágnessel vagy elektromágnessel) kezelt vízről van szó.
3. „…Talán az egyedüli magyarázat az lehet, hogy üzemelés közben olyan környezeti feltételek keletkeznek, amivel esetleg Önök nem számolnak (a kazán, illetve a csőrendszer, ill. annak gyártója jöhet még számításba, de ez nem tűnik valósnak). Ezt a feltételezést az Ön válaszlevelében írtak is sugallják: »a fűtési rendszerek üzembe helyezési, átmosási és üzemeltetési feltételrendszerének teljes körű és átfogó kidolgozását ne várja senki a fűtési rendszerek egy elemét gyártó cégtől…"
   A hivatkozott mondatom feltehetően csak Önnek sugallja ezt a feltételezést. Amennyiben „olyan környezeti feltételek keletkeznek”, úgy a rendszer nem felel meg az (1) pontban leírtaknak. A vonatkozó előírások (MSZ-04.142. sz., korábban (MSZ 14120 sz.) szabvány, MSZ-04-804. sz. szabvány, MI-04.142/4. sz. irányelv), amelyek a fűtési rendszerekkel kapcsolatos betartandó paramétereket rögzítik. Az MSZ EN 442 gyártási előírások többek között arra kötelezik a gyártót, hogy az előírások szerint üzemeltetett fűtési rendszerben az acéllemez radiátorok élettartama és megbízható üzemvitele biztosított legyen. Amennyiben „olyan környezeti feltételek keletkeznek”, akkor a rendszerrel van valami probléma, nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, és bizony annak lehetnek súlyos következményei is. Azonban ez már nem gyártói probléma, hanem tervezési, kivitelezési vagy üzemeltetési hiányosságból eredő, és valamilyen módon orvosolandó probléma.
4. „…Ezen én – megmondom őszintén – csodálkozok, hiszen ezek szerint a rendszer egy elemét gyártónak nincsenek rendszerüzemeltetési tapasztalatai? Nem tesztelik termékeiket működés közben, a magyarországi viszonyokat vízminőség, átlagos rendszerfelépítés, tartós használat stb. figyelembevételével?…”
   A fentiekben leírtak alapján talán egyre kevésbé kell őszintén csodálkozni ezen. Egyébiránt a gyártónak gyártói, a tervezőnek tervezői, a kivitelezőnek kivitelezési, ill. az üzemeltetőnek üzemeltetési tapasztalatai vannak. Ezeket a tapasztalatokat kellene valamely szervezetnek (például Magyar Épületgépészeti Szövetség, Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség és a Magyar Mérnök Kamara Épületgépészeti Szekció vagy más szakmai szervezet) összegyűjteni, az érintettekkel egyeztetni, és javaslatot, vagy akár kötelező érvényű, anyagi, vagy akár még jogi következményekkel is járó eljárási metodikát összeállítani.
5. „…Tehát a lényeg szerintem nem csak az, hogy a radiátor a gyártáskor milyen tisztasági fokú (ezt elismerem, ez nagyon fontos), de meg érne egy vizsgálatot az, hogy a felhasznált anyagok hogyan viselkednek tartós terhelés, azaz melegvíz hatására átlagos, pl. székesfehérvári minőségi víz-paraméterek figyelembevételével…”
   A radiátorok „tisztasági foka” meg kell feleljen, és meg is felel (ezt folyamatosan ellenőrizzük) az MSZ EN 442 előírásainak. Azzal is egyetértek, hogy, „megérne egy vizsgálatot az, hogy a felhasznált anyagok hogyan viselkednek tartós terhelés, azaz meleg víz hatására átlagos, pl. székesfehérvári minőségi víz-paraméterek figyelembevételével”. Ebben az esetben is az a kérdés: Ki végezze, vagy végeztesse el ezt a vizsgálatot? A gyártó? Ha igen, akkor melyik? Az, aki az acéllemez radiátort gyártja mondjuk Törökországban vagy Lengyelországban, esetleg Szlovákiában? Mert ilyen radiátorokat is forgalmaznak hazánkban. Vagy talán az öntöttvas radiátor gyártója? Vagy az alumíniumradiátor gyártója? Ezekből is van Magyarországon több tucat. Vagy a kazán gyártója? Ezekből is több tucat van, melyek importból származnak. Van közöttük öntöttvas, acéllemez, álló, ill. falikazán. Vagy a cső gyártója? Ebből is van vagy 30-40 típus. Nem sorolom tovább, de a fűtési rendszerekben vannak még más elemek is, pl. szelepek, szabályozók, szivattyúk, tágulási tartály, biztonsági szerelvények, stb. Összességében több száz gyártó lehetne illetékes, melyeknek mintegy 80-85%-a nem magyarországi gyártó. Ezeket mind mozgósítaná, hogy végezzenek vagy végeztessenek ilyen vizsgálatokat? Azután végeztessenek vizsgálatot Budapesten is a különböző kerületekben aszerint, honnan ered a hálózati ivóvíz? A Dunából vagy parti szűrésű kutakból, vagy valamelyik karsztvíz-rendszerből? És ezt követően jönnének a különböző megyék, azok városai, falvai, meg a tanyavilág. Szíve szerint minden gyártóval (több százan képviseltetik magukat termékeikkel Magyarországon) végeztetne ilyen vizsgálat-sorozatot. Több száz gyártó több száz helyen végeztessen több tízezer vizsgálatot. Az eredmény minden bizonnyal maga a „káosz”, hiszen mindenki a saját érdekeit szeretné előtérben tartani.
6. „…Azt, hogy visszautasították hogy »nem foglalkoznak-foglalkoztak a problémával„, abban részben igazat adok Önöknek. Viszont azt hiszem ebben az esetben a »foglalkozás« nem tűnik elégséges dolognak, hiszen ez sajnos nem oldja meg az eredeti problémát, valamint a hasonló rendszert szerel(tet)ő partnerek is számíthatnak hasonló kellemetlenségekre. Ez azért is furcsa, mert az általam kiviteleztetett rendszer teljesen átlagosnak nevezhető a mai körülmények szerint…”
   Teljes mértékben egyetértek Önnel, de sem cégünk gyártóként, sem más gyártó, az előző pont miatt egyedül, segítőtárs nélkül, semmire sem juthat, és ez ideig igyekezetünk ellenére nem is jutottunk elfogadható eredményre. Eredménytelen a küzdelme hasonló okok miatt a kereskedőnek, a szerelőnek, a tervezőnek, de még a megrendelőnek is, ha egyedül van.
7. „…A szerelést végző szakemberek elmondása alapján nem én voltam az egyedüli eset, ezt Önök is tapasztalhatták a találkozó során, ezért a »vevők teljes körű megelégedése« kicsit túlzásnak tűnik. Inkább az a valós helyzet, hogy senki sem vette a fáradságot, hogy igazi bizonyítási eljárást és részletes vizsgálatot kérjen, illetve kezdeményezzen…”
   Helyesbítek: A vevők szinte teljes körű megelégedésére.
8. „…Az Önök részéről az alapvető tévedést én ott érzem, hogy ha elismerem hogy a radiátorok tiszták, akkor a szennyeződés a használat során keletkezett, az Önök által »tisztán« szállított radiátorok ill. a rendszer mosása (egy teljesen új kialakítás esetén) , csak felesleges plussz költséget jelentett volna…”
   Ne érezze magát a „22-es csapdájában”. Önnek nem kell elismernie semmit sem, hiszen nem radiátort, nem kazánt, nem csövet, szelepeket, szabályozókat vásárolt, hanem a szerelőtől rendelt fűtési rendszert. Ön – ne vegye sértésnek – laikus. Ezért is rendelt szakembertől fűtési rendszert. Önnek nem kell tudnia, mi az elvárás egy tervezett fűtési rendszer elemeivel szemben. Nem kell tudnia, mi a teendő a kivitelezés során, nem kell tudnia, mivel kell feltölteni azt, szükséges e valamilyen adalékanyag a rendszerbe, nem kell tudnia, hányszor és hogyan kell a rendszert átmosni, nem kell tudnia, hogyan kell azt üzembe helyezni. Az Ön esete is bizonyítja, hogy igaztalan az állítás mi szerint: „a rendszer mosása (egy teljesen új kialakítás esetén) csak felesleges pluszköltséget jelentett volna”. Néhány gondolat arról, hogyan kerülhet szennyeződés egy teljesen új épületgépészeti rendszerbe:
   • A rendszer elemeibe valóban kerülhet szennyeződés annak gyártásakor, ám ezek elkerülésére a gyártók többsége igen nagy gondot fordít.
   • Keletkezhet szennyeződés üzemi körülmények között is, mely sajnos igen gyakori. Ezeket elsősorban rendszerhiba, nem megfelelő fűtőközeg, ill. helytelen üzemeltetés okozza.
   • Helytelen tárolás (pl. a csővégeket nem zárják le) is okozhat ilyesmit.
   • Kerülhet a rendszerbe szennyeződés kivitelezés során (forrasz- ill. tömítő- és kenőanyagok, menetvágás, csődarabolás stb.).
   • A rendszer feltöltésekor is előfordulhat szennyezőanyag-bejutás.
   • És végezetül – sajnos ilyennel is találkoztam – „tréfából”, szándékosan. (Jó vicc!)
9. „…És az is alapvető tévedés, hogy én a reklamációmat pusztán költségtérítés okán írtam…”
   Bízom benne, hogy reklamációját költség, de leginkább kártérítés okán is írta. Hiszen Önt – nem is kicsi – kár érte. Levelei alapján úgy gondolom, kárát sok minden, ill. sok mindenki okozhatta, de egyvalaki biztosan nem: ez pedig Ön. El kell hinnie: én, valamint cégünk dolgozói is, és egyre többen az épületgépészeti szakmában azon vagyunk, hogy hasonló eset ne, vagy legalább is egyre kevesebb forduljon elő. Ehhez Ön és mi is, de még együtt is kevesen vagyunk. A fentiekben vázolt problémák – tapasztalatom szerint -sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő, ezért folyamatosan „bombázni” kívánom továbbra is az általam illetékesnek vélt szervezeteket: tegyenek valamit annak érdekében, hogy hasonló esetek mind ritkábban forduljanak elő.

Megértő tisztelettel:
Értékesítési képviselő

---