Szakmapolitika - Épületgépészet, Magyar való
2004/9. lapszám | VGF&HKL online | 2477 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Dr. Meszléry Celesztin júniusi lapszámunkban megjelent írása, az „A Construma árnyai” a szerkesztőségünkbe érkezett telefonok és levelek alapján sokakban ébresztett különféle gondolatokat. Ránk is hatottak az ott leírtak, és mindezt megspékelte a 2004-es nürnbergi IKK sajóanyagának egyik fejezete, amelyben szintén a közlekedésről van szó.
Épületgépészet - Magyar való
Meszléry úr cikkének vezéreszméje az volt, hogy a Construma imázsát jelentős mértékben rombolja az, hogy az utóval érkező vendégek órákat várakoznak a kocsisorban befelé, de különösen kifelé menet. Belátható, hogy a közlekedésben bizony balkáni állapotok uralkodnak a Hungexpo táján. A cikkíró szerint mindezt a fővárosnak kellene megoldania utak és parkolók építésével.Az IKK esetében, amely méltán Európa legnagyobb hírű hűtő- és klímatechnikai szakvására, másképp áll a helyzet. Ott az eddig is kiváló feltételeket javították még tovább, létrehozva a kontinens legkorszerűbb közlekedés-irányítási rendszerét. A vásárváros környékén, a bevezető utakon 70 km autópályán és 33 km belterületi útszakaszon mintegy 200 tájékoztató táblát helyeztek el, amelyek a leggyorsabb és legegyszerűbb utat mutatják az autósoknak az IKK-ra és más belvárosi célpontokhoz. A vezérlőrendszerbe 52 közlekedési lámpát is bekapcsoltak, javítva ezzel a kiválasztott útvonalak áteresztőképességét. Ugyanitt 26 kiépített mérési pont tudósít az aktuális közlekedési helyzetről percre készen, és a szűk keresztmetszetnek ítélt 13 városi kereszteződésben térfigyelő kamerákat is elhelyeztek. Az idei, tavaszi nürnbergi vásárok látogatói már tapasztalhatták az új, „okos irányítórendszer” előnyeit: nem volt dugó, és nem volt várakozás a vásárváros megközelítésében és elhagyásában.
Ezt a rendszert Nürnberg városa finanszírozta, de a NürnbergMesse vásártársaság, az IKK házigazdája jelentős mértékben hozzájárult a költségekhez! Az anyagi tehervállalást teljesen korrektnek mondhatjuk – és itt eltér a véleményünk Meszléry úrétól -, hiszen egy profitorientált cég (mint amilyen a NürnbergMesse és a Hungexpo is) nem várhatja el, hogy minden problémájára tálcán nyújtsák elé a megoldást, ingyen. Budapest igenis szálljon be, de csak amennyire a városrendezési elvek megkövetelik; azon túl a Hungexpo érdeke és feladata lenne a szükséges komfort megteremtése. Ne várjunk többet a közhivataloktól, mint amennyire telik nekik; ha már arról van szó, támogassák inkább a környezetbarát, modern technológiákat, teszem azt a megújuló energiaforrásokat érdemük szerint…
Budapest (rész)felelőssége a Hungexpo területéhez való oda-, illetve az onnan való akadálymentes kijutás, viszont a parkolás és a belső közlekedés a vásárváros kompetenciája. Nürnbergben eddig 10 000 parkolóhely volt, most építettek hozzá egy 3000-es parkolóházat, illetve megoldották ezek közös irányítását. A parkolókból ingyenes buszjáratok indulnak a vásárkapukhoz. Egyszer talán Budapesten is lesz ilyen.Meszléry úr mint szakmapolitikus aggódik a kialakult helyzet miatt, hiszen a felmerült negatívumok pénzt és szaktudást képviselő embereket, cégeket riaszthatnak el Magyarországtól. Fájlalja, hogy bár a kezdetekkor a Hungexpo igényelte és hálásan fogadta segítségüket, az azóta is meglévő jó viszony ellenére több ígéretet nem tartottak be a vásárvárosiak, illetve bizonyos döntések előkészítésébe nem vonták be a szakszövetségeket.
Kérdem én, miért meglepő ez?
Anno, a Construma és a Hugarotherm indulásakor az épületgépész szakmai szervezetek kapcsolatrendszerük és taglétszámuk folytán jelentős tényezőnek számítottak; ajánlásukkal döntően befolyásolhatták azt, hogy a szakmabeliek melyik rendezvényt látogassák. Ezzel szemben mi a helyzet ma? A Construma és a Hungarotherm a Hungexpo legsikeresebb vásárai, kis túlzással bottal kell elverni a standot bérelni szándékozókat. A jobb helyeket csak megörökölni lehet, a látogatók tódulnak (a Hungexponak nagyobb címlistája van a szakemberekről, mint a szövetségeknek összesen), ezt illusztrálja az is, hogy a szaklapokban már alig hirdetik az eseményt, pedig a kezdetekkor oldalakat lekötöttek. Mi történne, ha a szövetségek, illetve a szaklapok kiszállnának a Hungarothermből, esetleg egyenesen ellenségesen viszonyulnának hozzá? Semmi. Néhányan talán nem mennének el, de minden távozóra két érkező jutna. Mondjuk ki nyíltan: a Hungexponak nincs szüksége a szakmai szervezetekre, így egyfajta pozitív semlegességet gyakorolnak velük szemben.
Ha csak ennyiről lenne szó, talán nem is ragadtunk volna tollat. Ám a gondolatot – a Hungexponak nincs szüksége a szövetségre – továbbvive eszünkbe jutottak a hagyományos pécsi szakmai napok mérnökfórumán elhangzottak. Az egyik szakszövetség kezdeményezésére összejött vagy harminc értelmes ember, és előadta mondanivalóját. A mottó: „Együtt az épületgépészetért” egyfajta hibafeltárást takart. Szóba kerültek a kontárok, az, hogy a nagykereskedésekben „civilek” is vásárolhatnak. Egyetemi tanárok ostorozták a (kétlépcsős) képzés elégtelen voltát. Említésre került az a tény is, hogy az építésügyi hivatalokban nincsenek épületgépészek. Előjött a tenderterv és kiviteli terv, azaz az olcsósítás problematikája, de felszínre került a gázszerelői igazolvány körüli mizéria is (itt egyébként elhangzott egy igen jónak tűnő javaslat, az orvosi pontrendszer átvétele is, ez annyit jelent, hogy egy évben bizonyos számú és pontértékű – választható – továbbképzésen, oktatáson kelljen részt venni, nem pedig sematikus és drága tanfolyamon). A szövetségek is kaptak kritikát, többek között elégtelen szolgáltatásaik, az állammal való gyönge kapcsolatuk vagy a „haszontalan” minősített termék díj miatt.
Mint már említettük, a fórumon nagyon érdekes, értelmes és előremutató kritikák és javaslatok hangzottak el. A probléma csak az, hogy megoldás egyikre sem született, de még csak nem is körvonalazódott. Úgy tűnt, hogy mindenki látja az utat, de a szövetség(ek)nek nincsenek meg az eszközeik arra, hogy elinduljanak rajta. Feltehető tehát a kérdés: kinek kellenek a szövetségek? Az államnak nem, hiszen nem vonja be őket a szakmát érintő döntések előkészítésébe (lásd gázszerelői igazolvány). A vásárszervezőknek sem; immár jól megvannak magukban. A gyártóknak szintén nem: a szövetségek ajánlása nem sokat ér, a gagyit kiszűrni, kizárni a piacról pedig nem tudják. A nagy- és kiskereskedők függetlenek tőlük. A szerelők, kivitelezők a gázszerelői igazolványt vethetik a szemükre, egyéb konkrét, mindennapjaikat érintő, a szövetségek befolyását bizonyító intézkedést nem tapasztaltak. Ki maradt?
Úgy gondoljuk, cikkünk megteszi a Hungarotherm témájának lezárásaként, illetve a szövetségek kérdésének vitaindítónak. Kérjük írják meg, önök szerint miért jók vagy rosszak a szövetségek, milyen feladatokat kellene felvállalniuk. A kérdéskörnek honlapunkon, a www.vgf.hu címen, a gépészfórum rovatban is szentelünk helyet, ez lesz szeptember hónap témája. Itt bárkinek feltehetnek kérdéseket a témában, és mi megpróbálunk választ szerezni rá.
Veresegyházi Béla
