Függesztőrendszerek - Épületgépészeti rögzítéstechnika és zajvédelem II.
2004/9. lapszám | VGF&HKL online | 2741 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző részben áttekintettük kis átmérőjű csövek oldalfalon vezetésének néhány kérdését. Meghatároztuk a csövet tartó menetes szár megengedhető hosszát, átmérőjét. Nyitva maradt az a kérdés, hogy mi a teendő nagyobb átmérők, súlyosabb vezetékek esetén, ahol a vékony tartó már nem megfelelő. A válasz sokak számára kézenfekvő: szereljünk konzolos tartóra.
Épületgépészeti rögzítéstechnika és zajvédelem II.
Az egyszerű konzol az 1. képen látható. Talán azért egyszerű, mert így ahogy van, készen, raktárról kapható. A minőségi gyártók konzoljaik összes lényeges mechanikai tulajdonságával tisztában vannak, azokért felelősséget vállalnak, és segítenek a felhasználó szükségletének leginkább megfelelő típust kiválasztani. A gyártó által rendelkezésre bocsátott segédletekkel könnyedén magunk is ellenőrizhetjük a kiválasztott alkatrész megfelelőségét. Ezek a segédletek táblázatos vagy diagram formájúak lehetnek, a legszebb eredményt pedig a számítógépes méretező programok adják. A következőkben egy diagram használatát mutatjuk meg a gyakorlatban.
Első lépésként a konzolt terhelő erőt kell meghatározni. Ez pontosan úgy történik, mint ahogy a cikk első részében, az előző számban leírtuk. A csővezeték, a szerelvények súlyából, a hőtágulásból, az egyéb hatásokból józan mérlegeléssel határozzuk meg a konzolt terhelő erőt. Második lépés a terhelési elrendezés meghatározása. Itt kell megadni a teher pontos helyét a konzolon. A mellékelt egyszerű diagramon négy terhelési elrendezésből választhatunk, így nyilvánvalóan bizonyos közelítésre, elhanyagolásra kényszerülünk. A számítógépes méretező programok természetesen bármilyen elrendezés beállítását megengedik. A harmadik lépés az egymáshoz tartozó hosszérték (mm) és megengedett terhelési érték (N) leolvasása a diagramból. Ne feledjük: 100 kg tömeg súlyereje jó közelítéssel 1000 N vagy 1 kN értékű!
Például: tegyük fel, az első lépésben meghatároztuk, hogy 920 N erő terheli a konzolunkat. Ha a 2. terhelési esetet nézzük, akkor a diagramból azt olvasható ki, hogy legfeljebb 400 mm távolságra tehetjük a faltól. Tulajdonképpen a diagram ereszkedő jellegű görbéje azt a gyakorlatból is ismert jelenséget fejezi ki, hogy minél közelebb vagyunk a falhoz, annál nagyobb erőt visel el a tartószerkezetünk. Ha a konzollal már elégedettek vagyunk, meg kell vizsgálni a szerkezet másik kritikus pontját, a dübel és a csavar együttes viselkedését. A hétköznapi gyakorlat azt mutatja, hogy betonfalon való rögzítéskor az acéldübel és hatlapfejű csavar kombináció általában megfelelő. Téglafal esetén azonban újabb bonyodalmakra kell számítani. A cikk harmadik részében olyan konstrukciós megoldásokat mutatunk meg, amelyekkel növelhető a konzolos tartó teherbírása, illetve amelyekkel csökkenthető a dübelre ható kihúzóerő.
Bihary Tamás
