Épületgépészet – A polifúziós hegesztés
2004/9. lapszám | Pőr Richárd | 7937 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hogyan dolgozzunk polipropilén csövekkel? Ehhez kapunk némi gyakorlati útmutatót az alábbiakban.
A szerszámok előkészítése
Először szilárdan ráerősítjük a hegesztőgépre a hevítő toldatot (csavarokkal – a hegesztőgép típusától függően). A hegesztőgépet beállítjuk 250-270 °C közötti hőmérsékletre és az elektromos hálózathoz kapcsoljuk. A hegesztőgép melegedésének ideje a környezettől függ. Felhevített állapotban a hevítő toldatot a nem műszálas ronggyal megtisztítjuk a korábbi hegesztés után visszamaradt szennyeződésektől, úgy, hogy a teflonréteg ne sérüljön meg. A hegesztőgéppel akkor dolgozhatunk, ha a LED-dióda és az érintőpontos hőmérő segítségével meggyőződtünk róla, hogy a hegesztőgép eléggé fel van melegedve. Az érintőpontos hőmérő a hőmérséklet utószabályozására szolgál. A különleges ollók vagy görgősvágó helyes funkcióját egy vagy két ellenőrző vágással ellenőrizzük a próbacsövön. Az ellenőrző vágásnál a cső külső átmérője nem nyomódhat be. Ha ez megtörténik, a szerszámot meg kell élesíteni, ki kell köszörülni.
A szükséges szerszámok
- Elektromos hegesztőgép polifúziós hegesztéshez, megfelelő méretű hegesztőtoldattal ellátva.
- Érintőpontos hőmérő.
- Különleges olló vagy vágószerszám (görgősvágó).
- Éles zsebkés rövid pengével.
- Nem műszálas rongy.
- Szesz.
- 50 mm feletti idomok hegesztésénél kaparóvas és hegesztőpad a hegesztéshez.
- Gyalu az alumíniumbetétes csövek összekötéséhez.
Az anyag előkészítése
A munka megkezdése előtt minden anyagot alaposan átnézünk. Az elemek fala nem lehet megsérülve, a szerelés előtt ellenőrizzük a menetes kötéseket. A hegesztőpofát és a csövek betolásra kerülő részét megtisztítjuk és zsírtalanítjuk. Az idomokat rátoljuk a tüskére és ellenőrizzük, hogy a tüskével nem érintkeznek-e túl lazán. Az idomokat, melyek a tüskén billegnek, kiselejtezzük!
A hegesztés menete
Lemérjük a cső szükséges hosszát és a csövet levágjuk. Ehhez csővágó ollót használunk, valamint megtisztítjuk a csővéget a sorjától. Ha alumíniumbetétes csöveket kötünk össze, csőgyaluval eltávolítjuk a felső műanyag- és középső alumíniumréteget a csőcsonk betolási távolságáig. Az így keletkezett műanyagcsővel ugyanúgy dolgozunk, mint a PPR műanyag csővel.
Továbbá javasoljuk késsel vagy különleges szerszámmal a hevítésre kerülő csővég végét 30 – 45°-os szögben lesarkítani, elsősorban a 40 mm-nél nagyobb átmérőjű csöveknél (1. kép). Ezzel megakadályozzuk az anyag türemkedését a cső betolásakor az idomba.
A nagyobb keresztmetszetek (40 mm felett) hegesztésekor nagyon fontos az kör keresztmetszet ellenőrzése, és elengedhetetlen az oxidálódott réteg (vastagsága 0,1 mm) lekaparása hegesztés előtt a betolásra kerülő hosszon (2. kép). Az oxidálódott réteg kedvezőtlen hatással van a varrat minőségére.
Filctollal javasolt megjelölni a csövön a betolás hosszát (tokmélység) az idom hegesztő hevítő hüvelyébe (3. kép). Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a cső végét nem szabad az idom hüvelyébe ütközésig benyomni. Minimum 1 mm szabad hézagnak kell maradnia a sorjának, különben ez a hegesztés helyén szűkítené az idom keresztmetszetét. Javasolt továbbá a varrat helyének megjelölése a csövön és az idomon is, ezzel megakadályozható a cső elfordulása az idomhoz képest a összetolás alatt. Erre a célra az idomokon található szerelési vonalakat lehet kihasználni.
Jelölés után a hegesztett felületeket meg kell tisztítani és zsírtalanítani (4. kép). Zsírtalanítás nélkül nem biztos, hogy a megolvasztott rétegek ideálisen kötődni fognak! Ezt követi a hevítés.
Előbb a felhevített tüskére toljuk az idomot, melynek fala vastagabb, mint a cső fala, és tovább tart a hevítése, ellenőrizzük, hogy a tüskén nincs-e túl lazán. Az idomot, amely nem fekszik teljes felületével a tüskére, kiselejtezzük, mert az egyenetlen hevítés következményeként rossz minőségű varrat készülhet. Az idom után a hevítő tüskére rátoljuk a csövet (5. kép). A rátolás feszességére ugyanaz érvényes, mint az idom esetén.
Mindkét részt az 1. sz. táblázatban meghatározott ideig hevítjük. A hevítés idejét attól a pillanattól mérjük, amikor a cső és az idom is teljes, megjelölt hosszában a polifúziús toldatra van tolva. A cső és az idom tüskére való rossz rátolása esetén még lehetséges mindkét elem enyhe elfordítása (max. 10°), még mielőtt a teljes hosszban rátolódnának. A hevítés során az elemeket nem szabad forgatni, mert az anyag kitüremkedne.
A hevítési idő letelte után a toldatról levesszük az idomot és a csövet is (6. kép). Úgy kötjük őket össze, hogy a csövet mérsékelt lassú egyenletes nyomással, elfordítás nélkül tengelyirányban beletoljuk az idom foglalatába egészen a tokmélységig. Ellenőrizzük a cső tengelyirányú kötését az idommal (7. és 8. kép).
A 2. sz. táblázat tartalmazza azt az időt, ami eltelhet a toldatról való levétel és a csőnek az idomba való tolása között. Ennek az időnek a túllépése esetén fennáll a felhevített réteg lehűlésének, és rossz minőségű kötés keletkezésének veszélye.
A friss kötést 20-30 mp-re rögzíteni kell, amíg a kötés részben ki nem hűl (9. kép). A csövet vízzel feltölteni legkorábban 1 órával a hegesztés után lehet.
Nagy átmérők hegesztése
A csöveket 40 mm átmérőig lehet kézben hegeszteni. Az 50 mm-es és nagyobb átmérők esetén javasolt a hegesztőpad alkalmazása, hogy biztosítva legyen a kellő nyomás és a csövek tengelyazonossága. Az ajánlott munkafázis-sorrend ilyenkor a következő: csövek előkészítése, lekaparás, a szélek lesarkítása. Hegesztés: a hegesztőkészülékbe való befogás, központosítás, utána hevítés; átállás hevítés után; kész varrat a lehűlés után.
