Rokonszakmák - Tűzvédelmi alapismeretek
2004/9. lapszám | VGF&HKL online | 3205 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az arra való törekvés, hogy épületgépészeti berendezéseink esztétikusak, szépek legyenek, nem új keletű dolog, viszont manapság reneszánszát éli. Gondoljunk csak a fűtéstechnikánál maradva a kandallókra, a látványkonvektorokra, a dizájnos kazánokra vagy a törölközőszárítós radiátorokra. Ebbe a vonulatba tartoznak a cserépkályhák jegyeit magukon hordozó kerámia fűzőlapok is.
A tűzvédelem szempontjából a létesítményekben az egyik legtriviálisabb veszélyforrás az elektromos áram. Az épületek döntő hányadában erről az energiaforrásról üzemeltetik a berendezéseket, így a tűzoltóság kiemelt figyelmet fordít a villamos hálózat szabványos kialakításának ellenőrzésére és felülvizsgálatára is. A tűzvédelmi eljárások áttekintését az épületek tervezésénél szükséges kezdeni. A lakóépületek és egyéb létesítmények tervdokumentációja értelemszerűen tartalmazza az elektromos hálózat leírását is, amelynél az előírásoknak való megfelelőséget a tűzoltóság szakhatóságilag véleményezi. Olyan kiemelt biztonsági szempontokat követnek végig ilyenkor, mint például a kötelezően előírt tűzvédelmi főkapcsoló megléte, vagy adott esetben a szakaszoló kapcsolók kialakítása. A tűzvédelmi főkapcsoló kiépítése - amely tűz esetén áramtalanítja az épületet, kivéve a tűzoltáshoz elengedhetetlen fogyasztókat (például tűzbiztos liftek, szellőztető ventilátorok stb. - azért nagyon fontos, mert a túlnyomóan vízzel dolgozó tűzoltók kerülnének életveszélybe, ha tűzoltás közben üzemelő villamos fogyasztók maradnának az épületben. A tervdokumentáció előzetes áttekintése során szintén sor kerül a villámvédelmi berendezések, illetve adott esetben az elektrosztatikus feltöltődés biztonságos elvezetését szolgáló eszközök kontrolljára is.
A létesítmények átadásakor a tűzoltóság helyszíni szemlét tart, ennek keretében ellenőrzik, hogy a kivitelezés a tervdokumentáció szerint történt-e. A kivitelezőnek a tűzvédelmi törvényben előírt kötelessége, hogy nyilatkozzon a jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglaltak betartásáról. Az ellenőrzés során természetesen a tűzvédelmi biztonsági berendezéseket tesztelik elsődlegesen, így például az elektromos fő- és szakaszoló kapcsolókat, az elektromosan vezérelt tűzbiztonsági rendszerek, a tűzjelző- és oltórendszerek működőképességét, a vezérlések megbízhatóságát.
A létesítmények üzemeltetése során a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően az adott építmények tűzvédelmi besorolása szerint a villamos berendezések vonatkozásában rendszeres felülvizsgálatokat kell tartani. Három időtartományt határoztak meg az alapvető öt tűzvédelmi besorolás szerint. Ez a besorolás vonatkozik részint magának az épületnek és helyiségeinek kialakítására, részint pedig a bennük tartott anyagok és felhasznált technológiák jellegére. Háromévente kell ellenőrzést tartani az "A", fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és "B", tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi tartozó, hatévente a "C" tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba, valamint kilencévente a "D", mérsékelten tűzveszélyes és "E", nem éghető tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabad tereken. Fontos hangsúlyozni, hogy ez az időbeli szakaszolás korábban az épületekre, most azonban már a helyiségekre vonatkozik! Hasonló módon történik a villámvédelmi berendezések ellenőrzése is - természetesen itt továbbra is az épület tűzvédelmi besorolását kell figyelembe venni. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a vizsgálat során tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az 1000 voltnál nem nagyobb feszültségű, erősáramú rendszerek időszakos felülvizsgálati szabályait a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 3. melléklet I. fejezete szabályozza részletekbe menően. A felülvizsgálatról minősítő iratot kell készíteni, amely - többek között - a tapasztalt hibák tételes felsorolását és megszüntetésük sürgősségének minősítését is tartalmazza.
A felülvizsgálattal kapcsolatos legnagyobb nehézség az, hogy ezt költségtérítéses módon végzi el az egyébként külön vizsgára kötelezett vállalkozó: ennek megfelelően sok esetben elmarad, illetve ha végre is hajtják, az előírt javításokat már nem végzik el. A javításokat végző vállalkozásnak egyébként szintén nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a végzett munkák a vizsgálati jegyzőkönyv szerint készültek és megfelelnek az előírásoknak. Nagyszámú vagy súlyos hiányosság esetén - amennyiben nem a felülvizsgálatot végzőtől rendelik meg a kijavítást - célszerű a felülvizsgálat újbóli elvégeztetése.
A tényleges tűzesetekkel kapcsolatban ki kell emelni, hogy ezek túlnyomó része az elöregedett, illetve nem megfelelően használt berendezések rovására írhatók. A leggyakoribb okok közül ki kell emelni a rövidzárlatokat, a beszikrázásokat. Ezzel ellentétben viszonylag ritkábban fordul elő a hálózat-túlterhelés és a túlbiztosítás. (Az az eset, amikor egy esetlegesen 16 A-es biztosítékra mértezett vezetékszakaszon a biztosítékot kicserélik egy 25 vagy 30 A-esre, vagy a talpalás esete, amikor a hagyományos porcelán biztosítékot egy drótdarabbal átkötik. Így keletkezett egyébként Budapest egyik legnagyobb tűzesete: a Józsefvárosi Vásárcsarnok azért égett le, mert a 16, illetve 25 A-es biztosítékokat kicserélték 55 A-es biztosítékokra, így a vezetékek tulajdonképpen szétégtek.) További tűzkiváltó ok - különösen a lakótelepi épületeknél - a kétféle anyagból, rézből és alumíniumból készült, sodrott vezetékek túlhevülése. A nagyon-nagyon távoli országokból érkező, műszakilag nem bevizsgált elektromos üzemű termékek veszélyeiről mindenki hallott már.
Általánosan megállapítható, hogy a létesítményi beruházásoknál komoly hiányosságok nem szoktak előfordulni: mind a vezetékek kiépítése, mind a berendezések elhelyezése, mind pedig a védelmi készülékek telepítése megfelelőnek minősíthető. Családi házakhoz sajnos a tűzoltóság nem igazán jut el. Mindazonáltal a mai napig sűrűn találkozhatunk - szerencsétlen módon már csak a tűzeset okainak vizsgálatakor - a fa alapzaton szabálytalanul végzett vezetékezés, vagy a szabálytalan készülék-elhelyezés, illetve a toldott-foldott vezetékek, sodrott kötések használatával: ezek a felmelegedés által kiemelt veszélyt jelentenek.
Általános benyomás szerint a szakcégek a tűzvédelmi rendszereket szabványos módon adják át. Ellenben komoly problémát jelent ezeknek a rendszereknek a kiegészítése, javítása vagy bővítése, amit sok esetben már nem a kivitelező cég végez el. Példaként lehet hivatkozni a nagyobb üzletközpontok helyiségeire: a gyakori tulajdonosváltozás azt vonja maga után, hogy újra és újra szerelik ezeket a rendszereket - például más világítás kerül fel a mennyezetre. S ezekben az esetekben gyakorta önkényesen mozgatják az egyébként a tervező által meghatározott helyen rögzített füstérzékelőket, amellyel a hatékonyságuk jelentősen csökkenhet. Az olyan evidens szerelői hibákról pedig szólni sem érdemes, mint például a sprinkler-vezeték átfúrása. Tekintettel a rendszerek összetettségére és az alkalmazott anyagok specialitására, javasolható, hogy ezen rendszerek telepítését mindenképpen kizárólag szakemberek végezzék el.
P.
