Az épületgépészet jövője
2005/4. lapszám | VGF&HKL online | 3203 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A magyar sírva vigadó nemzet - talán azért, mert a pozitív dolgokhoz sokszor társulnak negatív mellékzöngék. Valahogy sohasem sikerül igazán jól elvégezni azt, amit közösen kellene, mindenki csak a saját portája előtt söpör igazán. Példa van elég; gondoljunk csak a gázszerelői igazolványra, a felsőoktatásra - vagy az energiaauditra.
Nagy, az egész szakmát átfogó kérdések megoldása közben többféle probléma adódhat. Ezek közül nem utolsó, hogy egy-egy rendelet megalkotásánál, végrehajtásánál nem kérik ki kellő mértékben a szakemberek véleményét, nem vonják be pl. a szakmai szervezeteket az állami hatóságok. Tovább ronthat a helyzeten az esetleges kapkodás, az időhiány. Az épületek energetikai auditálásánál ez utóbbi fordul(hat) elő, hiszen az EU-val nem lehet viccelni; van egy határidő, amit be kell tartani, és ha addig nem sikerül felöltöztetni a babát tetőtől talpig, akkor ha meztelenül is, de ott kell állnia a kirakatban.
Van még egy nagy hiányossága az épületgépészeti rendeletalkotásnak, ez pedig a megszületett vagy születendőben lévő rendeletek kommunikálása, a szakmával való megismertetésük. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert amiről most szó lesz, azt nagyrészt négyszemközti beszélgetések folyamán, innen-onnan tudtuk meg - mindazonáltal valószínűleg így fognak történni a dolgok. Visszafelé kezdve a történetet, 2006. január 4-től bevezetésre kerül az épületek energetikai auditálása, ami annyit tesz, hogy szakemberek (feltehetőleg egy épületgépész- és egy építészmérnök) megvizsgálják az épületet nyílászárók, falszerkezet, energiafogyasztás, kazánok stb. szempontjából, majd minősítik azt. A minősítő akár elégtelen osztályzatot is adhat, illetve javaslatokat tehet a hibák, hiányosságok kijavítására, amit - hogy milyen eszközökkel, még kérdéses - be is tartatnak a tulajdonossal. Ez vonatkozik az összes középületre (tízévenként), illetve magántulajdonú épületekre eladáskor, illetve bérbe adáskor. A magánépületekről itt nem szólnánk, de a középületek (gondoljunk csak a kórházakra) állapotát ismerve lesz mit auditálni - de lesz-e pénz felújítani? Azaz: előfordulhat-e, hogy a magántulajdonú házaknál érvényesítik a jogszabályt, az államiaknál viszont forráshiány miatt nem? Persze ez már inkább politika, a szakembert nem (vagy csak közvetetten) érinti.
Annál inkább érinti az, hogy mik lesznek a kritériumrendszerek, amelyek alapján az auditálás folyik? Ezt minden EU tagállam maga határozza meg a saját klimatikus és egyéb viszonyait figyelembe véve. Hazánkban is folyik a munka, különböző vélemények szerint március és június közé tehető a feltételrendszer elkészülte. Tény, hogy szeptembertől már képezni kell az auditorokat mind az egyetemeken, mind pedig szakképzőknél, hogy jövő januárban már okleveles szakemberek álljanak rendelkezésre. Egy ideig nagy üzlet lesz mind a képzés, mind az auditálás; viszont mivel az anyag bekerül a mérnökképzés tananyagába is, a következő mérnökgenerációk már a felsőfokú oktatásban képesítést szereznek erre is. Vigyázat, már most folynak ún. auditor-képzések, ahol hivatalos oklevelet tudomásunk szerint még nem adhatnak!
Reméljük, hogy az óhatatlan sietség nem válik az auditálási folyamat kárára. Annyi mindenesetre leszűrhető, hogy a jövőben még inkább előtérbe kerül a minőségi munka, hiszen az új átadású épületeket kötelező lesz auditáltatni.Sok sikert kívánunk olvasóinknak az épületgépészeti idényre.
Veresegyházi Béla
szerkesztő
