Balesetek vizesblokkban
2005/4. lapszám | VGF&HKL online | 5229 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Rovatunkban egy aktuális műszaki problémára kívánjuk irányítani a figyelmet: a "FI" életvédelmi relék alkalmazására. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett, országos ismertségre szert tett fürdőszobai balesetek nyomot hagytak a (villanyász) szakmai közvéleményben is: ennek két apró megnyilvánulását közöljük, majd Horogh Gyula urat kértük fel arra, hogy szakértőként véleményezze a hozzászólásokat. Témánk ugyan erősen villanyszerelési, de mivel vizes helyiségekről és berendezésekről esik szó, nem árt, ha az épületgépészek is tájékozottak a témában.
Mindenféleképpen pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a villanyszerelők felismerték az áramvédő kapcsoló alkalmazásának jelentőségét. Mindazonáltal le kell szögezni, hogy önmagában az áramvédő-kapcsoló nem tudja megoldani azokat a problémákat, amelyek a már régebben (esetleg szabálytalanul, házilag barkácsolt villanyszereléssel kivitelezett) üzemelő épületeknél a felülvizsgálatok hiányából ered (ezek feltárhatták volna az érintésvédelem hibáit). Hiába rögzítette az MSZ 172/1-86. szabvány, hogy a KLÉSZ (Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata) hatálya alá tartozó helyek villamos berendezésein legalább hatévente szükséges az érintésvédelem szerelői ellenőrzések elvégzése, az érintésvédelem "durva" hibáinak feltárására, ezen ellenőrzések a gyakorlatban nagyon ritkán történnek meg. A "szerelői ellenőrzés" keretében a szerelő megtekintéssel, illetve működési próbával ellenőrzi az érintésvédelem megfelelőségét:
- védővezető meglétét, kötéseinek, csatlakozásainak sértetlen állapotát,
- az érintésvédelmi kikapcsolást végző túláramvédelmi vagy egyéb kikapcsoló szervek sértetlen állapotát, illetve működőképességét,
- a védővezető folytonosságát próbalámpával vagy más érintésvédelmi törpefeszültségű, illetve gyengeáramú módszerrel,
- a fázisvezető-védővezető, illetve fázisvezető-nullázóvezető esetleges felcserélését,
- az EPH csomópont állapotát, valamint az épületgépészeti csőhálózat és az arra kötelezett fém épületszerkezetek be vannak-e kötve az EPH hálózatba (a vízóra-áthidalás megfelelő keresztmetszetű vezetővel ki lett-e alakítva).
A szerelői ellenőrzés elvégeztekor az MSZ 172/1-86. 5.2.9. pontjában leírtakat (mire terjed ki a vizsgálat, ki és milyen alkalomból, mikor végezte, valamint a vizsgált berendezés(rész) érintésvédelme megfelelő-e vagy javításra szorul) írásban kell rögzíteni. Ha a szerelői ellenőrzés más munka keretében készül (pl. szabványossági felülvizsgálat), akkor ezek külön rögzítésére nincs szükség. Rendellenesség esetén, amennyiben a hiba okának meghatározása, illetve kijavításához szükséges behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem elvégezhető, úgy érintésvédelem-szabványossági felülvizsgáló (szakértő) bevonása szükséges, aki pontosan feltárja, hogy hol van a hiba, és megoldási javaslatot tesz annak elhárítására.
Nemrégen történt a következő eset: a villanyszerelő kollégát értesítették egy társasházból, hogy ráz a vízcsap a fürdőszobában. Nem ő szerelte a lakást, csak a "szerelvényezésre" kérték fel, illetve közölték vele, hogy a fürdőszobában ráz a vízcsap. Ottlétekor nem tapasztalt semmilyen rendellenességet, de a biztonság kedvéért felszerelt egy áramvédő-kapcsolót. Meglepetésére néhány napra rá ismét telefonált a tulajdonos: ismét ráz a vízcsap. Ekkor került sor érintésvédelmi szakértő bevonására. A társasházban nem volt kiépítve az MSZ 172/1-86. 3.2.4.1. pontjában leírt EPH csomópont, valamint a 3.1.2.. pontjában leírt EPH hálózat. Az EPH csomópontba földelővezetőn keresztül közvetlenül be kell kötni:
- a betonalap-földelést (ezt a kollégák egyre többször alkalmazzák),
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket,
- az önállóan számottevő házi fémhálózatokat (hideg-, melegvíz- és gázcső),
- az épület villámhárító berendezésének a legközelebbi földelését
- az érintésvédelmi céllal létesített védővezető-rendszer egy pontját.
Nem közvetlenül az EPH csomópontba, de az EPH hálózattal össze kell kötni a fürdőkádat is (3.2.4.2. pont). Az említett esetben a fürdőkád és a vízcsap között eltérő időpontokban 60-110 V nagyságú feszültség volt mérhető, igazolandó a vezetői összekötés hiányát. Az áramvédő kapcsoló megfelelősége műszeres vizsgálattal lett vizsgálva, hibátlanul működött. Fontos kiemelni tehát, hogy az áramvédő kapcsoló abban az esetben jelent védelmet, ha az érintésvédelem megfelelően lett kialakítva és a föld-, illetve testzárlatos berendezés a saját hálózatról kapja a betáplálást. (Az áramvédő-kapcsoló nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelem kikapcsoló-szerve.) Amennyiben a fent leírtak nincsenek kialakítva, úgy az áramvédő-kapcsoló beépítése ellenére is kialakulhat hibafeszültség. Ennek kiszűrésére csak a megfelelő nullázás és egyen-potenciálra hozás lehet a megoldás, de a hibás, illetve rossz, szabálytalan érintésvédelemmel működő berendezések üzemeltetése ellen általános megoldást csupán az érintésvédelmi (szerelői, illetve szabványossági) felülvizsgálat jelenthet.
Nagy örömmel tapasztalhatjuk, hogy a villanyszerelők a mindennapi gyakorlat mellett egyre több időt szakítanak a szakma elméleti ismeretének ismétlésére, frissítésére, az újonnan érkező szabványok, jogszabályok megismerésére, alkalmazásukra. A FI relével kapcsolatban itt említenénk meg néhány (talán a leggyakrabban előforduló) szabványt, amelyek alkalmazását javasoljuk figyelembe venni. Az MSZ 2364-471. pontja szerint a szabad téren elhelyezett dugaszolóaljzatokat (mivel ezek általában szabad téren használt villamos készülékeket táplálnak) 30 mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni. Az MSZ 2364-714. pontja alapján azon szabadtéri világítótesteket, amelyek nem az épület belső hálózatából kapják a villamos betáplálást, 30 mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni.
Ezek mellett, bár szabvány nem utal rá - a biztonsági szempontok maximális figyrelembevételével - javasolható, hogy vizesblokkokban, így például fürdőszobában, a dugaszoló-aljzatok, a világítási berendezések, a törülköző-szárító, lényegében az összes készülék mind-mind áramvédő-kapcsolóról üzemeljen. Természetesen ugyanez vonatkozik a konyhai dugaljakra, a mosogatógépre, mosógépre. Érdemes megjegyezni, hogy a kiemelt balesetveszélyesség miatt lényeges a mosó-, mosogatógép figyelembe vétele is: amikor vizes kézzel nyúl az ember ezekbe a berendezésekbe, s az emberi test ellenállása lényegesen kisebb, mint száraz állapotban (az ezt a munkát általában végző hölgyek bőrének szigetelése amúgy is jóval kisebb, mint a férfiaké), fokozott veszélyhelyzet keletkezik.
2002. január 1-től a szabványok kötelező jellege megszűnt: február 4-én már azt deklarálták, hogy az MSZ 172/1-86, és az MSZ 1600:1-77 megszűnik mértékadó nemzeti szabványnak lenni. Fontos hozzátenni, hogy e szabványok helyett az MSZ 2364 vonatkozó fejezetei használatosak. Talán ismét érdemes hangsúlyozni, hogy noha a szabványok, így az áramvédő-kapcsolóra vonatkozó szabványok nem kötelezők, de az ezektől való eltérés esetén ezekkel egyenértékű vagy magasabb színvonalú műszaki megoldást kell választani!
A villanyszerelő felelősége nem évül el, szemben a más hivatások képviselőinek felelőségével. A villanyszerelő felelősége a káresemény időpontjában is él: bármennyi idő is teljen el, ha a létesítésből (és nem például az elöregedésből) kifolyólag tűzeset vagy más jellegű baleset következik be, akkor a felelőségre vonás meg fog történni. Ki akar kockáztatni?
T. Villanyszerelők Lapja Szerkesztősége!
Szeretném, ha az általam leírt kis levelet mások figyelmének a felhívása végett közölnék. Előre is köszönöm azok nevében, akik megmenekülnek a felesleges áramütéstől azáltal, hogy figyelmeztette őket valaki, aki ezt a kis levelet elolvasta. Tévében, rádióban egyre többször találkozom azzal a riasztó hírrel, hogy valaki már megint áramütést szenvedett. A mai technikai feltételek mellett, és a bérből, fizetésből élő emberek számára is elérhető áron megvásárolható, egyszerű eszköz a FI életvédelmi relé! Egyes áramszolgáltatók már ezen berendezés nélkül rá sem kötnek a létesítményekre. Viszont a mi dolgunk (villanyszerelők), hogy akinek a lakásában, üzemében nincs ilyen berendezés, felhívjuk a figyelmét az ennek a hiányából bekövetkező életveszélyre, a berendezések nagyobb károsodásának lehetőségére, kisebb hibák azonnali észrevételére további károsodás nélkül.
Sok kis gépet javítok, és nap mint nap találkozok azzal a hibajelenséggel, hogy a vezeték elszakadt. Ilyen készülék a vasaló is. Szerencsésebb esetben a fázis vagy a nulla szakad el, ekkor használhatatlanná válik a készülék, de ha a védőföldelése szakad el, arról a készüléket használó mit sem sejt, pedig bármikor áramütést kaphat, mert a védelem megszűnt. Nem halállal végződne az sem, amikor a kádba esik a hajszárító, beázik a fúrógép stb. Már többen is hálásak voltak, amiért felszereltem a relét, és mikor a lakásukat később elöntötte a víz minden berendezésük sértetlenül megúszta, és senki sem kapott áramütést. A berendezés azokat is védi, akik kontárkodnak, barkácsolnak. A rosszul bekötött rendszert nem is engedi áram alá helyezni.
Ezek után talán megérdemelne az áramvédő relé is egy kis reklámot.
Szelei István villanyszerelő
Tisztelt Szerkesztőség!
Megdöbbenéssel fogadtam a fürdőszoba-helyiségekben bekövetkezett balesetek hírét. Megmondom őszintén, azonnal az jutott eszembe, hogy a felelősség elsősorban a helyszíneken dolgozó villanyszerelőké. Meg kellene keresni azt a vállalkozót, aki a villanyszerelést végeztette, biztosan vannak számlák, dokumentációk! Egészen nyilvánvalónak tűnik, hogy itt kispórolták a FI-relét. Felfoghatatlan számomra, hogy miért nem figyeltek a dugaljak elhelyezésére, miért nem fordítottak kellő hangsúlyt arra, hogy ha már nincs életvédelmi relé, akkor az elektromos készülékek ne érjenek el a mosdóhoz, kádhoz. Nem az édesanyát kellene elsődlegesen felelőségre vonni: az átadásokhoz szükséges műszaki dokumentációt, ellenőrzéseket kellene rendesen elvégezni.
Egy budapesti olvasó
