A geotermikus energia a mezőgazdaságban
2005/4. lapszám | VGF&HKL online | 6961 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az élet minden területen különös dolgokat produkál. Így történhet ez a kőolaj-, a földgáz- és a vízkutatás területén is. Az algyői kőolaj- és földgázmező felfedezése a vizeseknek "köszönhető". Az 1960-as évek közepén az egyik vízkutató cég termálvizet keresett Tápé település közelében. A fúrás a Tápé 1-es számot kapta. A kút lefúrása során víz helyett kőolajjal együtt földgáz tört a felszínre. Innen indult az algyői kőolaj- és földgáztermelés.
Ezen időtől kezdődően dinamikusabban folytatódott az Alföld területén erőteljes szénhidrogén-kutatási és -fúrási tevékenység. A fúrások során számos, szénhidrogént tartalmazó kút került feltárásra, amely gazdagította a magyarországi kőolaj- és földgázkincset. Az olajosok a fúrási tevékenység során jelentős, szénhidrogénre meddő kutakat is mélyítettek le. Ezeket a kutakat felajánlották a környező településeknek, a mezőgazdasági szövetkezeteknek hasznosításra. Ha fúróberendezés még rajta volt a kúton, akkor vízre is megvizsgálták, és termálvíz-termelésre kiképezték. Amennyiben erre nem került sor, akkor a fúróberendezés "levonult" a kútról, a karácsonyfát eltávolították, a béléscsövet lecementezték, és a kút környékét rekultiválták és visszaadták a mezőgazdasági művelésnek.
A szénhidrogénre meddő kutak a települések közigazgatási területén kívül találhatók. Ezért energetikai hasznosításuk vizsgálata során ezt a körülményt is figyelembe kell venni. A termálvíz hasznosításának egyik lehetősége a fűtési célú felhasználás hajtató házakban. Erre találhatunk egy működő létesítményt Öcsöd település határában. A növényházak hőenergiáját biztosító termálkút Kunszentmárton és Öcsöd között, a 44. számú út baloldalán látható. A meddő szénhidrogén-kutat 1991-ben vették át az olajipartól - termálvízre kiképezve - energetikai hasznosítás céljából. A történeti hűség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a község vezetői pályázati szinten korábban foglalkoztak a települési intézmények fűtési rendszerének termálvízre történő átállításával. A benyújtott pályázatot az Állami Fejlesztési Intézet forráshiányra hivatkozva már nem fogadta be.
A közel 1600 m mélységből felszállva termelő - pozitív - kútból a 80 °C-os termálvíz a kútfejen át föld feletti, hőszigetelt vezetéken jut el a fekvő elrendezésű gáztalanító tartályba. A hévízkút percenként megközelítőleg 1300 liter termálvizet termel. A növényház technológiáját három tartályból álló rendszer szolgálja ki. Az első a gáztalanító tartály, mellette helyezkedik el a hőszigetelt, alumíniumlemezzel védett tartály, mely a visszatérő, lehűlt termálvizet fogadja, ez egy tárolótartály. A kátránylemezzel borított, hőszigetelt tartályban az öntözéshez szükséges vizet tárolják, melyet a fúrt kútból nyernek. Ez az öntözési víztartály. Az öntöző vizet csővezetéken az egyes fóliasátrakba igény szerint juttatják el.
A gázmentes meleg víz innen a hőközpontba kerül, ahonnan szivattyúk nyomják ki azt a fóliás növényházakba. A kezdeti időszakban 2 hektár alapterületű növényház-rendszer napjainkra több mint duplájára növekedett és elérte a 42 000 m2-t. A növényházban a talajt fóliával letakarták, és erre helyezték el az acélból és a műanyagvezetékből készült fűtőcsöveket, melyben a termálvíz keresztülhalad, és felmelegíti a levegőt közel 15 °C-ra. Ez a környezeti hőmérséklet szükséges a hajtatóház megfelelő üzemeltetéséhez. Jelenleg paradicsomot termelnek, melyet a nagybani piacon értékesítenek. A közel 25 °C-ra lehűlt termálvíz a tároló tartályba kerül, melyet a friss termálvízzel a kívánt előremenő hőmérséklet szerint kevernek. Az előremenő víz hőmérsékletének beállítását időjárásfüggő szabályozási rendszer biztosítja. A beszabályozott hőmérsékletű vizet a hőközpontból a keringtető szivattyú ismét átnyomja a fűtési rendszerbe.
A hőjét "vesztett" termálvíz ülepítő nyíltszíni hűtőtárolóba kerül "pihentetésre", majd a május és szeptember között időszakban szivattyúval emelik át az élő Körösbe. A Szabadság Mezőgazdasági Termelők és Vállalkozók Szövetkezet Agrotermál Kft.-je üzemelteti - Enyedi Dezső irányításával - a komplett termálvizes rendszert és szolgáltatja a hőenergiát a növényházak ellátására. A fogyasztóknak a fűtési költséget a szövetkezet a felmerült költségek plusz 15% haszonnal, jelenleg 588 Ft/m2 egységáron számlázza ki. A Kft. fejlesztési elképzelési között szerepel, hogy a közeli jövőben - a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében - a fóliasátrak klímaszabályozását ún. energiaernyő alkalmazásával megoldja.
A fóliasátrakban a termálvíz közvetlen módon kerül felhasználásra. A vízből - összetételénél fogva - a fűtési csővezeték falára nem válik ki a vízkő. Ezért a Kft. munkatársainak kellemetlen üzemeltetési zavarokkal, csőcserékkel nem kell számolniuk. Összességében a termálvizes fűtési rendszer üzemeltetésében az eltelt közel másfél évtized alatt kedvező tapasztalatok szereztek. Ezt a véleményt a felhasználók is alátámasztották.
Dr. Barcsik József
1.ábra
Termálvíz-termelésre kiképzett meddő szénhidrogén kút.
2.ábra
A kúttól hőszigetelt vezetéken érkezik a 80 °C-os termálvíz a gáztalanítóba.
3.ábra
A növényházak kiszolgálását biztosító gáztalanító-, tároló- és öntözővíz tartálypark-rendszer.
4.ábra
A hőközpontból szivattyúk nyomják ki a termálvizet a fóliasátrakba.
5.ábra
A sátrakban a fóliával borított talajra fektetett csövekben kering a fűtési víz és melegíti fel a levegőt 15 °C-ra.
6.ábra
A fűtött fóliasátrakban télen is érik a paradicsom.
