Fő a biztonság
2005/3. lapszám | VGF&HKL online | 2852 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kéményseprő vállalatok egyik legfontosabb feladata - a kötelező közszolgáltatói tevékenység ellátása mellett - az Európai Uniós csatlakozással kötelezően életbe lépő szabványok átvétele. Az új előírások alapvetően az állampolgárok biztonságát szolgálják, így a mostaninál szigorúbbak, és betartásuk jelentős többletterheket ró a szakmára. A fővárosi kéményseprő-ipari cég évek óta készül a változásokra; szakembereik képzése, a megfelelő műszerek beszerzése mellett hangsúlyt fordít arra is, hogy intézkedéseivel javuljon a lakosság és a cég közötti kapcsolat.
A kéményseprő-ipari közszolgáltatásnak ma valóban az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia, ami azért is lényeges, mert csak ilyen módon változhatnak a kéményseprőkkel szembeni, még meglévő fenntartások. A budapesti kéményseprő vállalat igyekszik mindent megtenni azért, hogy kéményseprőik valóban elvégezhessék a kémények kötelező felülvizsgálatát. A tapasztalatok szerint sokan vagy azért nem engedik be a szakembereket a lakásukba, mert nem akarnak utánuk takarítani, vagy az értesítőben megjelölt időre nem tudnak elszabadulni munkahelyükről. Éppen ezért a cég szakemberei ma már műanyag cipővédővel lépnek a lakásba, s igyekeznek úgy végezni munkájukat, hogy az minél kevesebb piszokkal járjon.
Budapesten tavaly év végétől lehetőség van időpont-egyeztetésre is. A rendelet értelmében amennyiben a kéményseprő a másodszori értesítés után sem tud bejutni egy lakásba, azt jeleznie kell a területileg illetékes jegyzőnek. Ehelyett a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. bevezette a harmadik értesítést is, amelyben felajánlják a lakónak, hogy jelöljön meg ő egy időpontot, ami akár munkaidő után is lehet. Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság jól fogadta a kezdeményezést: a zárt lakások 18 százalékába be tudtak jutni a szakemberek.
A kéményseprői tevékenységet szabályozó 27/1996-os BM rendelet értelmében ha a kéményseprők az ellenőrzés, felülvizsgálat során akut életveszélyt tapasztalnak, kötelességük az illetékes hatóságot, illetve a gázszolgáltatót értesíteni. Komoly gondot jelent ugyanakkor, hogy a lejelentett lakások jelentős hányadába a gázszolgáltató szakemberei sem tudnak bejutni, így az ott lakók tovább üzemeltetik készülékeiket, veszélyeztetve ezzel saját maguk és környezetük élet- és vagyonbiztonságát.
Mit tehet ilyen esetben a szolgáltató? Nem sokat, hiszen erőszakkal nem mehet be a lakásba, legfeljebb igyekezhet a "renitens" fogyasztó lelkére hatni. A fővárosi kéményseprő-ipari szakcég 2005. január 1-jétől - a gázszolgáltató munkáját segítve - az akut életveszélyről szóló figyelmeztető nyomtatványait piros színű papírra nyomtatja; pszichológiai kutatások szerint ugyanis egyes, figyelemfelkeltő színek jobban hatnak az emberre. A másik újdonság, hogy a munkavégzés dátumát jelölő kéményseprő matrica mellett egy másik, szintén piros színű öntapadós matricát helyeznek el a készülék legfeltűnőbb pontján, amely azt hivatott jelezni: a készülék használata életveszélyes és tilos. Bár a társaság biztos abban, hogy ezt a matricát a lakó azonnal letépi a készülékről, ahogy a kéményseprő kiteszi a lábát az ajtón, bíznak benne, hogy a figyelemfelkeltő öntapadós papír bizonyosfajta tartózkodásra, a helyzet átgondolására készteti.
Az EU-s szabványok bevezetésével számos újdonsággal szembesültek a szakemberek. Ezek közé tartoznak például az új építésű házakkal kapcsolatos műszaki előírások, amelyek hazánkban eddig csak részleteiben voltak megtalálhatóak. Az új, korszerű tüzelőberendezések, a tökéletesen záródó nyílászárók energiatakarékossági szempontból kedvezőek, ám nem megfelelő alkalmazásuk számos veszélyt rejt magában. A kéményseprők éppen ezért a tervezés, kivitelezés során hasznos tanácsokkal segítik az építtetőket, emellett ma már rendelkeznek olyan műszerekkel, amelyekkel megállapítható az égéstermék-visszaáramlás. A cég egyébként 2004-ben is számos új műszert vásárolt, így többek között tömörségvizsgáló műszereket, kéményvizsgáló TV-kamerákat, tömörségvizsgáló berendezést, szénmonoxid-mérőt, hődrótos áramlási sebességmérőt, valamint gáz mintavevő szondákat. Mindezek mellett - az ISO minőségirányítási rendszer követelményeinek eleget téve - elvégezték a műszerek kalibrálását is.
Január 1-jétől egyébként további kisebb-nagyobb változásokkal lehet számolni, az EU-s szabványok átvételével ugyanis szigorodnak a tüzelőberendezésekre és a hozzájuk csatlakoztatott kémények kialakítására, felújítására, karbantartására vonatkozó előírások. A kéményseprő vállalat képviselője példaként említette, hogy a jövőben a kémény kivitelezőjének "jelölő táblát" kell mellékelnie, amelyen a neve mellett fel kell tüntetnie azt, hogy a kémény mikor épült, milyen anyagból, és milyen tüzelésre alkalmas. A kéményseprők csak a jelölő táblával rendelkező kéményekre állíthatják ki a pozitív kéményseprői szakvéleményt. Ez a szigorítás alapvetően az állampolgárok érdekeit szolgálja, hiszen nem egyszer fordul elő, hogy a kivitelezőt a megrendelő később nem tudja megtalálni.
Végül egy akut problémáról: a mennyiségileg és minőségileg megnövekedett feladatokhoz a fővárosi cég biztosítani tudta a szükséges létszámot; teljes munkaidőben 304-en dolgoznak a társaságnál, ezen belül a kéményseprők létszáma 183 fő. Idén kilencfős létszámnövekedést tervez a cég. Ezzel a kéményseprő-állomány eléri a tíz évvel ezelőtti állapotot, ami azt is jelenti, hogy sikerült visszafordítani az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciáját. A munkaerőköltségek, a szükséges fejlesztések, valamint az inflációs hatások kompenzálására 2005. január 1-től 6,9 százalékkal nőttek a kéményseprő-ipari díjak - kivéve a mesterséges égéstermék-elvezetők vizsgálatának, valamint az építési tervfelülvizsgálat alapján készített szakvélemények díjait, amelyek a tavalyi évhez képest nem változnak.
Sz. A.
